Az olasz eredetű női név a XIX. – XX. században még igen elterjedt volt, ma már nem szerepel a 100 leggyakoribb női nevek között.
Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja, az egykorú járványos betegségek kiemelkedő hazai védőszentje. Életéről keveset tudunk, csak annyit, hogy egy barlangba visszavonultan élt, és itt is halt meg. A földre feküdt, bal karját tette vánkosul a feje alá, jobbjával pedig a feszületet tartotta. Legtöbbször így ábrázolják. Szűz Szent Rozália himnusza még a múlt század kolerajárványainak idején is egyike legkedveltebb, ponyván is számtalanszor megjelenő régebbi ájtatosságainknak.
„Idvez légy Szent Rosalia, Pestis ellen orvosság, Szűzességnek szép rósája, Egész élted tisztaság”
A Rozália, népies alakváltozataiban Rozi, Rúzsa, Rozáli, még a közelmúltban is egyike volt a legkedvesebb paraszti nőneveknek. A kultusz virágjában ezzel iparkodtak Rozália segítségét megnyerni, hogy nevének viselőjét oltalmazza meg a bajtól, a járványos betegségektől.
Isten éltesse a Rozáliákat!
magyarno.com
Powered by Facebook Comments