Fröccsöt fehér és rosé borból szokás készíteni, az igazi frissítő nedű hígítása szódával történik.
A szódavíz (más néven szikvíz) feltalálása Jedlik Ányos nevéhez fűződik.
“Bátor vagyok tehát tisztelt gyülekezetnek ezennel kétnemű savanyú vizet bemutatni.
Egyik palackban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerűbbike, melyben a közönséges vízen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi más ásványos rész nem találtatik.
Ezen víz nagyobb mértékben bírja magában tartani a szabad szénsavat, mint az, melyben a szénsavon kívül még többféle savak is felolvadvák; s azért azon csípőssége, melyet a pezsgő borban kedvelünk, nagyon kielégíthető; pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány, még a szénsav nagyobb része el nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípősségébül.”
A fröccs fogyasztása, üdítő tulajdonsága ellenére, valószínűleg a sör térhódításának eredményeképpen háttérbe szorult, mi bízunk benne, hogy mint igazi magyar ital, újra előtérben lesz.
(Szódavíz készítésével is egyre kevesebben bajlódnak, pedig Magyarországon a vízcsapokból is ásványvíz folyik.
A szódavíz elkészítése otthon pár perces művelet, szikvízgyártó üzemekből pedig olcsón, készen vásárolhatjuk meg, mindemellett számíthatunk a házhoz szállításra is.
MTI Fotó: Balázs Attila
A fröccs fogyasztásának eredetéhez 1842. október 5-ig kell visszatekinteni.
A legenda szerint, ezen a napon, Fóton, Fáy András présházában gyűlt össze a kor szellemi életének színe-java.
Jelen volt Vörösmarty, a nyelvtudós Czuczor Gergely és unokatestvére, az inga és a dinamó feltalálója, Jedlik Ányos is. Jedlik elhozta magával találmányát, a szódásüveget is, és ha már ott volt, bemutatta barátainak, hogyan hígítja ő – gyomorbántalmai miatt – a bort szódával.
Szóda spriccelt hát a finom fehérborba.
Spritzer! – szólott Vörösmarty –, majd: Túl németes, legyen inkább fröccs!
Vörösmarty tollából vers is született e jeles esemény alkalmából Fóti dal címen.
„Fölfelé megy a borban a gyöngy; Jól teszi,Tőle senki e jogát el, Nem veszi…”
A fröccs elkészítése a bor és a szódavíz arányának figyelembe vételével történik, ennek megfelelően, különféle hagyományos és vicces elnevezés illeti.
Kisfröccs: 1 dl bor – 1 dl szóda (rövidlépés, fütty)
Nagyfröccs: 2 dl bor – 1 dl szóda (hajtás, húzás)
Hosszúlépés: 1 dl bor – 2 dl szóda (fordított)
Házmester: 3 dl bor – 2 dl szóda (versa)
(Vice)házmester: 2 dl bor – 3 dl szóda
Háziúr: 4 dl bor – 1 dl szóda (Csongrádban bivalycsók)
Albérlő: 1 dl bor – 4 dl szóda (lakó fröccs)
Magyar – Angol: 6 dl bor – 3 dl szóda
Távolugrás: 1 dl bor – 9 dl szóda (sóher fröccs)
Polgármester: 6 dl bor – 4 dl szóda
Krúdy-fröccs: 9 dl bor – 1 dl szóda (megviccelt bor)
Mafla: 5 dl bor – 5 dl víz (lámpás)
Csatos: 1 l bor – 5 dl szóda
Újházi fröccs: bor és kovászos uborka lé keveréke
Napjainkban fröccsöknek nevezünk néhány olyan italt is, amelynek semmi köze a borhoz.
Ezek a vadászok (vörösboros kóla), a Tisza fröccs (vörösbor pezsgővel), a matróz fröccs (sör és rum) és a postás fröccs (duplakávé rummal).
Magyar Nő Magazin
Powered by Facebook Comments
