Korabeli lapszemle: Felvinczi Takács Zoltán a turáni művészetről

1925. november 26. MTI

Felvinczi Takács Zoltán dr. a Hopp Ferenc kelet-ázsiai művészeti múzeum igazgatója ma este előadást tartott a Turáni Társaságban, melyben felvetette a kérdést, hogy tudományosan mennyiben indokolt a turáni művészetről beszélni. Az előadó szerint akkor adható meg e kérdésre a felelet, ha tekintetbe vesszük annak a területnek a művészeti szempontból is számba vehető legrégibb emlékeit, amely, az ókorig, azaz az Aveszta koráig visszavezethető keleti hagyomány szerint a Turán földrajzi fogalmának megfelel. Ezt a Kaspi-tengertől keletre és az Iráni-fennsíktól északra eső területet a népvándorlások hagyományos útjai kötik össze nyugat felé az Urallal, kelet felé pedig az Altai vidékével és Kínával. E nagy terület kőkorszaki emlékei mér azt bizonyítják, hogy az emberiség őskorában is megvolt az összeköttetés, nemcsak Nyugat- és Kelet-ázsiai, hanem Ázsia és Kelet-, sőt Közép- Európa között is . Észak-Kína és az Altai vidék bronzkori emlékeiből pedig világosan kitűnik, hogy az óvilág e két hatalmas része a bronzkorszakban művészeti szempontból egyet jelentett. A közeli és távoli kelet iráni, hellenisztikus és kínai formakincse olvadt itt össze egy sajátos egységgé. Ebből kell kihámoznunk, amennyire egyáltalában lehet a belső ázsiai eredetű őstörökség eredeti művészetét.
turániak2A turánság alatt ugyanis legszorosabb értelemben ezt az őstörökséget kell érteni, mely a történelem színpadán a hunok és más rokontörzsek neve alatt jelenik meg először, mikor is Kínával szemben fejti ki értejét és bizonyos mértékig annak művelődési köréhez tartozik. Az őstörök népek művészeti formáit egyelőre alig lehet külön választani a kínaiéktól. Arra mutat azonban minden jel, hogy ezek kezdetben bizonyos totemisztikus és animisztikus ábrázolásokból, a kígyó, sárkány, kutya, stb. ábrázolásából levezetett ékítményes formák voltak. Néhány ilyen forrna eljutott a népvándorlás folyamán hazánk területére is. Az előadó nagy sorozat vetített képpel kísérte fejtegetéseit, amelyek a nagyszámú hallgató közönség figyelmét mindvégig lekötve tartották.


1932. november 9. MTI

L o n d o n, november 9. /Magyar Távirati Iroda/ Felvinczi-Takács Zoltán, az ismert magyar orientalista műtörténész a londoni School of Oriental Studies /a londoni egyetem keleti intézete/ meghívására 7-én, 8-án és 9-én tartotta meg előadásait a londoni egyetemen. Vázolta azokat a szempontokat, amelyek a magyar kutatót a Távol- Kelettel kapcsolatban elsősorban érdekelhetik, mert közvetlen vonatkozásúak velünk. Nagy vonásokban rendszeresen csoportosítva ismertette azokat a művészeti alkotásokat, amelyek a népvándorlás korából maradtak ránk. Az ezeken található ázsiai elemekre mutatott rá, amelyek megvilágítják az u.n. “sötét évszázadon” át hozzánk vezető utat. Különösen kiemelte azt a nagy hatást, amelyet a népvándorlás művészetére idő számitásunk első századaiban az erős hellenisztikus hatás alatt álló perzsa művészet gyakorolt. Kimutatta, hogy a Távol- Keletről hazánk területere vándorolt népek – különösen a hunok – kínai művészeti formákat is hoztak magukkal.
turániak1A tárgyait anyagot – mint előadása folyamán hangsúlyozta – “Nagyázsia” művészetébe állította bele, különös fontosságot tulajdonítva annak a ténynek, hogy a vándorló népekkel hozzánk került alkotások – habár méreteiknél és technikai sajátosságaiknál fogva szerényeknek is látszanak – nagy művelődéstörténeti folyamatok emlékeinek tekinthetők. Hasonló tartalmú előadást tartott Takács dr. a cambridgei egyetem is. TóT/Sz


Felvinczi Takáts Zoltán (Nagysomkút, 1880. ápr. 7. – Bp., 1964. dec. 4.): művészettörténész, egyetemi tanár, a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1952). A jogi ak.-i tanulmányai közben festészeti tanulmányokat folytatott részben Bp.-en, részben Hollósy Simonnál Münchenben és Nagybányán. Münchenben, Bp.-en és Berlinben végezte művészettörténeti tanulmányait. Bp.-en művészettörténeti doktorátust szerzett. 1905-től előbb az Orsz. Képtár, majd a Szépművészeti Múz. szolgálatában állott. Vay Péter mellett ismerkedett meg a Kelet művészetével. 1919-ben ő állította föl Hopp Ferenc hagyatékából a Kelet- ázsiai Művészeti Múz.-ot, amelyet mint a múz. ig.-ja 1948-ig jelentősen tovább fejlesztett, számos értékes darabbal gyarapított. 1925-ben magántanár a pécsi egy.-en. 1939-től ny. r. tanár a szegedi, 1940-46 között a kolozsvári, 1947-50-ben újból a szegedi egy. bölcsészkarán. Mint a keleti művészet tudós ismerője nemzetközi hírnevet szerzett gazdag művészettörténeti munkásságával. Hosszú időn át a Pester Lloyd és a Der Cicerone folyóirat művészeti kritikusa volt. Részt vett a Kőrösi Csoma Társ. és a Magyar Nippon Társ. alapításában. Élete utolsó éveiben Hollósy Simonról tett közzé tanulmányokat a Művészettörténeti Értesítő c. folyóiratban. – F. m. Dürer (Bp., 1909); Keleti művészeti kiállítás (Kolozsvár, 1942); A Kelet művészete (Bp., 1943); Some premises of Islamic ornamental system (Bp., 1944). – Irod. László Gyula: Emlékezés F. T. Z.-ra (1880-1964) (Archaeol. Ért. 1965. 2. sz.).

Magyar Életrajzi Lexikon

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás