Lehet, hogy csak…

Sokszor szokatlan dolgok tapasztalhatók környezetünkben, néha nem veszünk tudomást róluk, máskor azonnal megpróbáljuk tanult fizikai törvényszerűségekkel alátámasztani.

„Csak káprázik a szemed” – mondják például azoknak, akik félig behunyt szemmel a szikrázó égboltra vetik tekintetüket és apró, fényes pontok táncában gyönyörködnek. Úgy tűnik, a tiszta kék ég valóban szikrázik. Mik lehetnek azok a pici fényes pontok? Talán csak szálló porszemek csillannak meg a fényben. Lehet, hogy baj van a vérnyomásunkkal… Egyesek szerint a szem játéka, mások szerint éteri atomok láthatók, spirituálisan érzékeny lelkűek állítása szerint fénylények ragyognak, keringenek körülöttünk.

eg 1

„Csak pára” – állítják azok, akik elé olyan felvételek kerülnek, amelyeken furcsa, homályos alakok láthatók. Pedig sokan szabad szemmel is láttak már a környezetbe egyáltalán nem illő alakokat, foltokat, gömböket, eltorzult fejformákat, stb. A világhálóra fényképek ezrei kerültek fel, amelyek jó része nem a technika segítségével montírozott, még csak nem is kidolgozási hiba történt.

„Csak fáradt vagy” – mondják azoknak, akik látásukra panaszkodnak és homályos, eltérő vastagságú körvonalat látnak élőlények és tárgyak körül. De vajon az érzékszervek fizikai állapota valóban képes a tudatot becsapni, vagy valami másról van szó? A fizikai testek energia kisugárzása tudományos módszerekkel alátámasztott tény, ma már a legkorszerűbb technikai eszközök állnak rendelkezésre ahhoz, hogy az aurát mérjék, méretéből és színéből az egészségi állapotra jellemző értékekre következtessenek.

Tízezer évekkel ezelőtt őseink természetfeletti képességeit tisztelték, a ma élők különös észrevételeit a modern kor társadalma nem fogadja el, szemléletük egyszerűen nem illik a mai világképbe. A 17. században Isaac Newton megalkotta törvényeit, amelyek „segítettek megérteni” világunkat. A newtoni törvények beváltak naprendszerünk megismerésében, a tudomány fejlődésével azonban világossá vált, hogy extrém körülmények között nem alkalmas a jelenségek leírására.

Albert Einstein relativitáselmélete – amely többek közt a fénysebesség sajátosságaival is foglalkozott -, számos probléma megoldására nem adott elfogadható magyarázatot.

Peter Ware Higgs (Newcastle upon Tyne, 1929. május 29.) Nobel-díjas brit elméleti fizikus. Skóciában dolgozott, nyugdíjas egyetemi tanár és részecskefizikus, aki elsőnek hozta nyilvánosságra egy olyan, szubatomi részecske létezését aminek minden egyéb szubatomi részecske tehetetlensége tulajdonítható. Ezt a részecskét Higgs-bozonnak, hírhedt nevén „isteni részecskének” hívnak. (A professzor tiltakozott az „isteni részecske” elnevezés ellen, mert ő nem hisz abban, hogy a részecskét egy mindenható teremtő alkotta volna. Az elnevezést marketing fogásként Leon Ledermann Nobel-díjas fizikus használta először a God particle, azaz, Az isteni a-tom címen megjelent könyvében.

Neves fizikusok kudarcba fulladt próbálkozásai nem képesek hitelesen alátámasztani a ma is sokakat meghökkentő fizikai jelenségeket. A kor szemléletére jellemzően, a többség úgy véli, a tudomány fejlődésével felesleges természetfeletti erőket gyanítani szokatlan események magyarázatára. Szerintük a tudomány bizonyos kérdésekre még nem tud feleletet adni, ezért továbbra is lehet természetfeletti erőkre hivatkozni. Állítják, a tudomány fejlődésével Isten teljesen kiszorul életünkből és nézetük szerint a „hézagok Istene” csak egy ingatag hipotézis.

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

One thought on “Lehet, hogy csak…

  1. Valljuk be, nemcsak tudósok elmélete dőlt meg sorra, hanem mi, emberek se tudunk sokat a „világról”. Itt vagyunk a Föld nevű bolygón, a szerintünk végtelennek hitt űrben, használunk mindent, amiről azt sem tudjuk hogyan működik és álmélkodva vagy kételkedve fogadjuk az újabbnál-újabb elméleteket, amik sorra buknak ismét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post A sámánok kiválasztásáról, beavatásáról
Next post Nagyváradon kiállították a Partium zászló- és címerterveit

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás