Két “talányos, de érdekfeszítő” leletet mutattak be a honfoglalást megelőző, korai magyar történelem témakörében a héten tartott oroszországi konferencia résztvevőinek – tájékoztatta Csáji László Koppány néprajzkutató-etnológus, a rendezvény egyik magyar előadója pénteken az MTI-t.
A leletek véletlenül kerültek elő a Déli-Urálon túli Kurgáni Területen. Az egyik egy hat és fél centiméterszer hat centiméteres bronztábla, amelyen öt sorban rovásírásnak tűnő jelek találhatók.
A ritka leletet a Cseljabinszk közelében található, Uelgi-tónál lévő magyar, orosz és ukrán régészekhez vitték vizsgálatra. A táblát a Naszilovo nevű i.sz. 6-8. századi település ásatási helyszíne közelében, erdős sztyeppén találták meg.
A kis tábla egyik oldalán öt sorban látható jelek olvasatába az orosz tudósok még nem bocsátkoztak, mivel az előzetes vélemények megoszlanak. Egyesek a magyar rovásírással keresnek párhuzamokat, hiszen egy karakter kivételével a jelek párhuzamai megtalálhatók a korai rovásírásos emlékek között. Mások szerint – ahogy azt Nyikolaj Ivanovics Jegorov nyelvész és filológus kifejtette – talán a türköket megelőző keleti szkíta, szaka emlék lehet, hiszen a környéken számos lelőhely ismert ebből a korból.
Felvetődött a koraközépkori Kazár Birodalomból származó héber nyelvű szövegként való értelmezése, és az is, hogy nem is írásról, hanem úgynevezett tamgákról (nemzetségjel) van szó.
A tábla mellett egy másik, szintén a Kurgáni Területről származó tárgyat is bemutattak a konferencia résztvevőinek. Ez a másik szórványlelet is véletlenül kerül elő, Buzikáj falu mellett a füves sztyeppéről. Egy apró, tarpánjellegű lovat ábrázoló kőszobor, amely 12 centiméterszer nyolc és fél centiméteres. A régészek szerint az anyaga és a stílusa alapján talán mezolit- vagy neolitkori lehet, de az előkerülés körülményei miatt a keltezéshez további vizsgálatok szükségesek.
A magyar őstörténet kutatásában az újabb adatokkal folyamatosan bővülő régészet kiemelkedő szerepet játszik. A magyarság számára releváns leletek feltárásában és közzétételében azonban a magyar régészetnek is szerepet kell vállalnia. Ennek érdekében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem frissen alakult Régészeti Tanszéke 2013. augusztusában expedíciót szervez Oroszországba, a Cseljabinszk melletti Uelgi (Уелги) lelőhely kutatásában való részvételre. A lelőhelyet orosz tudósok (az ásatásvezető Szergej G. Botalov, míg a lelőhely hazai megismertetéséért Csáji László Koppány tett sokat) immár három éve kutatják, azonban a mintegy 5 ha kiterjedésű és több korszakra is kiterjedő lelőhely még sok évre ad feladatot. Ennek meggyorsításához kívánunk hozzájárulni a magunk eszközeivel és lehetőségeivel, hiszen az eddigi eredmények minden korábbinál közelebbi kapcsolatot mutatnak a Kárpát-medence honfoglalás kori leletanyagával, melynek okát meg kell fejtenünk.
Az expedíció a PPKE Régészeti Tanszékének hallgatóira épül, akik honfoglalás kori, illetve magyar őstörténeti témából kívánnak szakdolgozni és orosz nyelvi előképzettséggel rendelkeznek. A stábot a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Magyar Őstörténeti Témacsoportjának munkatársai egészítik ki, az expedíció szervezője Dr. Türk Attila.
Az expedícióról bővebben itt olvashatnak.
Címlapfotó: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem frissen alakult Régészeti Tanszéke expedíció résztvevői
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
