Vajon hova tűntek az értékek a mai rohanó világból? Hol vannak a régi módi de mégis divatos Úri emberek ? Hol vannak azok a Nők kik tudják mit illik, tudják mi az erkölcs és mégis boldoggá tudják tenni azt, akit szerelemmel szeretnek .. ? Kik tudnak még igazán adni és elfogadni …. Hol vannak kik rá tudnak csodálkozni egy szál árok parton nőtt novemberi ibolyára ? Hol vannak azok akik értékelni tudják a nap és hold sugarát .. a fű illatát .. az erdő oly hangos csendjét ?
Hol vannak azok, aki tisztelik a másik emberben a Nőt a Férfit. Az EMBERT? Hol vannak a művészetet nyíltan pártoló és művelő különleges lélekkel megáldott emberek ? Hol vannak azok, kik tudnak tisztelni mindent, ami élő és mindent, amit ember alkotott és a természet adott? Hol vannak azok, akiknek indigó és kristály színben játszó aurájuk a csoda létezését bizonyítja? Hol vannak a csodák, melyek a boldogságunkhoz kellenének? Miért nem hallani madárdalt? Miért nem úgy szól a természet mint régen?
Megváltoztunk volna? -Nem hiszem . Csupán keressük az álmainkban még ott élő csodát . S a társat ki velünk együtt tudja értékelni a világ parányi mégis a léleknek óriási és csodálatra méltó dolgait. S az úton míg csak keressük a lelkünk társát,bizony a magány járja át szívünket, pedig a magány jeges, gyilkos szorítása fájdalmas!
Ezt az érzést amolyan e világi szokás szerint anyagi javakkal megvásárolható luxussal próbáljuk enyhíteni, de a lélek sikolt, mert társra vágyik. Társra , Támaszra Feltöltődésre. Ha hosszú az út melyet magányosan teszünk meg, meghal a lélek s nem marad más mint a lélekkel bíró ember számára értéktelen ember. Amíg a lélek apró szikrája pislákol addig hiányoznak a szép dolgok. Ha már beletörődtünk a szép hiányába már késő!
Hol vagy kit keresek? Hol vagy, kinek szemében láthatnám a saját csodám tükörképét? Hol vagy kinek lelkével a lelkem táncolni tudna? Tudom, hogy létezel. De nem talállak.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
