„Keresztre Vele!” – Nagypénteki gondolatok a Békemenetről

Amikor látjuk Jézust, az ártatlant, védtelenül a Getszemáni kertben… ahol Júdás csókkal árulja el, majd a tömeget, akik Barabást, a gyilkost választják szabadon engedni, s a lefizetett alja tömeg ordítja torkaszakadtából, hogy „Keresztre Vele”… beleborzongunk. Mintha ma játszódnék ez a drámai történet. Ma ugyanennek a passiónak vagyunk részese, ugyanezt éljük meg, mert látjuk, miként korbácsolják meg Krisztust azzal, hogy templomokat rombolnak, keresztényeket ölnek, minden erkölcsi normát megvetve sátáni eszméket hirdetnek körülöttünk, közöttünk.
Látjuk embertársainkat, akiket a biblia olvasása vagy a nyakban hordott kereszt miatt bíróság elé állítanak, akárcsak Őt, a tanács elé. Látjuk a korbácsot, az élve elégetett keresztény gyermekeket, a megerőszakolt férfiakat és nőket, gyermekeket és öregeket, a levágott keresztény fejeket, a felrobbantott templomot, ahol Krisztusért haltak meg azok, akiket a terror és a pogány ördögi bombája szétszaggatott. Ott van fejünkön a töviskoszorú is, mint Neki volt… s vállunkon a kereszt, amellyel bukdácsolva, szenvedve haladunk, földre esve, s a felénk nyújtott kendőre – a történelem kendőjére – vajon rápecsételhetjük-e a magyar nemzet dicsőséges arcképét, vagy csak egy torzkép marad, amely a hűtlenséget és a bűnt jeleníti meg azon a kendőn?
Krisztussal járjuk a szenvedés útját, mi magyarok is. Halljuk a „Feszítsd meg”-et, látjuk és halljuk az országot megsemmisíteni akarókat, és az ő ostoba, kábult üvöltésüket. Politikai válaszként a Békement időpontjára várunk, hogy megmutathassuk a tömeg erejét…
Igen, kell és szükséges a békemenet, a magyar békemenet.
Ám, felmerjük-e vállalni mi magyar keresztények, és e békemenet szervezői, hogy egy hatalmas kereszttel a tömeg elején, s a körmenetek zászlajaival a tömegben kinyilvánítsuk szellemi, erkölcsi és hitbéli hovatartozásunkat is, jelezve a kereszttel azt is, hogy aki szeretettel csatlakozik hozzánk, azt szeretettel befogadjuk, legyen bármilyen vallású, nemzetiségű, elhivatottságú.

Meg merjük-e mutatni a világnak, hogy egy keresztény ország békés polgárai, Krisztus tanítását vallják magukénak s nem szenvedőkként vonulnak az utcára, hanem a cirenei hivatásával, a kereszthordozás önkéntességével.

Mert egykor kötelező volt ez a számunkra, mint ama Simonnak, de amint megláttuk, mint Ő is, Jézus, szenvedő, kínokkal teli erőlködését, magunk vállaltuk fel a keresztet hordozó segítését. Vagy csak politikai erőfitogtatás lesz, minden erkölcsi, hitbéli és nemzeti értékünk kinyilvánítása és ezek melletti kiállásunk felmutatása nélkül?

„Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” – szól a régi bizakodó mondat. S ma ebben való hitünk a legfontosabb. Nem a krisztusi cselekedeteket szinte kigúnyoló megnyilvánulások, mint a lábcsókolás, hiszen Jézus a lábmosással – mint mondja –, „Megértettétek-e, hogy mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól teszitek, mert az vagyok.  Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.  Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg.” (Jn 13,1-15). Nem csókolta meg a lábakat, hanem megmosta… a többi ostoba színjáték! Ugyanis, Jézus nem az Őt keresztre küldő főpapok, nem az Őt később ostorozó római katonák, s nem az Őt eláruló iskarióti Júdás lábát mosta meg, hanem azokét, akik Hozzá tartoztak, mert azt akarta tudatosítani bennük, példát adva, hogy soha ne legyen az Őt követők között ellentét, ellenségeskedés, s legyenek – ha kell – egymás szolgái. Nem másokéi! Egymásé! A hit és az Ő tanításának, terjesztése szolgálatában! Ezzel nekünk is példát adott, mert ma ez a példa, e példának a követése segíthet át minket, keresztény-keresztyén magyarokat azon a drámai korszakon, amelyet élünk.

Ma, hazánk megkopott keresztény volta, a Jézusba vetett, gyéren ugyan, de még meglévő hit erősítése és a világgal való megismertetése létfontosságú… Nem elég tehát felvonulni, az őrült árulásra és ordítozásra csak ezt a nyers erőt mutatva válaszolni… nyilván azt is kell, de ez az erő fel kell, hogy mutassa, kik vagyunk, miért állunk ki, és kinek a segítségét kérjük katolikus, református, evangélikus és unitárius magyarokként. Krisztust követni szándékozókként, a kereszténységet elfogadókként. Olyanokként, akik, történelmük során mindig kiálltak a velünk együtt élő üldözöttekért… mert ez alapfeltétele saját megmaradásunknak is.

Nem holmi bigott és ostoba elképzelés a részemről, hogy a Békemenetnek legyen bizonyságtétel is a mondanivalója a renegát Európa, a világ és a pogány megszállók előtt. A ma tragédiája, a ma háborúja ugyanis számunkra, magyar keresztények számára nem csupán egyszerű és sürgetően időszerű politikai ügy. Annál sokkal több:  nemzeti, keresztény megmérettetés, tanúságtétel, amelyben eddig – türelmünkkel, elvhűségünkkel és józanságunkkal – bizonyítottunk. Ám, merjük-e – kérdezem még egyszer – minden Kárpát-medencében élő polgár érdekében kinyilvánítani a magyarság és a kereszténység-keresztyénség egységét, és az ahhoz való hűségünket végre minden előítélettel és minden félremagyarázással szemben? Megértetve mindenkivel, hogy a kereszténység legfőbb erénye és feladata szeretni még az ellenséget is!

A nagypénteki megemlékezés legyen számunkra egyben önvizsgálat, Istenhez fordulás, bűnbánat és elköteleződés. Ismét, ezredszer is, ha kell. A szenvedést ma épp úgy látjuk, mint a háromszor tagadó Péter, s ma nekünk épp úgy megbocsát a Szenvedő, mint Péternek, aki kérte ezt a bocsánatot és könnyeivel mosta le magáról a Jézus által előre megjövendölt bűnt. Ha tehát kérjük, a mi történelmi árulásaink is megbocsáttatnak, ha hitet teszünk nemzetünk és kereszténységünk mellett… ma, holnap, holnapután és a Békementen, hogy Európa és a világ lássa: Van még Európa közepén egy ország, egy nemzet, amely nem csak szavakban, fellengzős beszédekben, de a gyakorlatban is az maradt, mint elei voltak.
A nemzet és a hit védelmezői – ahogy ez Szent István ránk hagyta!

Ezekkel a gondolatokkal kísérjük az Urat ma a Golgotára, hogy tanúi lehessünk az elhengerített kő és az üres sírkamra örömének is…

Stoffán György

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

3 thoughts on “„Keresztre Vele!” – Nagypénteki gondolatok a Békemenetről

  1. A hosszabb „műveket” itt nem szoktam elolvasni,
    de a cimről Karinthy Frigyes Igy Irtok Ti
    c. remekműve jut az eszembe 🙂

    Dicséretes, hogy az emberek kiállnak Magyarországért a szabadnapjukon,
    Bp -en 80 ezren az orbáni skizofrén magyarellenes politika megszüntetésért és vidéken is számos helyen
    (húsvéti propaganda lobbi helyett)

  2. Az idült betegségek kézben járnak a feszültség elvesztésével.
    Gyógyszer helyett – elektromos áram
    Az elektromos áram gyógyító erejének felhasználásához szükségünk van egy szerkezetre. Két féle szerkezet létezik. Az egyik – nagy, drága, profi, amelynek a kezeléséhez külön tanfolyamot kell végezni. A másik – kicsi, nem drága, házilag is elkészíthető, amelynek a használatához nincs szükség semmilyen tanfolyami végzettségre, csak figyelmesen olvassák végig a használati utasítást. Épp ezért számunkra a második variáció az érdekes.
    Saját gyakorlatomban használtam mind az egyiket, mind a másikat. Azt gondolná az ember, hogy a hatásfokuk között is legalább olyan a különbség, mint az áraik között. De hát a titok nyitja éppen abban rejlik, hogy a kicsi, házilag is előállítható gépek gyógyhatása majdnem olyan, mint a sokkal drágább társaiké. Gyakorta a fájdalom azonnal megszűnik. Ezt a hatást össze lehet hasonlítani a személygépkocsikban való utazással – hiszen egyik városból a másikba el lehet jutni kis autóval is, meg Mercedessel is. Ha betartjuk a közlekedési szabályokat, időben ugyanazt kapjuk, legfeljebb a tekintély kérdése vitatható.
    Hát milyen problémák esetében hatékonyabb az elektromosság használata más módszerekkel szemben? A leggyakrabban előfordulók, mint gerinctájéki és izomfájdalom, lumbágó, isiász, izületi gyulladások. Kézközelben tartva egy ilyen egyszerű, könnyen kezelhető gépecskét, az Ön gerinc- és ízületi problémái nem okoznak oly gyakran gondot. Beszerzése az erre szakosított üzletekben ehetséges.
    A mágneses „gyógyító”
    A mai napig nem teljesen tisztázott az a megállapítás, hogy a mágneses tér miként gyógyít. De azt, hogy gyógyító hatásu, egy szakember sem vitatja.
    Mágneses teret lehet létesíteni speciális gépek segítségével, de magnetizált anyagok, lemezek, karkötők, klipszek is kaphatók. A mágneses tér gyógyhatása kissé elmarad az elektromosság hatásfoka mögött és „pillanatnyi csodát” nem igazán lehet produkálni a segítségével, de hatására a betegség meghátrál és huzamosabb ideig nem hallat magáról. A puhább hatás miatt az alkalmazási javaslat skálája is szélesebb. Ezek pedig a gerincfájdalmakon kívül a különböző gyulladások, magas vérnyomás, visszértágulat, gyomorfekély, végtagok fekélyes állapota, ödémák, (duzzanatok). A magnetizált elektródákat, az elektromos árammal működtetettekkel szemben, a ruhával fedett testrészekre is fel lehet rakni. Magnetizált karkötőket jobb kézen viselve, lényegesen csökkennek a fejfájások, a fáradékonyság, az álmatlanság. Bal kézen viselve, pedig a szívtájéki fájdalmak enyhülhetnek. A magnetizált klipszeket a fülkagyló bizonyos pontjaira lehet helyezni 10-15 perc erejéig.
    DE NE GONDOLJA SENKI HOGY EZ A GYOGYÍTÁS OLYAN EGYSZERUEN MEGY…NINCS GYÓGYÍTÁS BÜNBOCSÁNAT NÉKÜL. ÉS AZT CSAK JÉZUSon KERESZTŰL MEGY.
    FESZÜLET – FESZÜLTSÉG

    1. Az elektromágneses hullámokból
      a mágneses összetevő a veszélyesebb.
      Közeli távolságról, hosszab ideig, nagyobb térerőnél
      és magasabb frekvencián AGYTUMORt, illetve más
      daganatos betegségeket okozhat.

      Istenem, hogy mindenki azt irogathat amit akar,
      aztán győzzük a kukába terelni. Borzalom.

Hozzászólás a(z) lakos bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

XII. Pius pápa apostoli körlevele a szent liturgiáról (részlet)

hét ápr 24 , 2017
A nem szoros értelemben vett liturgikus ájtatosságok ajánlása. .Hogy megóvjuk az Egyházat mindennemű tévedéstől és túlzástól, aminőkről az előbbiekben szó volt, és hogy a hívek minél biztosabb elvek alapján és minél több lelki haszonnal gyakorolhassák a liturgikus apostolságot, úgy véljük, Tisztelendő Testvérek, hogy helyénvaló egyet-mást a mondottakhoz hozzátenni, mintegy gyakorlati […]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás