Cukorból készült koronázási ékszereket, csipkéket, kódexeket mutatott be a marosvásárhelyi GastroPan kiállításon Erdős Hanna. A magyarországi olimpiai- és világbajnok cukrász minden látogatónak szívesen elmagyarázta, hogyan is készültek a különleges darabok, csak akkor sápad el, amikor egy kíváncsi látogató majd’ letöri a koronáról a keresztet.
– Az olimpiai bajnoki és a világbajnoki munkáit mutatta be Marosvásárhelyen. Mit ábrázolnak?
– Három cukorból készült asztalt, ezeken matyóföldi, halasi csipkét és kalocsai hímzést ábrázoló cukorterítő, valamint készült egy népi ruhadarab, cifraszűr, szintén cukorból. Novemberben Luxemburgban a szakács és cukrász világbajnokságon bronzérmes lettem ezekkel a munkáimmal. A díszmunkák zselatinból és porcukorból készültek. Amikor frissen összegyúrom ezeket, marcipánhoz hasonló állagú lesz. Ha pedig kiszárad, fúrható, faragható, csiszolható, végül is bármit el lehet készíteni belőle. Ha víz nem éri, évtizedekig eláll.
– Mennyi idő alatt készültek az alkotások?
– A két versenymunka elkészítése három hónapot vett igénybe. Amíg száradtak az egyik alkatrészei, addig a másikat festettem. A világbajnoki aranyérmes munka a koronázási eskükereszt 1:1 arányos másolatát, valamint cukorból készített kódexet tartalmaz, amibe Szent István zsolozsmája van beleírva latinul. Ezenkívül két festmény is a munka része, az egyik Szent Istvánt, a másik államalapítónk feleségét ábrázolja.
– Melyik munka okozott nehézséget?
– A kereszt elkészítése, ugyanis 48 darabból áll, plusz a gyöngyök, ékkövek. Az eskükereszt különösen védett műkincs, hivatalos fotó nincs róla, csak fotómontázsok. Adatokat csak különleges engedéllyel lehet beszerezni róla. Ahhoz, hogy én ezt 1:1 méretarányban el tudjam készíteni, kutatnom kellett. Pontos méretekhez kellett hozzájutni, s az volt a legnehezebb.
– Élete főművének az olimpiai bajnoki munkáját tartja…
– Igen 2008-ban a szakácsolimpián aranyérmet kaptam a magyar koronázási ékszerek 1:1 arányos cukormásolatáért. Ez a munka múlt évben nem jutott el Marosvásárhelyre, mert egy múzeumban tartom és kötött a szerződés.
– Mindig múzeumban őrzi a munkáit?
– Igen, szülőföldemen, Tiszaföldváron van egy állandó kiállításom. A téli időszakban zárva tart, április elején nyitunk, odakerülnek ezek a darabok is. Vigyázni kell rájuk, mert elég könnyen törnek, sérülékenyek, mindemellett pedig rengeteg munka van benne, és érzelem is fűz hozzájuk, hiszen életem legnagyobb sikereit ezekkel értem el.
– Mikor kezdett el versenyezni a cukormunkákkal?
– 1998-ban. Legelőször egy lófejet festettem A3-as méretben és egy kalocsai terítőt készítettem. Akkor megállta a helyét, ma azonban már nem tenném ki az asztalra. Annyit fejlődtem a 13 év alatt, hogy az már úgymond, gagyi.
– Mindig magyar témákban gondolkodik?
– Íratlan szabály, hogy illik mindenkinek a saját nemzeti jellegét sugallni a munkájában. Egy világversenyen például én nem készíthetem el a kínai nagy falat, vagy egy egyiptomi piramist. Különben is annyi kincs van a történelmünkben, népművészetünkben, legalább így próbáljuk megmutatni az embereknek, hogy ez létezik. Luxemburgban olyanok is láthattak halasi csipkét, akik lehet, soha nem fognak eljutni Kiskunhalasra igazi csipkét látni.
– Meg lehetne enni ezeket a munkákat?
– Belső kikötés, hogy csak ehető alapanyagból dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy zselatin, porcukor, víz az alapanyag. Amikor frissen elkészül, és dolgozunk vele, puha és ehető. Ezek a munkák azonban több hónaposak, kiszáradtak, kemények, fogyasztásra nem alkalmasak. A hétköznapi cukrászatban is használjuk ezt az alapanyagot kisebb díszek elkészítésére, krémes tortafelületre ráragasztjuk például a virágos képeket. A tortából annyi nedvességet fog magába szívni, hogy ehető lesz.
– Készül az újabb munka a következő megmérettetésre?
– 2012-ben lesz az olimpia. A párom az, aki a terméket kigondolja, és lelkesen bólogat a háttérben. Megvan mindkét versenymunka főmotívuma, még ki kell egészíteni apró dolgokkal, hogy többet érjen majd a versenyen. A vb helyszíne mindig Luxemburg, míg az olimpiáé Erfurt. Kétévente vb, négyévente olimpia, ez azt jelenti, hogy kétévente van világverseny.
szekelyhon.ro/Szász Cs. Emese/noknek.magyartudat.com
Powered by Facebook Comments
