Hunor és Magyar – a csodaszarvas űzése I. rész

 

 

 

 

 

 

 

A magyarok és a hunok közös eredetmondájában Nimród, a Perzsia földjén élő és uralkodó (az eredetmondánkat mindenáron az ószövetséghez kötni kívánó kegyes középkori legendáink szerint Bábel hatalmas tornyát is építtető) fejedelem, aki nagy vadász hírében állt, két fiat nemzett, Hunort és Magort. A fivérek éppen együtt vadásztak, amikor egy csodálatos szarvas jelent meg előttük, agancsa közt a ragyogó Nappal. Űzni kezdték hát az állatot, éjjel és nappal, árkon-bokron át, de utol nem érték. Bár elejteni nem tudták, a Csodaszarvas elvezette őket új hazájukba, ahol gyönyörű tündérfeleségeket is szereztek maguknak – a népük sorsát tehát beteljesítette e fejedelmi vad.


A Csodaszarvas mint a Nap égi futása

A szarvas népünk ősi totemállata; bizonyos források szerint Nimród asszonya, Enéh neve maga is szarvasünőt jelent. Az eredetmonda tér- és időbeli utalásai mellett mélyebb emlékeket is őriz. Mint többen rámutatnak (vö. Magyar Adorján, Geönczeöl Gyula), a csodaszarvas-monda egy napmonda maradványa; e napmonda elemei Atillához, illetve Emeséhez kötődő regéinkben is jelen vannak. Régi regösénekek teszik világossá számunkra, hogy a Csodaszarvas maga a Nap; a soha utol nem érhető Csodaszarvas futása nemcsak népünk történelmét, sorsának alakulását, de a Nap útját is jelenti, amelyet az égen megtesz. Ne becsüljük alá e szimbolizmust: a Napnak ránk gyakorolt élettani hatását még ma sem tárták fel teljesen, de Nap nélkül biztosan nem lenne földi élet; a 28 napos női ciklusnak, az apály-dagálynak a Hold fázisaival való összefüggése láthatatlan, máig sem teljesen megfejtett rejtelmes kapcsokat sejtet az égitestekkel.

Regöseink az ősi tudást rejtve, regölve továbbadva, az alábbi énekkel járták a Nap születésekor, a téli napfordulókor a falvakat:

Amott keletkezik / egy halastóállás… Azon legelészik / Csodafiúszarvas” (…) „Homlokomon vagyon fölkelő fényes Nap / Oldalamon vagyon árdeli fényes Hold / Jobb vesémen vannak az égi csillagok” (…) „Csodafiúszarvasnak ezer ága boga / Ezer ága-bogán ezer fénylő gyertya / Gyújtatlan gyulladjék, ótatlan aludjék / Haj, regü rejtem, regü rejtem”.

A Nap útja, a csodaszarvas égi futása képviseli az időt, de egyúttal az örök körforgást, az örök visszatérést, az időtlenséget is – és ez a kettősség a pogány vallások, köztük a magyar vallás lényege. Ez a szimbólum az emberi életutat is magába foglalja. A reggeli felkelő Nap, a téli napfordulókor a Nap „születése” – az emberi élet kezdete; a tavaszi napéjegyenlőség, amikor a Nap a sötétség fölé kerekedik – az ifjúkor; a Nap delelőn, a nyári napforduló – az élet teljessége; az alkonyat, őszi napéjegyenlőség, a sötétségbe alábukó Nap – az árnyékvilágba költözés. A Nap útja, égi futása tehát felöleli, szimbolizálja az emberi életet is a kezdettől a végig.

Az ősi pogány vallások a természetes rendet, az élet ciklusait, magát az ÉLETet képezték, képezik le jelképvilágukban; bennük az életnek önmagában, a hajnaltól alkonyatig tartó teljességében vett értéke van – ahol a nappalnak, az életnek természetes ellenpárja a sötétség, a másvilág. Így az élet és az elmúlás egyetlen természetes egység. A születés-elmúlás természetes rendjét nem rendelik alá zavaros földöntúli céloknak („üdvözülés”), a földi lét nem „siralomvölgy”, nem az önsanyargatás helye, a test nem porhüvely, az élet nem a túlvilági létet szolgáló kényszeredett kóborlás – az életnek ugyanis önmagában vett értéke van, továbbá az élet egészséges, vidám, felfelé ívelő is, akárcsak a Nap útja. Ugyanakkor őseink e szemléletmódja megadja az egészséges hozzáállást a természethez, az elemekhez, környezetünkhöz: semmilyen istenség nem rendelte ugyanis az ember alá a világot, hogy leigázhassa azt – az ember szerves része a világnak. Szerves része, mint a növények, az állatok, a kövek, a víz, a levegő, a Nap, a Hold, a csillagok. Ez valamennyi pogány vallás lényegi eleme. Plótinosz írja a keresztényekről (a pogány vallások közötti kapcsolatról később): „miféle emberek azok, akik hajlandók fivérüknek nevezni a leghitványabb embereket, de nem hajlandók ezt a nevet adni a Napnak és az ég csillagainak?” Része vagyunk a mindenségnek – így élhetjük át az életet anélkül, hogy felélnénk…

A Nap égi útja mutatja ugyanakkor az örök körforgást, az örök visszatérést is. Szemben az ábrahámi vallásokkal, a pogány vallások és így a magyar vallás szerint sincs lineáris, eleve elrendelt útja az emberiségnek, nincsen egyetlen rendeltetése, „sorsa”. Az élet-halál örök körforgása, a régiek elmúlása, az újak születése ugyanolyan természetes, önmagába visszatérő REND, mint a Nap születésétől alábukásáig (Álom hava, vagyis december 21-től ugyaneddig a napig) tartó íve. Éppen ezért a Nap P rovás-szimbóluma, amely egy ősi, az idők kezdetéig visszanyúló titokzatos D rovásjelből származik, a magyar vallás, a régmúlt minden bölcsessége, egyúttal az élet központi szimbóluma.

E szimbólum megértése egyáltalán nem jelent azonban bálványimádást, amellyel pogány eleinket az „új hit” szemforgató képviselői gyakran vádolták. Őseink ugyanis nem a Napot, a Holdat, a természeti erőket magukat imádták, hanem éppen azokat a minőségeket tisztelték, amelyeknek ezek a jelképei. Az a keresztény középkorban is még évszázadokig makacsul élő szokás, miszerint a felkelő Napot felemelt karral vagy szívre tett kézzel üdvözölték, nem a Napnak, mint természeti jelenségnek az istenítése volt. Anonymus rögzíti, hogy Honszerző Árpádék Tarcal hegyén kövér lóval áldoztak – de nem a hegynek, amint azt László törvényeiből megtudjuk. Az ő idejében még pogány szokás szerint kutak mellett áldoztak, és fákhoz, forrásokhoz, kövekhez ajándékot vittek, de nem ezeknek. A felvilág és az élet tisztelete a természet tiszteletében, az élet igenlésében nyilvánul meg, amelynek legtisztább jelképe az égi fény, maga a Nap.

Szemben a keresztény templomokkal, amelyek roskadoznak a faragott szobroktól, bálványoktól, a magyar vallás pogánya a természet és az élet legtisztább jelképeinek felhívásával az ősi REND felé fordul, e jelképeken keresztül az ősi RENDet tiszteli anélkül, hogy a szimbólumokat magukat istenítené – és e szimbólumok koronája, éke a Nap. A Nap égi útjában, a szarvas futásában az élet minden titka benne van, élet és elmúlás, virágzás és hervadás, felemelkedés és alábukás. Ez az ősi titok adódott tovább rejtve, lopva évszázadokon keresztül székelykapukra, kopjafákra faragott, tulipános ládákra festett, szűrre, subára hímzett rejtett, növényi indás napszimbólumokban akkor is, amikor a régi REND, a tradíció emlékeit tűzzel-vassal irtották és üldözték. A szarvas futása, a Nap égi útja az egyének életét is szimbolizálja: utat mutat. A Nap tiszteletére pogány módon fellobbantott tűz egyszerűsége, tisztasága hozza el az egyén életébe azt a fényt, amelyre szüksége van.

 

Folytatjuk…

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post Finom szilvás sütemény
Next post Szívinfarktusban halt meg Sylvester Stallone fia

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás