Irtják a tájidegen növényeket a Kiskunsági Nemzeti Parkban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyomlálással, kaszálással, legeltetéssel, kivágással, és helyenként körültekintően alkalmazott vegyszerezéssel távolítják el a tájidegen, agresszívan terjedő növényfajokat két éven át a Kiskunsági Nemzeti Parkban (KNP), csaknem 800 millió forintos uniós pályázati forrásból.

Vajda Zoltán, a KNP pályázatkezelési és fejlesztési osztályvezetője a programról az MTI-nek hétfőn elmondta: céljuk, hogy invazív növényektől mentes, tiszta magterületeket hozzanak létre. A tájidegen, agresszívan terjedő fajok ugyanis “felfalják” az eredeti flóra élőhelyeit és kiszorítják az őshonos növényeket a homokterületekről. Ahol ezek a növények elterjednek, ott a változatos, sokszínű táj helyett egysíkú gyommezők alakulnak ki.

Naprózsa
Naprózsa

Ennek megakadályozása és a kiskunsági táj jellegzetességeinek – egyebek mellett a hazánk pótolhatatlan természeti értékei közé tartozó boróka, árvalányhaj, naprózsa, és az egész világon csak itt előforduló tartós szegfű élőhelyeinek – megóvása érdekében két éven át gyomlálással, kaszálással, legeltetéssel, kivágással, és egyes esetekben, nagyon körültekintően alkalmazott gyomirtószeres kezeléssel távolítják el a nem kívánt fajokat.

Árvalányhaj
Árvalányhaj

Utóbbi lehetőséghez kizárólag végső megoldásként folyamodnak majd – hangsúlyozta Vajda Zoltán, hozzátéve: fokozottan figyelnek arra, hogy védett természeti területek és azok környéke ne szennyeződjön az irtás során. Épp ezért a munkát képzett növényvédelmi szakemberek irányítják, és speciális, gyorsan lebomló vegyszert használnak méghozzá úgy, hogy az anyagot kenéssel, vagy pontszerű szórással, célzottan juttatják ki.
Kiemelte: a Kiskunsági Nemzeti Park számára egy 790 millió forintot meghaladó uniós pályázati támogatás tette lehetővé a napokban kezdődő és 2015 júniusában záruló program elindítását. A munkálatok csak a nemzeti park területein folynak majd, és a Fülöpházi homokbuckák, az Ágasegyháza Orgoványi buckák, a Bugaci ősborókás, valamint a Kéleshalmi homokbuckák területén összesen mintegy 2200 hektárt érintenek.

Fülöpházi homokbuckák
Fülöpházi homokbuckák

Közölte: mivel az invazív fajok eltávolítása rendkívül sok időt és kézzel végzett precíz munkát igényel, ezért a természetvédelmi projekt várhatóan 130-150 helyi lakosnak is munkalehetőséget biztosít. Az ártereken a gyalogakác, míg a homokterületeken a selyemkóró, más néven vaddohány eltávolítása a legfontosabb feladat. Bár utóbbi gazdasági szempontból nem haszontalan, hiszen jó mézelő, a védett élőhelyeken komoly kárt okoz – fogalmazott az osztályvezető.
Jelezte: a selyemkóró – mely hazánkban Bács-Kiskun-, Tolna-, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legelterjedtebb – kaszálással, gyomlálással vagy legeltetéssel kiirthatatlan. A gyökere olyan anyagot termel, amely után számos gabona és más növény nem képes életben maradni.
Érdekességként említette, hogy az Európai Unióban 12 milliárd eurót, az Egyesület Államokban 80 milliárd eurónak megfelelő összeget költenek évente hasonló védekezésre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 163 különösen veszélyes inváziós fajt tart számon a kontinensen. Az egyik legrégebbi tájidegen inváziós növényfaj hazánkban az akác, a legújabb pedig az igen veszélyes kaukázusi medvetalp, amely már a Kiskunságban is felbukkant, és súlyos, égési sérüléshez hasonló bőrirritációt okoz.

 

(MTI)

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás