A garanboczás diák a népmese szerint tizenhárom iskolát végzett és valahol Alföldön bizonyos földalatti üregben tizenharmad magával a szerencsekerékre ült, melyről, miután egyet elvitt közülök az ördög (a szerencsétlen “tizenhárom” szám meséje szerint), szerencsésen leszállván, csudálatos és babonás tünemények előidézésére képessé lőn.
Ő sárkányon nyargal, köpenye hosszan nyúlik utána szélvész formában, mely az épületek tetejét leszaggatja s dühét, bosszúját egyedül friss édes tejjel lehet megengesztelni. – Neve gara és boncza (am. garó, bontó) szavakból van összetéve, tehát: ki garol és bont.
Gara am. fenhéjázó, veszekedő, hányakodó, zajongó.
Megvan a latin nyelvben is. Gargaro verbum significat perstrepo prae multitudine.
Közzétette Marton László, Erdélyi János: Magyar közmondások c. könyvéből.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
