Úgy tartják „Illés szekere zörög”, azaz, július 20-án mennydörög az ég. Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, illetve e nap táján gyakoriak a viharok. E napon munkatilalom volt, mert úgy gondolták, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsaphat a villám, a termést pedig elveri a jég. Doroszlón azt vallják, hogy Illés, Anna, Jakab három szeles nap. Ezeken a napokon vihar vagy szél dühöng. Ha az egyiken nem, akkor a másikon: „Illés meg Jakab Annát kergeti”, „Illés rossz, mert áldást nem hoz.”
Illés szekere Jézus mennybemenetelének eszköze volt. Illés próféta földi élete végének utolsó eleme: miközben Elizeussal a haláláról beszélgetett, Elizeus látott egy tüzes lovak által vont tüzes szekeret, majd Illést elragadta a forgószél Az egyházatyák a 4. sz: kezdik Illés szekerét idézni: Cirill szerint ~ Nisszai Szt Gergely a megtestesülés jelképének értelmezi, mely a mennyből lejön a földre, hogy emberi természetünket az égbe emelje. Nála kapcsolódik össze Illés szekere az Egyiptomból való kivonulással és a Vörös-tengeren való átkeléssel.
Általában azonban mint tűz-szekér legjellemzőbb sajátsága a fény, mely a Szentlélek megvilágosító erejét jelenti. Illés szekere a lelket a mennybe viszi. Illés ugyanis a vízben emeltetett föl: átment a Jordánon, s utána ragadták el a lovak a menny felé.
A szarkofágokon igen elnagyoltan ábrázolták: víz, hullámok, kocsit vezető figura. A katakombák freskóin gyakori motívum volt, mely idővel a Krisztus-Héliosz szekere lett az ég felé vivő kocsi. A szoláris kultuszok elterjedése után a kocsi a császárok megistenülésének jelképe lett. A domborművek kocsiján ábrázolták a császárt, a kocsi a birodalmat jelképezte, a kocsit szárnyas lovak húzták! Nemcsak uralkodókat, hanem jelentéktelenebb személyeket is ábrázoltak így.
A zsidók is átvették ezt az ábrázolást, majd a ker-eknél is meghonosodott. A galileai zsinagógákban gyakran ábrázolták a Nap-szekeret! Beth Alephben egy mozaikon Héliosz kocsijáról négy lovat hajt, körülvéve a zodiákus és az évszakok képeivel. A jelképeket úgy lehetett értelmezni, mint a lélek Istenhez emelkedésének képeit. A Petrus et Marcellinus-katakomba freskóján a festő a Napot ábrázolta kétlovas kocsiján. Fontos emlék a vatikáni hüpogeion mozaikja, mely Hélioszként, az „igazságosság Napjaként” (sol iustitiae) ábrázolja Krisztust, a keresztények így adtak biblikus tartalmat az eredetileg pogány képnek!
Címlapfotó: Bráda Tibor – Illés szekerén
Felhasznált irodalom: Magyar Katolikus Lexikon
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
