Hunor és Magor édenkertje

A magyar krónikák őseink egyik szállásterületét a perzsiai Evliat-tartományba helyezték, mely talán a Kaukázusban volt. Írásos hagyományunk újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy őseink egy része nem a Volga-Urál mellől, hanem délről, a régi Édenkert felől érkezett.

kep

A középkori magyar krónikák közül Kézai Simon műve, valamint a Képes Krónika is úgy értesült, hogy a magyarok két ősapja, Hunor és Magor, Nimród fia Perzsia vidékén, Evliat tartományban éltek egy jó ideig. A régi feljegyzéseket lefordító és azokhoz magyarázatot készítő történészek teljesen mellőzték ennek a földrajzi névnek a magyarázatát, így azokból nem tudhatjuk meg, hol is lehetett ez a tartomány. Egyedül a szavárd magyarokat kutató és a magyar őstörténet számos, szkíta-hun vonatkozását megfejtő Thúry József azonosította be ezt a helyet. Vámbéry legjobb tanítványa és a hun rokonság elkötelezett kutatója alaposan tanulmányozta az ókori nyelveket, valamint a muszlim forrásokat és 1898-ban a Századok folyóiratban közzétette tanulmányát a szavárd magyarokról, abban próbált választ adni arra, hogy hol lehetett Evliat.

kep

Mesés kincsek lelőhelye

Perzsia vagy Perszisz alatt az ókori görög és római szerzők az egykori Perzsa birodalom északnyugati vidékét értették. A régi óori történeti művekből ismert, hogy a perzsák kétszer, a Kr. e. 6-3. század, valamint a Kr. e. 3-6. század között uralták Mezopotámia, a Kaukázus, valamint Közép-Ázsia bizonyos területeit, de elképzelhető, hogy a köztes időben is megőrizték egykori nevét. Bonfini 16. század elején kiadott történeti műve Perszisz alatt a mai Azerbajdzsán vidékét értette, a Kür és az Araz-folyó közti területet. A régi tudósítások tehát a hunok és magyarok ősi szállásterületét, délre, az emberiség egyik legkorábbi központjába helyezték. Evliat neve és korai története az ősi sumér időkbe vezet bennünket. A sumér azt követő mezopotámiai forrásokból merítő Biblia foglalkozik az Evliat szó eredetével és a terület leírásával. Azt olvassuk, hogy az Édenkertből négy folyó ered, első a Piszon, a Kür-folyó, amely megkerüli az egész Havliah (Evliat) földet. Ezen a vidéken sok arany és ónix-kő van, de ott termesztik a bdelliom fűszernövényt, melynek akkád neve budulhu volt. Ez a fűszer ma is megél a Kaukázusontúli vidékeken, Grúziában és Azerbajdzsánban.

kep

A Biblia további három folyó, a Gikhon, Hiddikel és az Eufrátesz nevét említi. Thúry a korabeli források alapján beazonosította ezeket. Szerinte a Gikhon-folyó a Phaszisz (Rioni) folyóval azonosítható, az ókori Kolkisz-királyság legfőbb folyójával (Kolkiszon ma Grúzia és Abházia osztozik). A Hiddékel az Araz-folyó lehet, mely ma Azerbajdzsán és Irán határfolyója. A negyediknek, az Eufrátesznek a neve jól ismert számunkra.

A mitikus átjáró

A Bibliában szerepő Édenkert nem más, mint a Kaukázusontúli vidék, ahol már az ókor korai évszázadaiban fejlett műveltséget hoztak létre eleink, túlzás nélkül állítható, hogy az volt az emberiség egyik központja. Thúry szerint a magyarok ősei nem a vadonban éltek, hanem a Világ közepét uralták. Evliat – a magyar történész szerint – nem más, mint Kolkisz, a Fekete-tenger keleti medencéjének virágzó központja, ahol sok történeti emlék igazolja a szkíták-hunok-magyarok ottlétének tényét. Kolkisz nagyon közel van ahhoz a térséghez, melyet a krónikák Meotiszi-ingoványnak neveztek, vagyis a Tamany-félszigethez és az Azovi-tenger keleti medencéjének mocsaras vidékéhez. A két térséget egy átjáró köti össze, csak nem mocsaras vidéken át vezet (ahogyan a krónikáink tudni vélték), hiszen a Fekete-tengerben benyúló Kaukázus nem tette lehetővé, hogy tengerparton jussanak át Kolkiszból a kubán-folyó vidékére, majd az Azovi-tengerhez. Egyetlen egy lehetőség maradt az átjutásra, mégpedig a Kaukázus legfőbb hadiútján, a Darial-hágón át, amely éppen az alán vidékekre juttatta őseinket. A csodaszarvas ülözési jelenet, valamint Belár lányainak elrablása a Kaukázus hágóinak közelében történhetett, éppen ott, ahol mai napig élnek a magyarhoz hasonló mondai elemek az oszétok, vagyis az alánok között.

kep

Elszakadt szavárdok

Minden bizonnyal onnan, vagyis Evliátból szakadtak el a szavárd magyarok, akik nem keltek át a hágón, hanem a Kür-folyó mentén haladtak keletre és a mai Kelet-Örményország és Nyugat-Azerbajdzsán telepedtek le. Elképzelhető, hogy ott egy támadás érte őket, amely kettészakította a hun-magyar szövetséget. Elképzelhető, hogy Evliat tartomány neve nem tűnt el mindörökre, hiszen Azerbajdzsán középső vidékén, a Kür-folyó partján van egy Jevlah nevű város. Lehet, hogy a hun és magyar eleink régi tartománynevüket is elvitték arra a vidékre?

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás