Történt, hogy Évegcsűrt is elérte egy új kor, és Bótoskánál már nemcsak cikóriakávét, hanem jó, erős babkávét, ahogy Évegcsűrön mondják, szemes kávét is lehetett kapni.

Gyorsan híre is ment a faluban, hogy ez milyen ízletes. Ez a hír az Alszegbe, a kovácsné fülébe is eljutott, ment is azonnal, hogy kipróbálja az új csodát.

– Adj Isten, Bótoska! – köszönt illedelmesen az üzletbe belépve

– Kérek egy fél kiló kávét!

Bótoska egy-kettőre kimérte, és a kovácsné el is sietett vele.

Hazament, és úgy, ahogy volt, megfőzte a kávészemeket, de az olyan világos lett, hogy még teának is gyenge volt.

Ezért nagy felháborodva visszavitte az üzletbe, és panaszt tett Bótoskánál.

– Ez a kávé nem jó, hiába főzöm – mondta felháborodottan -, sze ennek sem íze, sem bűze.

– De hát ezt főzés előtt meg kell őrölni. – nevetett Bótoska.

– Hát én egy fél kilóval hogy menjek a malomba?! –válaszolta az asszony.

Szócsinné Vitéz Léber Ottilia/Préda Barna

Magyar Nő Magazin

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Previous post Buga doktor, a Nemzet Orvosa
Next post A női lélek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük