A volt koraszülött gyermeket nevelő családok figyelmét szeretném felhívni ezzel az írásommal. Figyelmébe ajánlom azoknak a szülőknek is, akiknek csecsemőjére, gyermekére azt a bélyeget ragasztják, hogy „lusta, majd kinövi”. Lusta csecsemő nem született! Valami akadályozza az aktivitását, ezért meg kell mutatni szakavatott szakembernek. A korán elkezdett, a gyermeket segítő fejlesztés, nem azonos a sérülten született gyermekek kötelező komplex fejlesztésével. Az ép intelligenciával született koraszülött, vagy fejlődésében elmaradt gyermek szülője ne érezze megbélyegzettnek magát azzal, hogy szakember segítségét kéri a gyermek teljes körű fejlesztéséhez. A mozgás csak egyik – de nem elhanyagolható eleme, – a fejlődésnek, ezzel szemben a sok oldalú fejlesztés, mint látás, hallás, tapintás fejlesztése nagymértékben megnöveli a gyermek aktivitását és a tanulási képességét is.
Minden koraszülött csecsemő idegrendszeri érettsége elmarad az időben született csecsemőétől. Miben nyilvánulhat meg az idegrendszer éretlensége? Általában a részképességek zavara jellemzi a gyermek fejlődését. Ezek a következők lehetnek, mint a nagy mozgások megkésése (forgás, mászás, járás..) a manipuláció gyengesége (mindkét kézzel történő differenciált ujjmozgások), látás, vagy hallás figyelmi zavara, a beszéd késése, vagy feltűnően torz a gyermeki hang képzése. A magatartás zavara, figyelem tartósságának hiánya, túlzott fáradékonyság, vagy hiperaktivitás is jellemezheti a gyermeket. A csecsemőkorban kevésbé tűnnek fel az esetleges hiányosságok, a nagymozgások fejlődésében láthatók elsősorban elmaradások. A tanulási képességeket meghatározó tevékenységek hiánya csak az életkor előre haladtával válik láthatóvá. A volt koraszülöttek és a megkésett fejlődésű gyermekek szakszerű tanulási képességét növelő fejlesztését a szakemberek együttes véleménye alapján 0 éves kortól 6-7 éves korig javasolják. A heti egy alkalommal történő szakemberrel való konzultáció segíti a szülőt abban, hogy a gyermekével az otthonában milyen módon foglalkozzon.
A cikkem megírására az késztetett, hogy minél kevesebb úgynevezett SNI- vagyis tanulásában akadályozott- gyermek kerüljön be többségi óvodába és iskolába. Az ép intelligenciával született gyermek ne küzdjön behozhatatlan hátránnyal , és ne váljanak korlátozottá az egész életére kiható élet lehetőségei. Ennek kivédésére a szülő felelőssége meghatározó és nem elhárítható. A gyermek joga, hogy biztosítsák számára a korán elkezdett támogató fejlesztést, úgy az intézményekben, mint a családban.
Tunyogi Erzsébet
Tunyogi Korai Fejlesztő és Gondozó, Fejlesztő Felkészítő Központ
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
