Igazolták, hogy a cukor méreg

 

 

 

 

 

 

Bár a cukorbetegség nevében ott a cukor, egész eddig a cukorfogyasztás és a cukorbetegség közötti közvetlen kapcsolatot tudományosan nem igazolták. Egy új tanulmány azonban megmutatja ezt az összefüggést, ami jelentőségében ahhoz hasonlítható, mint amikor az 1960-as években feltárták a dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolatot.

Egy új kutatás igazolta, amit sokan régóta sejtenek: miszerint a nyugati étrenddel kapcsolatos legfőbb probléma a cukorfogyasztás.

A PLoS One tudományos lapban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy a világ 175 országában milyen összefüggés van a cukorhoz való hozzáférés és a cukorbetegek aránya között. Azt találták, hogy egy népesség cukorral való ellátottsága egyértelműen kapcsolatban áll a cukorbetegek arányával, függetlenül attól, hogy mekkora az elhízottak aránya az országban. A tanulmány szerint tehát nem a kövérség okozza a cukorbetegséget, hanem a cukor.

A tanulmány eredményeinek jelentősége ahhoz hasonlítható, mint amikor az 1960-as években a kutatások feltárták, hogy a dohányzás és a tüdőrák között kapcsolat van.

Nem minden kalória ugyanolyan

A kutatásban a résztvevők teljes étrendjét vizsgálták, amelyből napi kalóriabevitelt számítottak. Az eredményeket korrigálták a korral, a fizikai aktivitással, a társadalmi-anyagi helyzettel, illetve a lakhellyel (hogy városban vagy falun lakik-e az illető).

A kutatás megállapításai szerint minél több cukrot fogyasztott egy társadalom, annál nagyobb volt a cukorbetegek aránya. Minél régebb óta hozzáfért egy ország népessége széles körben a cukorhoz, annál több volt a diabéteszes beteg. Illetve, ha egy országban valamilyen okból csökkent a cukorfogyasztás, mérséklődött a cukorbetegek aránya is.

A cikk fő megállapítása: minden 150 kilokalória/fő/nap nem cukorból származó plusz kalóriabevitel 0,1 százalékkal (statisztikailag nem jelentős mértékben) növeli meg egy országban a cukorbetegek arányát. Ám ha ez a napi plusz 150 kilókalória/fő cukorból származik, 1,1 százalékkal nő a cukorbetegek aránya az adott országban.

Azaz, ha egy ország minden lakója naponta egy darab, 3-4 deciliteres cukrozott üdítőt elfogyaszt, a cukorbetegek aránya egy százalékkal emelkedik. A tanulmány nem talált szignifikáns különbséget a között, ha az élelmiszeripar főleg nagy fruktóztartalmú kukoricaszirupot használ édesítéshez (mint pl. az USA-ban), vagy ha inkább szacharóz (nád- vagy répacukor) biztosítja az édes ízt.

A tanulmány újra megerősíti, hogy kalória és kalória között óriási különbség lehet. Hiába termel a szervezet mindenegyes bevitt kalóriából ugyanannyi energiát, a cukorral másképp bánik el, mint például a zöldségekkel. Miközben ugyanúgy energiát nyerünk belőlük, a cukorral károsítjuk, a zöldségekkel tápláljuk testünket.

A tanulmány eredményei szerint mostantól másképp kellene megítélni az elhízást is. Ugyanis elsősorban nem a kövérség, hanem a metabolikus szindróma a cukorbetegség előszobája, ez pedig soványt és kövért egyaránt érinthet. A metabolikus szindróma inzulinrezisztenciával (a szervezet inzulinnal szembeni csökkent érzékenységével) jár, ami egyenes kapcsolatban áll a cukorfogyasztási szokásokkal.

A kutatás szerint tehát attól is betegek leszünk hosszú távon, ha túl sokat eszünk, de sokkal inkább megbetegszünk, ha túl sok cukrot fogyasztunk.

Ideje lépni

Robert Lustig, a kutatás egyik vezetője az eredményeket így kommentálta a New York Timesnak: „Ez elég bizonyíték arra, hogy a cukor méreg. Itt az ideje, hogy végre tegyünk ellene.”

A következő lépések azonban várhatóan már nehezebbek lesznek, hiszen ahogyan a dohányzás és a tüdőrák közötti kapcsolatot a dohányipar évtizedeken át tagadta, megkérdőjelezte, a nagy élelmiszeripari cégeknek sem érdekük jól bevált ízvilágú termékeiket egészségesebbekre cserélni.

A szabályozó hatóságoknak szintén lépniük kell ajánlásaik megváltoztatásával. Például újra kellene gondolni, hogy mennyi hozzáadott cukor tekinthető még egészségügyileg biztonságosnak, valamint hogy az édes ízt biztosító szacharózt, illetve fruktózt nem kellene-e levenni a biztonságosnak minősített összetevők listájáról. A törvényi változtatások nélkül ugyanis az élelmiszeriparnak minden jogalapja megvan az ételek cukorral való „mérgezésére”.

Forrás: origo.hu

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post Nőnapon virágot kaptak a szabályosan közlekedő női járművezetők Salgótarjánban
Next post Felvidék – Csatán is lobog a Székely zászló

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás