Különleges magyar likőrök története

 

 

 

 

 

 


                                                                                                                                                                                                                                                                                   A magyar likőripar és az ipari likőrtermelés a XIX. század második felében indult virágzásnak. Az első likőrgyártó vállalkozások a kisebb királyi haszonbérletekből fejlődtek ki. Különféle ízesítőkkel és mézzel, később cukorral, úgynevezett édes pálinkákat is árusítottak. Sokat tanultak a bortermelőktől és a kereskedőktől, így nem is meglepő, hogy a likőripar eszközei, szerszámai, gépei, berendezései ma is legnagyobbrészt azonosak a borászatéval.

E vállalkozások legtöbbször a tulajdonosok közvetlen személyes irányításával dolgoztak. A korai likőrgyárak egyike volt az 1839-ben Braun Lajos által alapított budapesti Braun Likőrgyár, melynek igazgatását fiai vették át Braun Testvérek néven. A későbbi leszármazott Braun Géza ötletéből született meg a ma is közkedvelt, híres, könnyű, narancsos ízű, gyógynövénypárlatból készült likőr, a St. Hubertus, a vadászok védőszentjéről elnevezett klasszikus magyar likőr, mely immáron több mint száz éve készül titkos receptúra alapján.

A magyar likőrgyártással kapcsolatban fontos megemlíteni a Zwack-féle likőrgyárat is, melynek alapítása Zwack József nevéhez fűződik, aki 1847-ben kért engedélyt “eczet s szeszitalok gyártmányára és árusítására”. A cég kezdeti éveiben is olyan jó minőségű és választékos csomagolású termékeket gyártott, amelyek méltán lettek ismertek belföldön és külföldön egyaránt. Az 1855-ös Budapesti Országos Általános Kiállítás katalógusában már azt olvashatjuk, hogy a 22 munkást foglalkoztató gyár 20-30 ezer forint értékű különféle likőrt, szilvóriumot, konyakot szállított Ausztriába, Franciaországba, Oroszországba, sőt Amerikába is. Az 1880-85 között rendezett világkiállításokon két aranyérmet és több elismerő kitüntetést is nyertek termékeik kimagasló minőségéért. Legjelentősebb exporttermékük a világhírű Unicum gyomorkeserű lett, melynek éppen napjainkban vezetik be a piacra új, kicsit lágyabb, gyümölcsösebb, citrusokban bővelkedő ízváltozatát, talán a következő nemzedékek leendő kedvencét, az Unicum Nextet.

A magyar likőrgyárak választékuk folyamatos bővítésével, tetszetős csomagolással (üvegforma, szín, címke), jó minőségű likőrökkel Európa-szerte ismert termékeket állítottak elő. Az Unicumos üveg például azért lett gömb alakú, mert a platonista filozófusok szerint a gömb a legtökéletesebb alakzat, egyben a lélek formája. A védjegyen látható arany Szent István kereszt hivatott szimbolizálni a négy égtájat, de ezzel együtt a négy őselem emberi testre gyakorolt jótékony hatását is ábrázolja.

A harmadik budapesti szeszgyár alapítása Gschwindt Mihály nevéhez fűződik, aki 1853-ban megvette Günther Pál 1800-ban alapított kisebb szesz- és élesztőgyárát, melyet már 1854-ben kibővített ecet- és 1856-ban likőrgyártással. A Gschwindt-gyár a kiegyezés utáni dekonjunktúra, a pénz- és hitelválság idején is jól jövedelmezett, sőt tulajdonosa bővítette az üzemet, szénbányát alapított, részvényese volt a vasútépítő társaságnak, a bőrgyárnak és egy banknak is. Gschwindt Mihálytól fia, Gschwindt Ernő vette át a vállalat vezetését, s 1868-ban Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. néven részvénytársasággá szervezte át azt.

1897-ben jelentős bővítést hajtott végre; városrendezési okokból ugyanis a mai Corvin mozi helyén épült gyár kitelepítésére szólították fel a vállalatot, és így került sor 1908-1909-ban Budafokon a szesz- és élesztőcsomagoló üzem építésére, s a nagykőrösi pálinkafőzde létesítésére.

A XIX. században kialakult és a XX. századra megerősödött likőripar következő nagyüzeme az 1911-ben alapított Hazai Likőr-, Rum- és Szeszárugyár Rt. volt. A bécsi nagytőkés Léderer-csoport által életre hívott likőrgyár tevékenységi köre nemcsak likőripari termékek előállítására és forgalmazására terjedt ki, hanem a minisztérium által engedélyezett finomszesz forgalmazására is. Ez a tőkéscsoport nemcsak a győri, de több Szlovákiában üzemelő szeszgyár részvényeit is kezében tartotta. A likőripari termékek mellett – gyümölcslevek, borpárlat, gyümölcspálinkák, rumeszencia előállításán kívül – mezőgazdasági földbirtokok is biztosították a holt idény gazdaságos kihasználását.

A fent bemutatott nagyobb likőrgyárakon kívül fontos szerep jutott még a következő budapesti cégeknek: Gottschlig Ágoston (különleges rumjai), Gessler Siegfrid (Altvater likőr), a Stock-gyár (Adriatica konyak), a Hobe Damase és Társa Rt. (konyak és rum), Engel Bernát (likőrök és rumok), Grauer Miksa (konyak és pálinka), valamint vidéken a soproni Hillebrand (az ezzel a névvel forgalomba hozott konyak), Esztergomban a Schrank Testvérek (Meggy lelke likőr), Székesfehérváron Karl József és Fia (Kajofi keserű), Pécsett Geiger Kálmán (Mecseki itóka), Szegeden Petzáuer Miksa (likőr és rum).

Ferenc keserű, unicum, mézes pálinka, ágyas pálinka, fűszer pálinkák. A besorolás még nem letisztult. Például a mézes pálinka a pálinkák védelmét igényli, holott likőr értékű is lehetne, ámbár az eljárás is sajátosan más…

Sokan nem tudják, hogy a neves likőrök többnyire magas alkoholtartalmúak, tehát az eredeti receptek nincsenek tekintettel az adókulcsokra.

 

magyarvagyok/magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Minden okostelefonra elérhetővé teszi térképszolgáltatását a Nokia

sze nov 14 , 2012
            A Nokia konkurens okostelefon-gyártók számára is elérhetővé teszi mobil térképalkalmazását, amit “Here” márkanév alatt küld versenybe a piacvezető szerep megszerzéséért – írja a Handelsblatt online kiadása. Az új Here térképalkalmazást a Nokia vezérigazgatója, Stephen Elop mutatta be szerdán San Franciscóban. Az alkalmazás Android és […]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás