Teofanész VIII. századi bizánci író közli, hogy A khazarok hatalmas népe feltűnt Berzilia legtávolabbi vidékeiről, a valaha volt (korábbi) Szármáciából, és uralta az egész országot, amely egészen a Fekete-tengerig terjedt ki …. De hol van ez a valaha volt Szármácia?
A szövegkörnyezetből világos, hogy nem lehet szó sem a Kárpát-medencei, sem a Don-vidéki Szarmataföldről. Chorenei Mózes örmény földrajzíró egy bizonyos északi Szármáciában lakó népeket említ (többek között a kazárokat és abházokat), ami alapján ez az északi Szármácia csakis a Kaukázus és attól közvetlenül északra es® terület lehet. Ez feltételez egy déli Szármáciát is, ami csak Transzkaukázia lehet.
A szicíliai Diodórosz mindezzel teljes összhangban a Kr.e. I. században azt közli, hogy a szarmaták Médiából települtek a Don vidékére. Persze teljesen nyilvánvaló, hogy a Kaukázuson keresztül vonultak. (Diodórosz II. 45.) Tehát a szóban forgó régebbi Szármácia mindenképpen a transzkaukáziai vagy a dél-káspi régió és semmi esetre sem az altáj környéke, ahova hivatalos történészeink a kazárok őshazáját teszik.
Mela Pomponius ugyanezt erősíti meg, midőn a szarmatákat leginkább a párthusokhoz hasonlóknak mondja. A párthusok ugyanis nem tatárok már csak a szobrok alapján sem; tehát Szármácia nem lehet az Altáj vidékén. A kazárok sem lehetnek tehát semmiképpen türkök csakis valamely dél-káspi etnikum. De bármelyik más kútfőt fogjuk vallatóra, ugyanezt mondja. Mihály szír pátriárka az 585-ös évre vonatkozólag írja, hogy az eftalita birodalom területéről három testvérnép indult útnak, s a Káspi-tavat délről megkerülve, átkelt a Kaukázuson. E három népet három testvér vezette. Egyikük, Bulgar népével az al-Dunánál, a másik két testvér Kazar és Wugur népei a Don és a Káspi-tó között telepedtek le, nevezetesen Barsiliában, amely az alánok országa volt.
(Michael Patriarcha Auctorianus, Syrus Anti-20 ochiensis: Chroniconlibri XXI.Longlois 1868. ill. Chabot, J.-B.: Chronique de Michel le Syrien, Patriarche jacobite d’Antioche (1169-1199), I-IV. Paris, 1899-1924. és Altheim, F. – Stiehl, R.: Michael der Syrer über das erste Auftreten der Bulgaren und Chazaren. Berlin, 1950., valamint Marquart J.: Osteuropäische und ost asiatische Streifzüge. Leipzig, 1903. 484-485. old.)
Teljesen nyilvánvaló,hogy itt a bolgár, kazár és magyarnépről van szó! A közös kazár-bolgár-ugor eredetet megerősíti a Nyesztor-krónika, József kazár király és Joszef Ben-Gorion héber író, de Istahri és Ibn Hauqal arab írók azon közlése is, miszerint a bolgárok nyelve olyan, mint a kazárok nyelve. Más- részt az évszám és hely alapján világos, hogy a kazárok, bolgárok és ugorok az eftalita birodalom felbomlása nyomán kezdték meg vándorlásukat, tehát eredetileg az eftalita birodalom részét képezték. Procopiusközléséb®l tudjuk, hogy az eftalita fehér hunok fehér bőrűek és szép külsejűek voltak, éppen úgy, mint Ibn Fadl és Istahri közlésében a kazárok egyik része.
A kazárok többi része pedig (ugyanezenközlésekben) mintha csak Indiából való lett volna, ami pedig azzal cseng össze, hogy a fehér hunoknak Indiában is volt birodalmuk. Ezek a közlések a fehér hunok és a kazárok-bolgárok-ugorok közötti kontinuitásra mutatnak. Mindezt messzemenően megerősíti Zakariás rétor VI. századi egyház történetíró közlése (Historiaecclesiastica450-491. XII.7.), aki 450 és 491 között a Kaukázusban együtt említ tizenhárom népet; köztük kazárokat, avarokat, bolgárokat, szabirokat, onogurokat, ugorokat és eftalitákat.
(Zacharias Rhetor Scholasticus: Historia Ecclesiastica Zachariae Rhetorvulga adscripta XII. 7. E. W. Brooks, 1924. ill. Ahrens-Krüger, 1899.)
Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy Mihály pátriárka beszámolója a közölt eseményektől függetlenül Barsiliát mint az alánok országát azonosítja be. Tehát Teofanész közlése a kazárok felbukkanásáról Berzilia legtávolabbi vidékeiről is félreérthetetlenül arra utal, hogy a kazárok a Fekete- tenger északi partvidékéről nézve Alánián túlról, azaz a Kaukázusból jöttek. Kézai Simon a magyarok vonulása során érintett országok felsorolásakor nem említi Kazáriát, de említ egy bizonyos fehér kunok országát a besenyők földjével viszonosságban. Kézai nyilván nem saját korának földrajzi megjelöléseit használja, mert a keletről nyugatra vonulás során a besenyőket az oroszoknál előbb említi.
Egy a kijevi régiótól délkeletre eső Fehér Kunország csakis Kazárialehet. Ezen azonosságot megerősíteni látszik Idriszi arab geográfus (1100-1166), aki aFekete-tenger északkeleti partvidékeként tünteti fel Fekete és Fehér Kunországot (Idriszi is nyilván nem saját korának viszonyait ábrázolja, mert a kunok, akik a XI. század els® felében valóban Kazária területén éltek, a század második felére a térképeken már Magyarország keleti határa mentén vannak feltüntetve).
A Kézai által említett fehér kunok gyanánt Kelet-Európában a kazárokon kívül egyébként is csak a besenyők jöhetnének szóba, de őket Kézai külön említi. Anonymus ugyanakkor nem beszél se fehér kunokról se kazárokról (Erdélyben igen!), csupán a magyarokhoz csatlakozott kunokról, akiket viszont csak a kazárkabarokkal azonosíthatunk. Ez újra csak amellett szóló érv, hogy a kazárok kunok és a kunok kazárok.
Mindenesetre az arab íróknak a fehér ill. sötétbőrű kazárokról való beszámolója önmagában kínálja a párhuzamot a Kézainál említett fehér ill. fekete kunokkal. Azon állítást, miszerint a magyar krónikások által kunoknak nevezett népek közül biztosan nem mind volt türk eredetű, megerősítik Czeizel Endre orvos-genetikus vizsgálatai is, aki szerint a kiskunok és nagykunok genetikai távolsága meglehetősen nagy. Az egyik kun csoport a türk népekhez áll közelebb, a másik az irániakhoz. (A magyarság genetikája, Magyar Nemzet 1990. július9.) Ha igaz, hogy a IV-VI. században a hunnak nevezett népeket az alapján volt szokás fehér ill. fekete csoportra bontani, hogy a mongoloid ill. a párthiai-perzsiai europid rasszhoz álltak-e közelebb (márpedig az 1. szakaszban felsorolt adataink feltétlenül erről árulkodnak), akkor Kézai fehér kunjai minden bizonnyal fehér hun utódok, s azonosak a kazárok fehérbőrű részével, de a magyarországi kunok egy részével is.
Ha már úgyis tudjuk a kazárok fehér hun eredetét, nem kell túlságosan nagy fantázia ahhoz, hogy a fehér kun névben a fehér hun nevezet örökségét lássuk meg.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
