A Rodostói ház emlékhely annak a háznak az utánzata, ahol száműzetésben II. Rákóczi Ferenc 1718-tól egészen 1735. április 8-án bekövetkezett haláláig, bujdosótársaival, Bercsényi Miklóssal, Esterházy Antallal, Csáky Mihállyal és az emigráns élet hű krónikásával, Mikes Kelemennel 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg.
A Hóhérbástya udvarán álló kétemeletes épületet 1991-ben nyitották meg a nagyközönség számára. Az eredeti Rodostóban található ház kivitelezésében a fejedelem saját kezűleg is részt vett.
Mintául, területileg és kivitelezésben is az a szerény ház szolgált, amely ma a Márvány-tenger parti városkában, Tekirdağban, a hegyoldalon áll. Mivel Kassán az eredeti környezethez hasonló terület nem található a Hóhérbástya északi szárnyán – a XIX. XX. században fordulóján – épült lakóházat és istállót vélték alkalmasnak. A ház alaprajza eltérő a Rodostóban találhatóétól, ezért a ház nem pontos mása csak hasonmása az eredetinek.
A ház felépítésének gondolata 1904-ben merült fel először, amikor a magyar országgyűlés törölte, I. Ferenc József király támogatásával a 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait, amellyel rehabilitálták a fejedelmet és bujdosó társait. Ennek értelmében megszervezték a szabadságharcosok hamvainak hazaszállítását. Ekkor határozták el a rodostói ebédlőház berendezésének átszállítását is Kassára, hogy a már tervbe vett rodostói ház másolatának felépítése után azt ott felhasználhassák.
A magyar kormány egy bizottságot rendelt ki a száműzöttek hamvainak hazaszállítására, valamint a lakóhelyük felépítésére. Az ebédlőház felszerelésének átszállítására 1905-ben került sor. a 29 nagyméretű ládát a Fő utca 51. számú ház pincéjében helyezték el, ahol átvészelték a világháborút, és közben teljesen megfeledkeztek róluk.
A ház pincéjében 1936-ban átalakításokat végeztek és így bukkantak a ládákba csomagolt ebédlőházra. A ház felépítésére csak 1938 (1. bécsi döntés) után került sor. Lux Kálmán budapesti építész korábbi, 1908-ban készített tervei alapján a „Kládek és fivérei” cég 1940-43-ban a Hóhérbástya toldaléképületét alakította át. Az épület befejezésére azonban nem került sor és így a látogatók előtt zárva maradt. Ezután a ház hosszú éveken keresztül múzeumi raktárként szolgált.
Az eredeti gondolat megvalósítására – II. Rákóczi Ferenc emlékházának berendezésére 1990-1991-ben került sor, amikor is ezek a helyiségek kiürültek és az ebédlőház egyes elemei (festett faburkolatok, stukkódíszítés, rácsos ablakok) restaurálásra kerültek.
Helyiségek
Az első hat helyiség a földszinten, a többi az emeleten található.
I. helyiség
Röviden ismerteti II. Rákóczi Ferenc életét és a Habsburg ellenes rendi felkelést. A teremben találhatók többek között képek a fejedelemről, a borsi kastélyról, édesanyjáról, Zrínyi Ilonáról és édesapjáról, I. Rákóczi Ferencről. Itt található a szécsényi országgyűlés cikkelyének másolata, valamint Éder Gyula 1909-ben festett képe (II. Rákóczi Ferenc bejövetele Kassára).
A helység továbbá bemutatja Kassát a szabadságharc ideje alatt. Még: fényképmásolatok Károlyi Sándorról és Bercsényi Miklósról, fegyverek és kuruc zászlómásolat.
II. helyiség
Ebben a helyiségben mutatják be a fejedelem és társainak hazaszállítását és a hozzá kapcsolódó emléktárgyakat; emlékérmek, képeslapok, a kassai temetésre készült fém koszorúk, valamint egy portré a fejedelemről, Mányoki Ádám nyomán (Keisz K.). Itt látható az a 388 ezüstözött levélből készült koszorú is, melynek minden egyes levele egy-egy Munkács megyei települést szimbolizál. A munkácsi hívek ajándéka. Ugyanebben a vitrinben került kiállításra egy az újratemetésnél használt lótakaró is.
III. helyiség
Itt találhatók az Edvi Illés által készített akvarellek (1904), Bercsényi Miklós házának részletei, valamint Mikes Kelemen szobájának mennyezete.
IV. helyiség
A kassai Rodostói ház építéséről készült képek (1940-43), valamint Lux Kálmán tervei alapján készült makett.
V. helyiség
Ebben a teremben található a Rákóczi család galériája (Rákóczi Ferenc, Rákóczi György, Sarolta Amália), valamint a fejedelem személyes tárgyai. Több érme és Mikes Törökországi leveleinek első, 1794-es kiadása.
VI. helyiség
A teremben korabeli török berendezés került kiállításra. Itt tekinthető meg az a videofelvétel, amelyet 1906-ban készítettek az újratemetésről.
VII. helyiség
A rodostói kápolnából származó emléktárgyak, többek között miseruhák találhatók a teremben, Edvi Illés Akvarelljei mellett.
VIII. helyiség
Az utolsó helyiség az eredeti ebédlő, aminek elkészítésében maga a fejedelem is tevékenyen részt vett; utolsó éveiben kézművességgel foglalkozott (faragott és festett). A helységbe nem lehet belépni, hiszen padlózata is eredeti. Itt találhatók a fejedelem halotti ruhájának csipkéi és halotti leple is.
Egyéb
A Rodostói ház udvarán 2006-ban avatták fel II. Rákóczi Ferenc szobrát. A szobrot Győrfi Sándor művész készítette és a magyar kormány 2006. április 3-án adományozta a szlovák kormánynak. A szobor 240 cm magas, de magasságán emel az a 8 tonnás Brazíliából származó tömb is, melyen Európa 12 főbb városát tüntették fel.
Mihaliczkó Mihály
Magyar Nő Magazin
Powered by Facebook Comments
