Őseink valamikor tüzeket gyújtottak a nap hajnalán, és keményre főzött – vagy kifújt héjú – tojásokat festettek tarkára.

Hagyományaink szerint ma gyerekek keresik az elrejtett tojásokat, apró húsvéti ajándékokat.

A keleti sámánhit a tojást amulettként tisztelte, madárfészkek után kutattak, hogy megleljék a termékenység szimbólumát.

Az értékes kincs jelentette az újjászületést, és a bőséget, jólétet.

Úgy tartották, hogy a sárgája maga a ragyogó Nap, amelyet hatalmas, tiszta fehérség vesz körül

Húsvéti szokás szerint, a kis fészekbe, kertek zugába, lakások sarkába rejtett festett tojások, apró édességek felkutatása mind az ősi idők szokásait elevenítik meg.

husvet 2A húsvéti nyúl idegen kultúra hatására vált a húsvét egyik jelképévé.

Az ősi eredetű germán szintén a termékenységgel hozható összefüggésbe.

Magyar Nő Magazin

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Previous post Foszlós kalács húsvét reggelére – Hogy is fonjam?
Next post Máig nem tisztázott körülmények között halt meg gróf Széchenyi István

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük