Történt, hogy Évegcsűrt is elérte egy új kor, és Bótoskánál már nemcsak cikóriakávét, hanem jó, erős babkávét, ahogy Évegcsűrön mondják, szemes kávét is lehetett kapni.
Gyorsan híre is ment a faluban, hogy ez milyen ízletes. Ez a hír az Alszegbe, a kovácsné fülébe is eljutott, ment is azonnal, hogy kipróbálja az új csodát.
– Adj Isten, Bótoska! – köszönt illedelmesen az üzletbe belépve
– Kérek egy fél kiló kávét!
Bótoska egy-kettőre kimérte, és a kovácsné el is sietett vele.
Hazament, és úgy, ahogy volt, megfőzte a kávészemeket, de az olyan világos lett, hogy még teának is gyenge volt.
Ezért nagy felháborodva visszavitte az üzletbe, és panaszt tett Bótoskánál.
– Ez a kávé nem jó, hiába főzöm – mondta felháborodottan -, sze ennek sem íze, sem bűze.
– De hát ezt főzés előtt meg kell őrölni. – nevetett Bótoska.
– Hát én egy fél kilóval hogy menjek a malomba?! –válaszolta az asszony.
Szócsinné Vitéz Léber Ottilia/Préda Barna
Magyar Nő Magazin
Powered by Facebook Comments
