Kiknek az érdeke volt 2004-ben a nemzet megosztása? – Lehet hogy ideje lenne másik verset írni!
A 2004. december 5-i népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írták ki. Az MVSZ aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult:
,,Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti “Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”
A kérdés egyértelműen, mindenki számára világosan lett feltéve. A gyűlöletkampány azonban rendkívül alattomosan beindult. Rosszul és helyrehozhatatlanul végződött a szavazás eredménye. De vajon ki volt a kampány felelős? Melyik párt érdekeit szolgálta a nemzeti összetartozás helyett a megosztottság?
Trianon után a kint rekedt, többszörösen meggyötört nemzetünk részének elkeseredett, szívet-lelket facsaró válasza egy vers volt:
Dobszay Károly: Ne féljetek, nem megyünk haza!
(A nemmel szavazók és a távol maradók táborához…)Ne féljetek, nem megyünk haza
Minket már régen nem hív a Haza
Mely álmaink bölcsője, sírja volt
Ma rákos fekély, rothadó kék-sárga folt
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ott a házaknak már nincsen ablaka
Mely múltba néz s jövőbe lát
Nincs, ki megfújná a trombitát
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Az már oly régen a másság temploma
És te is csak szolga, rab vagy ott
Bár zsebedben útlevél ragyog
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Irigység népe, te céda, te buta
A mi kincsünk nem lopott kacat
Lelkünkben hordjuk: hit és akarat
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Hazugság népe, te gyáva, ostoba
Ahol mi élünk, az mind magyar sziget
Koromsötétben virrasztó tüzek
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Vagyunk és maradunk, mint kivert kutya
Sorsunk már régen nem sorsotok
Árulók, latrok, újgazdagok
Ne féljetek, nem megyünk haza
Ne féljetek, nem megyünk haza
Hol testvér a testvérnek farkasa
Ki hajnalig háromszor megtagad
Légy átkozott, légy gazdagabb
Ne féljetek, többé nem megyünk haza
Dortmund, 2004. december 5.
“Jól felkészült szakemberek” a mai napig azon fáradoznak, hogy a 2004-es népszavazás borzalmas eredményeinek eléréséhez befektetett tőkét hogyan lehet ismét kamatoztatni.
Lehet hogy ideje lenne másik verset írni!
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
