Miért is HUNGÁRIA Magyarország? Hun szótár került elő Iránból isz(?): 5-700-ból. Ajánlom Mellár Mihály krétai és Borbola János egyiptomi kutatási eredményeinek megtekintését is. (Rendkívüliek) Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük. A z Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz.(?) 500 körül illetve 700 táján készültek.
Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:
Nap = napi
víz = vezi
tenger = tengir
rengeteg, tengernyi = tegngirdi
só = sava (v.ö. sava borsa)
tó = tava
hó = hava, havas
szél = szele
száraz = sziki (v.ö.;Ég a napmelegtől a kopár szík sarja;)
lejtő = lüthü
völgy = vüldi
folyómeder = tur (hol a kis Túr siet beléje…………..
erdős hegyvidék = kert
hegyalja = soprun
ország, uralom: urruság
lakatlan határsáv = gyepű
kapu = kapu
vár = vara
szó = szava
had = hada
kard = szurr (szúr is dőf is
nyil = neil
tegez = thegisz
balta = balta
sisak = sisak
sarló = sarlagh
harcos = vitesi
kincs = küncse
kéz = kézi
szem = szöm, szüm (latjatok feleim szümtükkel…
száj = szá(h)
kopasz = tar
ősapa = ise ( a halotti beszédben; ,,terümtevé miü isemüköt Ádámut”)
felmenők = elüd (előd)
úrnő = aszuni (asszony)
tor = tor
bor = bor
sör = ser
vásár = vásár
por = poura
göröngy = bog
sár = sár
széklet, bélsár = sara
út = utu
kút = kutu
lyuk = liku
szag = szaghu
gömb = theke (nincs nálad boldogabb e földtekén;)
piramis = gula
valaminek a fele = vele
ma = ma
szám = szán
nem = nen
igen = éjen
kicsi = kücsü
baj = bű (bűbáj )
ész = esze
eszes, okos = eszisi
régi = avesi (avitt, avas)
kettő = keltü
tíz = tíz
tizenkettő = tiz hen keltu
húsz = khuszi
hatvan: hotu ben tiz
én = ejn
mi = minkh
ti = tikh
engemet = inkmüt
minket = minkhüt
nekem = nikhüm
én leszek = ejn leszim
mi leszünk = minkh leszinkh
te leszel = ti leszil
ti lesztek = tikh lesztikh
ez = ejsz
az = ajsz
ez itt = hit
az ott = hot
az ott távol = oti
kívül = küivüle
belül = béivüle
külön = klün
élő, eleven = eleved
bogár = mütür ( mütyür)
ló = lú
kutya = kutha
sáska = saska
légy = ledzsi (magyar-madzsar;)
béka = béka
bagoly = bagialu
sas = sas
hal = kala
teve = tüve
sás = sás
virág = viragh
moha = muha
alma = alma
árpa = árpa
fa = fo(a?)
tő (növény töve) = tüvi
fű = föve ( föveny)
falevél = zize ( hangutánzó szó zizeg?)
menni = menin
jönni = jüven
járni = járin
teremni = termin
tűrni, elviselni: türen
szagolni = szaghin
tudni = tondin
(fel)avatni, felkenni = kenin
fújni = fuvin
közösülni = batten ( b@-ni)
ha = cha
hol = chol
hová = chowrá
mi = mi
ki = ki
hány = kháni
be = béh
át, által = alta
szét = szeit
rá = wra
Ragozás:
-on, -en, -ön = hen
-ban, -ben = ben
-ba, -be = be
-ra, -re = wra
A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A
mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.
A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.
A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;
mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.
A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő +-ekhneki.
A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.
Birtokos személyragos főnevek:
nyilam = neilim nyilaim = neiliam
nyilad = neilit nyilaid = neiliat
nyila = neilej nyilai = neiliaj
nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh
nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh
nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh
A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést adhat.
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia hallgat a témáról. Minden követ meg kell mozgatnunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is elő kell keríteni őket. Eddig a MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást ez ügyben.
Források:
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm
http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092756&%3Bevfolyam=IV&%3Bszam=4
http://corpuscuit.us/joma/index.php?option=com_content&%3Bview=article&%3Bid=677%3Adr-detre-csabahun-szavak-szoevegek&%3Bcatid=63%3Afigyeloe-2009&%3BItemid=45
http://www.magyarrovas.hu/files/Tortenelmunkhoz_magyarul_4_kiadas.pdf
http://www.magyartaltos.info/index.php/irasok/draga-magyar-anyanyelvunkrol/964-lajdi-peter-a-hun-magyar-testveriseg-ujabb-bizonyitekai
http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/nyelvunkrol—irasunkrol/4676
A Nyelv és Tudomány aprólékosan kidolgozott válasza a hírekre
Egy bizonyos dokumentum nagyon nagy karriert futhat be az interneten, mert néhány napon belül többen is elküldték nekünk. Ugyanakkor régi ügyről lehet szó, hiszen egy olvasónk már márciusban bekommentelte. Nos, nem fogjuk a teljes írást közölni, csak egyetlen kérdésre fogunk válaszolni: miért nem foglalkozik a kérdéssel a Magyar Tudományos Akadémia?
Felhívjuk azonban olvasóink figyelmét arra, hogy az alábbi írás nem a Magyar Tudományos Akadémia vagy valamely intézményének hivatalos állásfoglalása, csupán annak magyarázata, hogy feltehetően miért nem érzik szükségességét az állásfoglalásnak. A cikk írása során vagy azt megelőzően a kérdésről az MTA egyetlen munkatársával sem konzultáltunk.
Az ominózus írás egy szólistát tartalmaz, nézzük a bevezetőt!
Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert
mindössze 3 ital nevét ismertük. Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz. 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:
Nézzük először is, mi deríthető ki a szöveg állításairól. Mivel arra szeretnénk rámutatni, hogy nem kell nagy tudósnak lenni ahhoz, hogy ellenőrizzük a szöveg állításait, kizárólag a magyar Wikipédiára fogunk utalni. (Ez természetesen nem jelenti, hogy a Wikipédia minden esetben megbízható, de a mindennapi halandó számára mégis csak ez a leginkább kézreeső forrás.)
(Forrás: Wikimedia Commons)
A szöveg azt állítja, hogy (a szöveg szerint korábban) csak három hun szót ismertünk, és mind a három italt jelent. Nos, a Wikipédiában, ha nem is könnyen, de megtalálhatjuk a három ismert hun szót:
- sztrava ‘halotti tor’ – ez biztosan szláv
- medosz ‘mézsör’ – ez is valószínűleg szláv
- kamon ‘kölessör’ – ennek eredete teljesen bizonytalan
Persze nem olyan forrón isszák a tort, hogy a szavak etimológiájára vonatkozó állításokat komolyan vegyük, azt mindenesetre látjuk, hogy a három ismert szó közül csak kettő jelent italt. Kérdés, hogy aki ezekre az adatokra is ilyen pontatlanul hivatkozik, komolyan vehető-e.
Nézzük meg, mit tudhatunk az emlegetett kódexekről! Az Iszfaháni kódexnek a magyar wikipédia külön szócikket szentel, és ugyanehhez a szócikkhez vezet a Krétai kódex keresőkifejezés is. Lássuk, mit tudunk meg a szócikkből!
Sárközy Miklós iranista, egyetemi tanár szerint ilyen kolostor nem létezik Iszfahánban, a szöveget pedig „felfedezőjén” kívül nem látta senki semmilyen formában. A szójegyzéket állítólagos felfedezője, Detre Csaba geológus egy gyermekeknek szóló kifestőben publikálta.
Sajnos a Wikipédia által hivatkozott Heti Válasz-cikk már nem található meg a jelzett helyén, de címe és az urlben szereplő szám alapján könnyen azonosítható. (Megjegyzendő, hogy a cikk előzményéül szóló másik írás a Heti Válasz honlapján is rosszul van linkelve…) A cikk szövege szerint:
A magyarság hun eredetének megdönthetetlen bizonyítékaként említette például a csoka56 nevű fórumozó a Heti Válasz honlapján az „Iszfaháni kódexet”. A szöveg egy örmény-hun szószedet, s állítólag a magyar és a hun nyelv rokonságát bizonyítja. A világszenzáció (a hun nyelvről csak néhány szó alapján próbál találgatni a kutatás) erejét gyengíti, hogy „felfedezője”, az örmény származású nyugdíjas geológus, Detre Csaba egy gyermekeknek szóló kifestőkönyvben tette közzé a szöveget.
E forrás állítólag az iráni Iszfahán Szurb Khács nevű örmény kolostorából származik. „Mint a legtöbb iráni nagyvárosban, Iszfahánban és környékén is élnek örmények. Ilyen nevű kolostor azonban nem létezik, és a szöveget se fényképen, se fénymásolaton, se mikrofilmen nem látta még senki” – mondja a Heti Válasznak Sárközy Miklós iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.
Minden jel arra mutat tehát, hogy a Wikipédia információja hiteles. Olyan adatot, mely ezeket az állításokat cáfolná, máshol sem találtunk. Sőt, a kifestőkönyvben való publikálást a szerzőhöz közel álló források is megerősítik. Talán már érthető, miért nem veszi komolyan ezeket az állításokat az MTA.
(Forrás: Wikimedia Commons / Fabienkhan / CC BY-SA 2.5)
De álljunk csak meg! Ha nem is ellenőrizhetőek maguk a források, attól még lehetnek hitelesek! Hiszen vannak nyelvemlékek, melyek csak másolatban maradtak meg! Biztos, hogy semmit sem lehet kezdeni ezekkel az adatokkal?
Kétes adatok
Ami rögtön feltűnhet, hogy bár egy iráni örmény kolostorból került elő a kódex, az adatok mai magyar helyesírással szerepelnek. Igaz, erre „magyarázatot” is kapunk: „A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód.” Nem világos, milyen „hun fonetikus rendszer”-ről van szó – aligha hun fonetikus legjegyzésről, hiszen a szólista „örmény (I) ill. görög (K) szövegek alapján” készült. Ez utóbbit feltehetően úgy kell értenünk, hogy örmény, illetve görög betűs szövegek alapján. Ennek viszont elelntmond az alábbi szövegrészlet:
A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűvel. Ezt az örmény átírásban UJ-nak vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek minden valószínűség szerint a fonatikus betűkön túl szótagjeleket is használ ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek alapján végeztük el, tudvalévő az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan, hogy a hun betűk tökéletes megegyzése az örménnyel eredeti megegyezés-e vagy csupán egy „interpretatio armenica“.
A nehezen értelmezhető szöveg hun betűkről beszél. Ha az eredeti kódexekben vannak ilyen hun betűk, akkor nem világos, miért csak „minden valószínűség szerint” használt szótagjeleket. Ha viszont nincsenek, akkor mire épül ez a feltételezés?
A szöveg szerint a szerző a következő „betű”-ket használta az átírásban:
a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l, ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs.
Ha feltételezzük, hogy a magyar ábécében meglevő betűk hangértéke megegyezik a ma szokásossal, akkor sem világos, milyne hangokat jelölnek a következő betűkapcsolatok: cz, csh, ch, gh, kh, ph, tz, th, w. Az örmény hangrendszer ismeretében arra tippelhetnénk, hogy a h-végűek hehezetes mássalhangzók, de [gh] nincs az örményben sem. A cz és a tz esetében teljesen tanácstalanok vagyunk. Az sem világos, hogy a sejthetően hosszú mássalhangzókat jelölő ll, rr, ssz betűkapcsolatokat miért kell külön felsorolni.
A szerző látszólagos gondossággal megjegyzi: „Mintahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve”, s mint fent láthattuk, arra is fgyelmet fordít, hogy az örményben nincsen [ü]. Ugyanakkor azonban az örményben nincs meg néhány további hang, illetve neki megfelelő betű, amelyet a fenti felsorolásban és a szólistában megtalálhatunk: [á] és [gy]. (A fenti felsorolásban eleve 44 „betűt” találunk, holott az örmény ábécében legfeljebb 39 van. Ha levonjuk azokat a „betűket”, amelyek feltehetően csupán hosszú mássalhangzókat jelölnek, akkor is 41 marad.)
További probléma, hogy a [p]-t és a [b]-t, a [t]-t és a [d]-t, illetve a [k]-t és a [g]-t a keleti örmény pont fordítva jelöli: a leírásból nem derül ki, hogy a kódex az átírás a keletin vagy a nyugatin alapul-e. Sőt, a minimális gondosságot az jelentené, ha pontosan le lenne írva, hogy melyik örmény betűt miként írja át a közlő. Ezzel kapcsolatban nem lehet technikai nehézségekre hivatkozni, hiszen ezek elérhetőek, amint a linkelt wikipédiás oldalon látható is. Arról nem is szólva, hogy a görög ábécé egészen más jelekből áll: a két forrást tehát nem lehetne összemosni.
De nem csupán az átírással kapcsolatban van probléma. A leírás tartalmazza a ’nyíl’ szó összes személyragozott alakját. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha az összes alak szerepelne a kódexek szövegében. Ez azonban eléggé valószínűtlen: a nyilaitok alak pl. még a terjedelmes nyelvtörténeti korpuszban sem fordul elő.
További furcsaság, hogy a kódexekben állítólag szövegek szerepelnek (bár a neten egyes források hun–örmény szótárról beszélnek), ám mi mégis csak a szövegekben szereplő szavakról kapunk listát. Miért nem láthatjuk a szövegeket is? Hiszen ha találunk egy nyelvemléket, az első lépés, hogy a szövegét publikáljuk (természetesen fényképmásolat kíséretében). Mi több, a szövegpublikáció első lépése, hogy arról számolunk be, miként bukkantunk rá a nyelvemlékre, azt hol tárolják, leírjuk a kódex külsejét, továbbá minden rendelkezésre álló információt a történetéről… Persze okkal félünk, hogy az MTA sötét titkosügynökei útra kelnek, hogy megsemmisítsék ezt az értékes forrást – ebben az esetben viszont annál inkább arra törekszünk, hogy minél több helyen, minél részletesebben publikáljuk felfedezésünket, még mielőtt minket magunkat is eltesznek láb alól…
(Forrás: Wikimedia Commons / Hamed Saber / CC BY-SA 2.0)
Megszólaltatható-e az akadémia?
A körlevél vége az akadémia szerepét firtatja:
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia nagyon hallgat a témáról.
Kérdés azonban, hogy kik lehetnek azok a mérvadó nyelvészek. Miért nincsenek név szerint említve? Miért nincsenek felsorolva azok a publikációk, amelyek a kérdéssel foglalkoztak? (Az „egyedi nyelvi rendszer” értelmetlenségéről ne is szóljunk: ha lenne is ilyen nyelvemlék, annak a magyar nyelvtörténet szempontjából lenne jelentősége.)
A levél így folytatódik:
Én egyetlen reakciót tartok elfogadhatónak részükről:
„Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a
föld alól is előkerítjük őket.”De ezt sajnos még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés. Mert ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA feladata az eredeti kódexek felkutatása. (A neten megjelent, hogy az MTA egy irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire nemleges választ kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak tekinti az ügyet.)
Különösen komikus a zárójelben szerepelő információhalmaz: nem közli, hogy a hír hol jelent meg, személy szerint ki, hova és milyen tartalmú levelet küldött. Nekünk ilyen vonatkozású hírre nem sikerült rábukkannunk. Ráadásul nem világos, hogy e szöveg alkotója szerint mit is kellene tennie az MTA-nak, különösképpen pedig mi olyat, melyet bárki más ne tehetne meg. Hiszen ha a hír annyira megalapozott, miért nem ül repülőre valamelyik kereskedelmi tévé sztárriportere, és látogatja meg az iszfaháni kolostort? Hiszen nyilván óriási nézettséget produkálna a kódex bemutatása…
A levél a következőképpen zárul:
Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben. Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért!!! És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágrahozására kellett.
Nem világos, mit is várnak az MTA-tól, hiszen most csak állásfoglalást kérnek (ami aligha lehet más, mint hogy az egész ügy komolytalan), vagy pedig azt, hogy kerítsék elő a kódexeket „a föld alól is”. A Tárih-i Üngürüsz krónikája pedig aligha vonható ide: nem nyelvemlékről, hanem történeti dokumentumról volt szó. Története sem hasonló, hiszen első felbukkanásakor Vámbéry és Budenz is ismertette, majd feledésbe merült. Újbóli előkerülése után egy évtizeddel viszont teljes fordítása is megjelent: ez a munka nagyságát és nehézségét tekintve nem mondható hosszú időnek.
Összefoglalva elmondhatjuk: az állítólagos hun nyelvemlékek körül folyó hisztéria teljesen komolytalan. A felbukkanó információk csöppet sem hitelesek, éppen ezért az akadémia részéről pontosan az lenne a pénzkidobás és pazarlás, ha foglalkozna az üggyel.
Nyest
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
„A Nyelv és Tudomány aprólékosan kidolgozott válasza…….Mivel arra szeretnénk rámutatni, hogy nem kell nagy tudósnak lenni ahhoz, hogy ellenőrizzük a szöveg állításait, kizárólag a magyar Wikipédiára fogunk utalni.” 🙂 Ez valami vicc ugye. Egy olyan oldal aki a nevében viseli a ” tudomány” szót és egy wikipediara alapozott „aprólékosan” kidolgozott semmitmondó magyarázatot tesz közzé egy témában, onnantol fogva ne nevezze magát „Nyelv és Tudomány”-nak, mert a tudományhoz csak annyit érthet amit a wikipédiáról összehalászik, és ha a gondolatmenetet folytatom, akkor a nyelvhez is ennyit érthet, de mantrázza a finnugorista szövegeit.Ez a magyarázat egy „túltanult” agymenés, sokat ír de nem mond semmit:) Egyébkét a finnugor elmélet és a hun-magyar elmélet nem zárja ki teljesen egymást, hisz lehetséges, csak nem azonos időpontokban. A hun-magyar rokonság sokkal régebbi időkre nyulik vissza, a finn-ugor kapcsolat meg akkor keletkezhetett amikor őseink
együtt éltek az ural hegységnél és a második honfoglalás előtt.
Az ujgurok akik ma kina nyugati részén élnek, a hunok leszármazottainak tartják magukat
és a magyarokat mint nyugatra vándorolt hunokként tartja számon a népemlékezetük.
Az ujgurok népemlékezete több mint ezer év óta még emlékszik a magyarokra.
A finnugor elméletet a Habsburgok erőltették, lehet is valami alapja, de ez nem zárja ki a Hun-Magyar rokonság elméletét.
Ha az MTA is a wikipédiából meríti az ihletet, ahol mint tudjuk, bárki megjelentethet egy bizonyos témában bármit, és annak az elletnkezőjét is, akkor kár oda a sok pénz.
Egyébként a székelyek a mai napig használnak olyan szavakat amiket láttam a fenti listában, és ugyanúgy kiejtve.
Az ujgur – hun- magyar rokonságról, nyelvi és népzenei feltehetőleg közös gyökerekről
bárki meggyőződhet, akinek füle van az alábbi ujgur- hun népdalból is pl.
http://www.youtube.com/watch?v=TLM_LL5_bA4
és itt látható az majdnem azonos zenei motivumokkal egy magyar népdal:
http://www.youtube.com/watch?v=tkTT7vjtEsI
És egy ujabb ujgur népdalfeldolgozás,de ne feledjük, hogy több mint ezer év választja el
a két kulturát egymástól, időközben az ujgurok felvették a muszlim vallást, a magyarok a keresztény vallást,de a közös népzenei pentaton vonások felismerhetőek.
http://www.youtube.com/watch?v=q_PrBGFypGM
Ez csak egy hozzászolás ,és magánvélemény.
Nagyon örülök olvasva a hozzászólásokat! Gyertek el Szabadka környékére MINK is rengeteg fönt leírt szót használunk !
ÜDVÖZLETEM Ez a szótárnak nevezett hazugság NEVETSÉGES !
MINDENKI TUDJA, HOGY RÉGEN A HUNOK ÉS A MAGYAROK IS ROVÁS ÍRÁSSAL, ÉKÍRÁSSAL ÍRTAK !!
TEHÁT EZ A LATIN BETŰS ÍRÁS NEM LEHET SE HUN SEM MAGYAR !!
EZ CSAK EGY MEGTÉVESZTÉS. KITALÁCIÓ A NYELVÚJÍTÁS ELŐTTI MAGYAR SZAVAKAT VETI ÖSSZE A MOSTANI MAGYAR SZAVAKKAL.
A HUNOKNÁL EGYÉBKÉNT SEM VOLTAK DUPLA BETŰK MINT PÉLDÁUL sz, cs ,zs, STB. w PEDIG A MAGYARBAN SEM VOLT.
EZ EGY NAGYON BÉNA HAMISÍTÁS. AKI CSINÁLTA SEMMIT SEM TUD A HUNOKRÓL MAGYAROKRÓL.
TISZTELETEM.
A magyar nyelvről
A magyar nép legnagyobb értéke, tudatának, lelkének kifejezője, alakítója a magyar nyelv, amelyről a több mint száz nyelvet beszélő Sir John Bowring (1792-1872), angol nyelvész és diplomata ekképp fogalmazott:
„A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája, a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír. Az angol ember büszke lehet, hogy nyelve magán hordozza az emberiség történetét. Eredete kimutatható, láthatóvá tehetők benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rakódtak egybe. Ellenben a magyar nyelv olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek.”[12]
A magyar nyelvet gyökrendszere és ragozó természete különleges tömörséggel és időbeni állandósággal vértezi fel, aminek következtében a XIII. századi magyar nyelvemlékek oly kevéssé különböznek a mai magyar szövegektől.
A világot egységben látó logikája, amely az általánostól a sajátos felé, az összetettől a részletek felé mutat, mélyen beépül e nyelvet beszélők életébe, lelkiségük részévé válik, és alapvetően összefüggésbe hozható a magyarság békés természetével, igazságközpontú életszemléletével, egyszóval a magyar néplélekkel.
A magyar nyelv fogalmi ereje kimagasló tudományos eredmények, képi ereje pedig páratlan művészi értékek forrása.
Magyar észjárás
– 1.) a magyar észjárás nyelvi: annál mélyebben tudunk gondolkodni, minél inkább otthon vagyunk nyelvünkben
– 2.) a magyar nyelv képes bármilyen fogalom megalkotására, ugyanakkor erőteljesen őrzi képiségét;
– 3.) a magyar toldalékoló nyelv. A szó töve lényegében gyökér, mely a mélyben szétágazva folyamatosan szóbokrokat hajt; a gyökök zömmel még képek, melyek az újonnan alkotott szavakat is érthetővé teszik;
– 4.) a szóbokrokkal összefüggően óriási, és mindenki számára érthető a szókincsünk;
– 5.) nyelvünk szemlélete mellérendelő:
a) egészből a részekre következtető (deduktív);
b) analogikus – kapcsolatot teremt távoli jelentések, sőt, ellentétek között;
c) holisztikus – rendszerszemléletű, pl. egészség, gondolkodik;
d) az előbbiekből következően önmagában filozófia: magyaráz;
– 6.) ősrégi műveltség őre, ld.: számok;
– 7.) a magyarul gondolkodó számára mindkét agyfélteke lehetőségeit megnyitja.
Árpád magyarjai a honfoglaláskor itt már magyar népet találtak. Ezek az onogurok (3. avar-hullám -griffes-indás kultúra), akik 670 táján árasztották el hatalmas tömegeikkel a Kárpát-medencét…9. sz. végi bejövetelkor, Árpád vezetésével egy alapvetõen török népesség telepedett le. E két népcsoport összeolvadásából született meg a magyar nép László Gyula elmélete szerint.
Bizonyítékok:
670/680 táján onogurok (új avarok) vándoroltak be, 9. sz.-i források onogurok jelenlétérõl szólnak, márpedig a magyarok idegennyelvi megnevezései az »onogur« népnévbõl erednek,
Árpád magyarjainak szállásterülete és a késõ-avar – onogur szállásterületek kiegészítik egymást, és a kettõ adja a XI. sz.-i magyar településrendszert… az onogurok megérték Árpád magyarjainak megjelenését a Kárpát-medencében…
A késõ-avarkor népének és Árpád magyarjainak a régészeti hagyatéka igen jól elkülönül (más a temetkezés módja, a fegyverzet, a lószerszám, a viselet, stb.). A két nép temetõinek elhelyezkedése azt mutatja, h. nagyrészt nem egymásra települtek. A késõ-avarkori településeknek több száz (sõt néha több ezer) síros temetõik vannak, ami arra utal, h. õk már falutelepülésekben éltek. Árpád népének viszont ehhez képest jóval kisebbek a temetõi, melyek fõleg a homokos területeken találhatók, ami azt jelenti, hogy õk feltehetõleg inkább állattenyésztéssel foglalkoztak. A két leletcsoport tehát mozaikosan, egymást mintegy kiegészítve népesíti be a Kárpát-medencét. Vagyis nyoma sincs egyfajta hódítás eredményeként bekövetkezõ pusztításnak, v. rátemetkezésnek.
A csontleletek alapján folytatott embertani vizsgálatok szerint ugyanis az Árpád-kori magyar lakosság döntõ többsége nem leszármazottja Árpád magyarjainak. Ennek esetleg az lehet a magyarázata, h. az Árpád-féle magyarok egy katonáskodó, elkülönült réteget alkottak, míg az elsõ honfoglalók adták a lakosság többségét alkotó földmûvelõ, gazdálkodó réteget.
Mindezek arra utalnak, hogy a Kárpát-medencében két karakteres nép volt jelen a IX. század végén..
Az avar korban már elõbukkannak magyar falu-, patak- és dûlõnevek, ebbõl arra következtetnek, h. a medence belsejében majdnem tisztán magyar telepek, a peremeken, fõként a Kárpátokban szláv települések lehettek. Tehát, ahol a késõ avar temetõk sûrûjét találjuk, ott a helynevek is nagyrészt magyarok, akárcsak Árpád magyarjai településének területén. Ebbõl arra a következtetésre jutottak, h. a késõ-avarkori népességnek is- mivel telepeik neve magyar – magyarul kellett beszélnie. A Tarih-i Üngürüsz szerint „amikor Hunor (azaz Árpád népe) Pannónia tartományba érkezett, látta, h. az ottani népek az õ nyelvükön beszéltek”.
A késõ-avar – onogurok lakta területek helynevei is jórészt magyarok, pedig itt Árpád magyarjainak nyoma sincs. Nagy területeken hiányoznak Árpád magyarjai, de nagy lélekszámú temetõkkel sûrûn jelennek meg az onogurok…” A késõavar lelõhelyek többsége az árpádkori források alapján összeállított etnikai térképen a »túlnyomórészt magyar« területekre esik,
Anonymus Gesta Hungarorumában a honfoglalást úgy írja le, h. elõször a hunok jöttek be, akik a magyarok rokonai, majd utánuk a magyarok.
A kijevi Orosz Õskrónikában pedig ezt olvassuk: „Keletrõl, a szkíták földjérõl elõször a bolgár-törökök (hunok) érkeztek és telepedtek Duna mentén, majd az oborok és a fehér ugorok következtek (ezek az avarok és a hozzájuk csatlakozott onogurok), késõbb a fekete ugorok érkeztek (ez Árpád népe)…” A fehér” és a „fekete” csoport megkülönböztetése a belsõ-ázsiai népeknél gyakori. Az itt leírt fekete magyarok valószínûleg az onogurok lehettek, akik a bolgár-törökökkel közös onogur törzsszövetségbe tartozhattak. A magyarok görög ούγγρος (ungrosz) és latin Hungarus elnevezése is az „onogur” szóból ered. Másrészrõl, a krónikások a „fekete” jelzõvel jelölték ugyanazt a népet, amíg még pogány volt, és „fehér” jelzõvel amikor már megkeresztelkedett. A pogány és keresztény jelzõ esetleg egymástól elszakadt néprészeket is jelölt. Ezt olvassuk Prokopiosznál a hunokról, a Nesztor-krónikában az ugorokról, Querfurti Brunónál az ungrikról és Aderamus Cabannensisnél a magyarokról.
A hun-magyar mondák utalnak ~ra, a csodaszarvas mondában említett Hunor és Magor testvérekkel, de a többi monda is (Isten kardja, a Hadak útja, Emese álma) közös hun-magyar eredetre és hagyományokra utal. Az Emese álma mondában szereplõ turul szintén közös hun-magyar jelkép, és ez a monda arra is utal, h. Árpád apja, Álmos, Atillától származik, de más források is emlékeznek az Árpádház Atillától való származására (Dümmerth Dezsõ: Az Árpádok Nyomában).
Csallány Dezsõ régésznéll pedig ezt olvassuk: „Két honfoglalásunk is volt, a 468-as Baján kagán népességével… a második honfoglalás 896-ban történt…”
A 7. század második felében változás következik be az avar díszítõmûvészetben . Megjelenik a griffes-indás díszítés, amely jellemzõ volt a honfoglaló magyarok díszítõmûvészetére is (ezt alátámasztja a Nagyszentmiklóson talált aranylelet , amely avar kori). Emellett a Szarvason talált avar tûtokon látható rovásírásnak van magyar olvasata is. Eszerint a magyarok és az avarok rokon népek voltak.
A honfoglaláskori leletek nem mutatnak pusztulásra utaló jeleket, és a magyar települések az avar települések mellé és nem rá települtek, amely megint csak azt igazolja, hogy az avarok Árpádék rokonai voltak.
a 8. és a 11. sz.-i temetõk koponyái túlnyomórészt europidok, míg a 10. sz.-iak nagy része europomongolid típusú,
a késõavarok a Káma-vidékérõl vándoroltak be, ahol finnugorok éltek.
A Kaukázus hegységtõl és a Fekete Tengertõl északra fekvõ õshazájukban élõ magyar törzsszövetség õsei a Hunok és az Avarok birodalmai keretében éltek, úgy mint késõbb az ún. ’onogur-bolgár’ törzsszövetség, v. a Kazár birodalom hun-utód államaiban. Évszázadokon át a Magyarok szerves részét alkották a Hunok és az Avarok államszervezetének, gazd.-i és mûveltségi életének. A hun-magyar mondák közös eredet-hagyománya innen származhatott.
Számos régészeti és embertani bizonyíték van arra is, h. a Hunok és az Avarok azonos fajú turáni népek voltak. Ezt az is alátámasztja, hogy a görög bizánci források arra utalnak, hogy a Hunok és Avarok nyelve azonos volt (Dr. Nagy Sándor : A magyar nép kialakulásának története).
Mind az egykorú írásos források, mind az embertani vizsgálatok, mind pedig a régészet eredményei egyértelmûen azt vallják, hogy az avarok nem tûntek el Nagy Károly hadjáratai után, hanem nagy és népes tömbökben megérték a magyar honfoglalást, s összeolvadtak a honfoglalókkal. Egyedül az ún. késõ-avar korból 35-40 000 hiteles sírleletünk van. (László Gy.: A „kettõs honfoglalás”; ugyanott a vonatkozó irodalom is megtalálható.)
Lipták Pál vizsgálatai szerint a kora Árpád-kori magyarság embertani képlete lényegében azonos jegyeket mutat a késõ avar kori temetõk koponyáival. Õ is arra az eredményre jut, hogy igen nagy mennyiségû késõ avar népesség keveredett a honfoglaló magyarokkal. (Lipták: A magyarság etnogenezisének paleoantropológiája.)… Idézhetnénk ugyanis más „objektív külföldi krónikásokat” is – egykorúakat és maiakat-, akik szerint az avar birodalom felbomlása után a nép nagy tömegei a Kárpát-medencében maradtak (pl. Altheim: Geschichte der Hunnen).
Ellenérvek:
A griffes-indás díszítés, ekkoriban a legtöbb nomád , fél-nomád népre jellemzõ volt.
A viszonylag békés bevonulást pedig azzal indokolják, hogy ekkoriban a Kárpát-medence nagyon ritkán lakott terület volt, hiszen Nagy Károly a 8. században kiirtotta az avarok nagy részét. A terület jelentõs része bolgár gyepû volt, tehát lakatlan terület, a Dunántúl részben a keleti-frank állam, részben pedig a Morva Fejedelemség peremterületéhez tartozott. A Kárpát-medence tehát nem volt túlságosan védett terület, így a magyaroknak nem kellett véres küzdelmeket vívni az itt élõ gyér lakossággal. – (Ha annyira gyér volt a lakosság, akkor hogy lehetett olyan nagy hatással a szláv népesség a magyarra, mind nyelvileg mind kulturálisan a finnugor elmélet szerint?).
„Ma már nem azt mondjuk, hogy a hunok vagy az avarok már „magyarok” voltak, hanem azt, hogy õk is Belsõ-Ázsiából indultak el és más úton, más idõben és a magyarokéhoz hasonló kultúrával érkeztek a Kárpát-medencébe.” (Dr. Kiszely István)
Valamit olvastam erről amikor az összehasonlítást megcsinálta valaki és a tekercseket /adatokat/ be kellett mutatni akkor nem lett belőle semmi sajnos úgy néz ki addig amíg ez nem megtalálható beazonosítható addig ez hamisítvány nagy valószínűség szerint! Aki ezt közreadta megcsinálta terjesztette de bizonyítékot sajnos nem tudott felmutatni, csak hivatkozott valamira Irán… Fülöp József
UI az elkövető neve neten megvan a cáfoló is meg mi mindent elkövettek hogy az igazságot kiderítsék..
MTA-Magyar Tagadók Akadémiája, Magyarország legnagyobb sóhivatala, még meddig tűrjük őket? Tűnjenek már el a finnugor semmibe!
Ha a Finn-UGOR rokonsagot tagadod, akkor Te vagy a sohivatal. En vettem a faradsagot es eddig attanulmanyoztam 88 nylevet.. Minden kutato szerint (minden nemzetisegu) egyetert abban, hogy a MAGYAR nyhelv legkozelebbi rokona az UGOR. Szetneztek az osszes Finn-Ugor nyelvekben es 1400 hasonlo, rokon, konnyen felismerheto szot tanaltak. Magam felfedezesei: a 4 az a koreaiban talalhato meg >net< formaban. A 7 pedig a torok nyelvcsaladba sorolt "Dolgan" nyelvnel van meg "hete/hette" formaban.
A finn-ugor összecsengés, igaz, de éppen fordítva mint ahogy terjesztik…..
Nem a Kárpát-medencében élő magyarok vették át, hanem a Kárpát-medencéből tovább haladó,- észak felé – magyarok-avarok-hunok telepedtek le a mai Finnországban, persze ebbe a fönti régiót is bele kell foglalni, hiszen a Vikingek si magyarok voltak, ugyanis a rovásírásukat csak mi tudjuk megfejteni….
A csúsztatásnak mindig az a lényege, hogy „valamennyi igazság van benne”, de úgy kell forgatni amilyen tartalmat bizonyítani akarnak….
….hat hadd ne mondjam ki, ami eszembe jutott a hozzaszolasodrol!!!! De a Niniveben talalt agyag ROVASIRASOS , 40 ezer db tablakkal a brit tudosok nagyon derekasan foglalkoztak. Ha egy szonak a kiejteset , jelenteset nem tudtak, akkor TOLUNK kerdeztek meg a jelenteset! Pl. nem ertettek a mozsdo jelenteset es nalunk ez kozismert VOLT!
A múlt megtörtént dolog amin nem tudunk változtatni és az, hogy mit tudunk a részletekről az még mindig kevésbé fontos mint a jövő !!!
Tehát javaslom foglalkozzunk az eljövendő időszakkal, hogy élhető biztonságos legyen ez a golyóbis 🙂
Vedd el egy nep tortenelmet es a nemzet megszunik….Akkor most fontos vagy nem fontos a mult???
Kedves Antal!
Fontos a múlt szerintem.
Pont azért amit írtál. Ha nem tudjuk kik vagyunk tudnak minket befolyásolni. De ha megtudjuk, hogy kik is vagyunk valójában, onnantól kezdve már senkinek nem lesz hatalma felettünk. Én örülök, hogy vannak akik kutatják a múltat, és remélem minél több igazság kerül elő.
Ajánlok 2 alap könyvet, az egyik teljesen tudományos alapon ír, hivatkozásokkal, források megjelelölésével
http://www.magyarmenedek.com/products/2364/Tunderek_kihalofelben_3_kotet_-_Csaji_Laszlo_Koppany.htm
A masik, regenyes formaban, kicsit emeszthetobb, de hiteles forrasok alapjan:
http://www.nemzetikonyvesblog.hu/cey-bert-robert-gyula-attila-a-hun-uzenet/
Ajanlom mindenkinek, aki szeretne kicsit tisztabban latni Hun gyokereinket, vallasunkat, szokasainkat vagy eppen jobban megerteni Attila cselekedeteit…
Az Iszfaháni-kódex és az armenisztika / The „Isfahan Codex” and Armenian Studies.
http://ja.scribd.com/doc/133796515/Az-Iszfahani-kodex-es-az-armenisztika
A múltunkról sok érdekes elmélet kering a jelenkor magyarjai között, soknak remek hangzása van és megdobogtatja a hazafi szíveket… vannak egészen hihetetlenek, mégis könnyen hihető változatok… mégis maga a jelenség fontos, hogy ébred a népünk! Hamarosan feltámad az őserő a nemzet szívéből és megváltja ezt a régóta hibásan működő emberiséget, végső soron a világot. Álmot láttam és tudom mit kell tennünk, csak hajrá mind mondjátok az igazatokat, vagy amit annak véltek. Ki fog forrni a lényeg!
Azért nekem egy kicsit furcsa, hogy a Hunságot vagy a Magyarságot külön kezeli a tanult történelem. Fajelméleti teóriákkal próbálja cáfolni azonosságukat, ami teljesen félre vezető és ráadásul butaság is!!! A Hunok és aztán a Magyarok egy törzs szövetségre alapuló államforma gyűjtő neve! Több száz törzs alkotta e szövetséget.Nyelvezetükben ,kinézetükben, életmódjukban,és szokásaikban is eltérhettek egymástól, DE MINDEGYIK EGY AZONOS SZÖVETSÉGI ÉLETFORMÁNAK VETETTE MAGÁT ALÁ!!! Az is nyilvánvaló mint bármilyen embereknél , hogy idővel az uralkodó trendeket veszik át és teszik sajátjukká.Tehát a Magyar törzs szövetség az Attila által felállított Hun törzs szövetség mintájára felépülő újra rendeződés volt az itt élő törzsek között, pontosan a belső viszályok elkerülése végett. Mint pl. amit a Besenyők végeztek akkor tájt.
a szótárben fellehet tölteni: ágas – bogas /göcsörtös, vagy csomós/
Az okfejtés nagyon érdekes,szerintem is a rokonság nem északon hanem keleten keresendő.Ajánlom a történészeknek a mai székely nyelvjárást is figyelembe venni(nálunk a köznép nem lejtőre,hanem „lütüre”megy.
Van még egy ilyen állam a világon,akit ennyire nem érdekel a valós,büszke történelme?
Pl.Izrael hazugságok árán is,de legalább próbál történelmet kreálni.Mi pedig még a valóssal sem élünk!
Remélem,korunk vezetői egyszer életükben bele néznek a tükörbe és elhányják magukat.
A zsidóknak több eszük volt és már a kezdetektől kőkeményen nacionalista nemzet. A magyart sajnos leigázták és ráerőszakolták más nemzetek akaratát. Ez folyik a mai napon is. Látjuk, hogy eltartjuk a cigányt, zsidót és a külföldi gyarmatosítókat.
GYERMEK KOROM SZÓJÁRÁSAI EZEK SZINTE MIND˙(HOMORÓD VÁROSFALVA,SZÉKELYUDVARHELY)
Én úgy gondolom, hogy minden ősi írás és nyelv a rokonunk!!! Így aztán mivel nincs olyan nép, aminek az ősei ne egy ősi népből származnak. így minden nép a rokonunk .De minden ősi vallás is a széthullott Magyar ősi vallás darabjaiból építette fel magát.
Az igazság ott van, ahol a szívünk. Ezért kár vitatni a hun-magyar rokonságot, mert a magyarok többségének szíve hiszi, és hinni akarja a hősi múltat, és jól van ez így. Az ellenoldali tudálékosok nevetségesek. Tudjuk, hogy még a 60-as években is akadt magyar fizikus, akadémikus, aki vitatta Einstein relativitáselméletét, és ez a – szándékos vagy szándéktalan – mentalitás jellemző az eredetkutatások önfelkentjeire is. A „Nyelv és Tudomány” egyébként – tapasztalatom szerint – egyike a zavarkeverő antimagyar próbálkozásoknak.
Javaslom tanulmányozni Vékony Gábor: Magyar őstörténet – Magyar honfoglalás c. könyvében közzétett legújabbkori, logikus okfejtésen alapuló, összefüggéseiben láttató kutatásait. Ez a mű forradalmasíthatja eddig uralkodó történelemfelfogásunkat…!
http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Vekony_Gabor_Magyar_ostortenet_Magyar_honfoglalas&id=2101723829&type=10
http://www.3szek.ro/load/cikk/42526/a_magyarsag_lelekszama_a_korai_szazadokban
http://www.3szek.ro/load/cikk/43691/a_magyarsag_lelekszama_a_korai_szazadokban
http://erdely.ma/dokumentum.php?id=100125&cim=a_magyarsag_lelekszama_a_korai_szazadokban_i
Mellár Mihály krétai írásához kapcsolódóan:
A phaisztos koronggal kapcsolatos legnagyobb gond, hogy nincs hozzá rozetta kövünk. Mivel sem a beszélt nyelvet, sem az írásukat nem ismerjük, így minden próbálgatás puszta kísérlet.
Azonban van egy nyelv ami egyetemleges, mely kultúrákon és korokon keresztül azonos, ez a matematika és a csillagászat nyelve.
Érdemes ez alapján megnézni a korong számadatait: „A” oldal: 123 jel, 31 blokk, 3 pont. A másik „B” oldalon ugyanezek számossága: 119/30/5
Alan Butler a Bronzkori komputerlemez könyvében felvetette, hogy a korong esetleg egy naptár, amin a 366 napos évkörben (492. nap korrigálásával) mérték az időt, ahol a 40 évnek kulcsszerepe volt. Ennek igazolására csak a már említett adatokat hozta fel példaként (119×123+3=14.640, azaz 40 teljes 366 év, valamint a 123×4=492, ami a 366 napos év korrigálásához szükséges)
Továbbhaladva Alan Butler gondolatán, ugyanezen számjegyekkel igazolhatóak a további csillagászati összefüggések:
– 365 napos év, a megfelelő szőkőévekkel korrigálva,
– 2160 évnyi világkorszak nyomonkövetése,
– Nap-Hold ciklusok nyomonkövetése (Kallipposz ciklus)
– Nap- és Holdfogyatkozások előrejelzése (Exeligmos)
– Vénusz és Mars ciklikusságának nyomonkövetése.
Azaz a phaisztoszi korongról, pusztán csak a matematikai, csillagászati összefüggések alapján kijelenthető, hogy olyan pontosságú szupernaptárként is funkcionált, mellyel a mai civilizációnk csak az atomórák alkalmazása révén tudott elérni!
Köszönet a rendkívül értékes hozzászólásokért! Csak kiegészítés képpen:
annyira rokon az avar és a magyar, hogy teljesen azonos. Hamarosan kibogozzuk a szálakat, már nagyon közel vagyunk. Ha sikerül elfogadtatni a kitalált 300 évet Európa történelmében, akkor egyenes vonalat találunk Atilla és Árpád hunjai! között!! Én magam ősi hun városból származok, mink még mondtuk hogy tik. És azt hogy mámma (ma). Az egyik érdekes betűre még emlékszek (nem emlékszem!, mert az nem alanyi ragozás), a cz-re. így írták mifelénk az utczát, és úgy mondtuk, h ucca.
Erdély, Felvidék, Kárpát-alja, Moldova, Szabolcs-Sz., Csongrád, Békés és a Kunság mind a hunok maradéka!!!
Az említett kifejezések: ucca, mink, tik, űk, máma; hónap, rögge (elnyújtott e-vel), éccaka, lakok, gyüvök, mögyök, öszök, iszok, töszök – vöszök, dógozok, gyerök (fiú), léány, lyányka v. lyánka (lány), ipam, napam (apósom, anyósom), szüle, nyanya (nagymama), tyatya (nagypapa), garabó (kosár), lajtorja (létra), kácsa (kacsa), csibe (csirke, baromfi) stb. löhetne soróni napestig (lehetne sorolni a végtelenségig), ezek a kifejezések még az én gyerekkoromban, 60-as évek Kalocsa és környékén is (Bács-Kiskun megye) mindennapi szóhasználatban voltak – kivéve az irodalmi nyelvet. Az idősebb korosztályba tartozók a régi kifejezések többségét még ma is használják, a falvakban, kisebb településeken élők között a fiatalok előtt sem ismeretlen.
A mondában Hunor és Magor is együtt szerepel, érdekes módon hunokat és magyarokat mégis módszeresen külön emlegetik. De vegyük csak kézbe személyi igazolványunkat, mi van benne? „Kód/Code: HUN”
Hunor Magor két dalia, két egy testvér Ménrót fia. Ménrót az a Nimród, akiról a Biblia ir. Idézzük először a Bibliát: „Kám fia Kus,….Kus nemzette Nimródot. Ez volt az első uralkodó a földön. Nagy vadász volt az Úr előtt.
Erzsébet asszony, nem kell ennyire körbemagyarázni, mert elvész az értelme. Kisgyerek voltam, még uccának írták az utcát. Később az út becézésének hitték ezt a formát, ahogy 1954 óta egyre inkább alkalmazkodnak a tudatlanok nyelvéhez a helyesírási szabályzatok, kivált, mióta nem is szabályok, hanem „tanácsok, javaslatok” néven ajánlják a neológ formákat, nehogy a bunkók érzelmeit felborzolják. Pedig a velem egy időben születettek, ha még nem hülyültek el, tudhatják, hogy a Mari tovább becézett formája Mari-ca, a Gyurié Gyuri-ca, sőt a Lászlónak is élt Laci-ca formája. A kis űrmértékű italt általában kupi-cában kínálják. Ugyanígy volt az út kicsinyített formája az uc-ca, mert az ut (így volt hajdan a helyes forma) kicsinyítőképzős formája, az ut-ca kimondva ma is uccaként hangzik.. A lélek-zetből pedig a prolidiktatúra ideológiai okokból kreált lélegzetet, mondván, hogy „a lélek szó 1954-re már elévült, eredete „elhomályosult”).
A múzeum bejárata fölött elhelyezett kínai írásjel jelentése hun,
ami évezredek alatt nem változott, csak most minket, magyarokat jelölnek vele.
Arra a kérdésemre, hogy miért emelnek a kínaiak a hunoknak szobrot, építenek múzeumot és ápolják emlékeiket, az a válasz, hogy egészen rendkívüli, ahogy ez a két kultúra egymásra hatott.
„….nem az a kérdésem, hogy a kínaiak miért építenek múzeumot a hunoknak, hanem az, hogy mi miért nem.”
http://kaposvarmost.hu/magazin/kultura/2015/02/12/kassai-lajos-gyokerek_15682.html
Bizony így van,az utca = ucca… csak az nagyon parasztosan gangzik az úri füleknek,ezért száműzték Csongrád megyéből is
XXIII. JÁNOS PÁPA MONDTA:
Az Ószövetség „egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt népnek megmásított történelme”. Kivonat XXIII. János pápa beszédeiből a II. Vatikáni Zsinaton „…
Vagyis hamis és ókori nívón mozgunk ma is, amikor a pozitív tudományok és az archeológia és geológia, nem különben a megtalált Sumír Első-Biblia (Ur, 1954. Dr. N. Kramer: Parallel Biblia, 1956) is mindent világosan feltártak és megmagyaráztak. Senki nem érti ezt a maradi és már kimúlt ószövetségi fontosságot, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt nép(ek)nek (sumír, akkád, káld, babyloni) megmásított történelme. Szóval, kötve vagyunk, valami ósdi judaizmussal és nekünk nem elég Krisztus, az Isten Fia!…”
XXIII. János pápa ezt a beszédét 1962. július 1-jén mondta el a II. Ökumenikus Zsinat megkezdésekor, és a római „Azione Cattolica Italiana” (Via Concilliazione 1. Roma) adta ki egy nyomtatott füzetben a következő címmel: „”Novena Allo Spirito Santo” di GIOVANNI XXlll, 1 ° luglio 1962, per il Concilio Ecumenico Vaticano 11. „
Meg is ölték, hamarosan!
ÜDVÖZLETEM
EZ A ,, SZÓTÁR ” HAMISÍTVÁNY ! HAZUGSÁG !
INDOKLÁS
RÉGEN A HUNOK ÉS A MAGYAROK IS ROVÁSÍRÁST ÉKÍRÁST HASZNÁLTAK !
A HUN ÍRÁSBAN NINCSENEK DUPLA BETŰK sz, cs, zs, gy, ny STB. w A MAGYARBAN SEM VOLT !
EZ A ,,SZÓTÁR ” A NYELVÚJÍTÁS ELŐTTI MAGYAR SZAVAKAT VETI ÖSSZE A MOSTANI MAGYARRAL !
NAGYON GYENGE PRÓBÁLKOZÁS. TISZTELETEM.
Egyetértek Milak Elemérrel.
Èn nem vagyok okos.
Csak egy Bors a sok Bors közül
Bors vezèr , Borza patak botsika fű
Borsodi megye Diösgyőr vár..
Ott születtem ,?
A rovásirást Mátyás királynak mutatták be először,
addig ez ismeretlen volt Magyarországon,
semmiféle bizonyiték nincs régebbről
ami hozzánk kötné.
Erdekes hogy a Magyarok is csak tapogatoznak a sotetben eredetuket tekintve, mint a Romanok is a Dako-Roman legendajukkal, Remusz es Romulusz mesekre hallgatva. Vajon kinek erdeke igy tudatlansagba tartani e balkan nepeket?
Nekem ez tetszett a legjobban. „Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex” Milyen értelmetlen kijelentés- hun nyelvű írat Irán N e m z e t i kincse. És miért iszfaháni kódex a neve miért nem hun szótár, vagy hun kódex?
el se tudja olvasni egy iráni, hogy lenne már nemzeti
És a hunokat nem kell keresni, mert együtt van a mag-arokkal már régen egy honban, mert együtt hont alapítottak, itthon, hun máshol! ez egy nép, csak a rege ketté szedte, hogy elmesélhesse történetüket és könnyebben megjegyezzék az emberek. Mert a magyarok, azaz a mag, ami származásra utal, a rege szerint Nimród ősapától származik a két fiú, ez a nép, tehát Nimród magja. De el kellett hagyni az őshazát. És a mag elment új hunt keresni, és a Kárpát-medencébe telepedet le. Ami pont olyan, mint az őshaza i.e 3-4000-ben: Mezopotámia, azaz Babilon. A Tigris-Eufrátesz, olyan mint a Duna-Tisza vonulata, a Kárpátok pedig a Zagrosz-hegységhez hasonló.
avar, magyar, szkíta, szittya, szaka, hun, székely, stb. Ez mind egy és ugyanaz, csak ahány nép, ahány birodalom, és ahány kor, annyi neve van ugyanannak a népnek. Mert nagyon öreg, és nagyon sokat vándorolt, és többször külön vált, ami úgy látszott, mintha külön népek lettek volna. És még ha némi különbségek is vannak, az életmódban, a magyar, mint központi elem egyé kovácsolta, mert ez a mag, mint ősvallás, ősnyelv és gyökerek hordozója, ezt az ősi tudást, és nyelvet vagy a magyarok őseitől, vagy egy másik civilizációtól örökítettük át, és mára a nyelven és pár mendemondán kívül semmi nem maradt. És bár most már szkíta, szittya, székely és hun magyarnak tartja magát, csak már azt nem tudjuk mit is jelent ez pontosan.
Azért maradjunk a tanult szakembernél:
“Mi, magyarok ma semmiképpen sem vagyunk
biológiailag vagy “fajilag” leszármaztatható utódai
honfoglaló őseinknek. E sorok bármely olvasójának
valamelyik őse valamilyen más nemzetiség gyermeke.
Mégis magyarnak valljuk magunkat, mert ez az
anyanyelvünk és e nyelv megszabta közös gondolkodás “kód”
az együvé tartozás tudatát ébreszti bennünk….
Az őshazából, bárhol lett légyen is az,
nem egy faj indult el és érkezett a Kárpát-m. -be,
hanem egy NYELV.
Egy nyelv indult honfoglalásra, olvasztva magába
(gazdagitva) a legkülönbözőbb társult törzsek és
népelemek nyelvét, eszmerendszerét … ”
(Dicséretes dolog az amatőr őstörténet kutatás,
de csak addig amig hobby marad)
MTA= IDEOLOGIAI ALAPON KÉZIVEZÉRELT GURUK HALMAZA.
A 90% FELETTI ÓMIGRÁNS ZSIDÓK LESZÁRMAZOTTAIVAL FERTŐZÖTT MTA-t AZONNALI HATÁLLYAL FEL KELL SZÁMOLNI!!!
… ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN ÉDES FIÁNAK, PETŐFI SÁNDOR ÉLŐ ROKONAINAK JAVALLATÁRA ÚJRA KELL ALAPÍTANI, HOGY MAGYARORSZÁG TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJÁT (A KOLLABORÁNS CIONISTÁK HELYETT!!!) VALÓBAN MAGYAR ÉRZELMŰ TUDÓSAINK IRÁNYÍTSÁK EGY ISTENI JÖVŐ FELÉ!!!
Két dolgot azért szögezzünk le, általános műveltség.
Magyarország kezdeti időszakából semmi nem maradt fent,
mert a kereszténység tudatosan kiírtotta és átírta az egész történelmünket.
Holdkóros költők írásai maradtak meg, ami számít valamennyire azok a
népmeséink és a mondáink, semmi több.
A mai magyarok nagy többsége német-szláv-zsidó emberek leszármazottjai,
minden más fantazmagória, kitaláció. Ezek vagyunk mi, magyarok, természetesen.
Sok-sok év múlva lehet, már afrikai leszármazottak is számottevőek lesznek,
miután vezetünk halálozásban az EU -ban és nagy az elvándorlás a rezsim elöl nyugatra.