Délvidék – Horváth Zsolt: Hogy vagy, Törökkanizsa?

 

 

 

 

 

 

 

 

„Hej, halászok, halászok! Merre mén’ a hajótok? Törökkanizsa felé, Viszi a víz lefelé.”

Törökkanizsa Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1200-ban említették először Kenesna néven. 1008-ban a Maros-vidéki törzs hatalmas feje Ajtony is fellázadt, aki királyként viselkedett a királlyal szemben, és megadóztatta a királyi só-szállítmányt. A seregnek, amely Ajtony ellen indult Csanád volt a vezére.

Árpád-kori emlék többek közt a hajfonat korong.
Árpád-kori emlék többek közt a hajfonat korong.

Törökkanizsa mellett átkelt a Tiszán és éjnek idején lepte meg Ajtonyt, aki a harcban elesett. Csanád megkapta Ajtony birtokait. Csanád vármegye és egyházmegye róla lett elnevezve. Szent István idejében Törökkanizsa akkori nevén Révkanizsa Csanád vármegyéhez tartozott, ahol nagy szerepe volt a halászatban, kereskedelemben, mezőgazdaságban és az állattenyésztésben. Révkanizsán volt a királyi sóraktár. Kanizsa egykor  mezőváros lehetett, 1332-ben említették csütörtöki napon tartott hetivásárát is. 1333-ban már egyházas hely volt, nevét a pápai tizedjegyzékben is említették. Ez évben papja 72 garas, 1334-ben 7 és fél garas, 1335-ben 1 és fél garas pápai tizedet fizetett.

A régi vasútállomás reménytelenül várja az utazni vágyókat.
A régi vasútállomás reménytelenül várja az utazni vágyókat.

Törökkanizsát Zsigmond király 1401. január 17-én Csáki István fiainak, Miklós temesi főispánnak, György visegrádi várnagynak és Istvánnak adta cserébe. A kanizsai jobbágyok és a csanádi társas káptalan között támadt perből, 1450-1453 táján, név szerint 66 lakosát ismerjük Kanizsának. E névsorból következtetve, a helység lakossága 350-400 lehetett. A Csáki család uralma alatt Kanizsa határa átterjedt a Tisza másik oldalára is. 1509-ben Csáki Gábor volt a földesura, a ki a helységet elzálogosította Bakócz bíboros érseknek, de az érsek 1511-ben elengedte a zálogösszegét.

Törökkanizsa főterén nincs nyüzsgés.
Törökkanizsa főterén nincs nyüzsgés.

A mohácsi vész után Szokolovity Mehmed pasa 1551-ben kezdte meg Bánát meghódítását, s 1552-ben Bánát már teljesen török uralom alá került. Révkanizsát a törökök Kis Kanizsa városnak jegyezték be, ahol 85 adózó családot tartottak nyilván. A karlócai békével (1699) a török határt a Maros-Tisza vonalán húzták meg. Így Kis Kanizsa a Törökkanizsa nevet kapta. Azonban a karlócai béke csak 1718-ig tart, mivel ez évben felszabadult Bánát a török uralom alól. Ezután már Törökkanizsa is újra Magyarországhoz tartozott. Törökkanizsa már, mint közigazgatási központ 1783. augusztus 4.-én kiváltságot kapott a szabad kereskedelemre, majd 1832. augusztus 2.-án mezővárosi rangot kapott, évi 3 vásár és rendszeres hetipiac (szerda) megtartásának a jogával.

Hagyományok Háza - itt gyűlnek a relikviák.
Hagyományok Háza – itt gyűlnek a relikviák.
Hagyományok Háza - Tipikus lakberendezés.
Hagyományok Háza – Tipikus lakberendezés.

Szerviczky Márk, aki akkor Újvidéken lakott, 1781. augusztus 1.-én megvásárolta a törökkanizsai birtokot. A ma is létező Szerviczky kastélyt (a járási bíróság épülete volt, ma üresen áll) 1793-ban építették. Fia Szerviczky György 1804 és 1820 között Szegedről dohánykertész-családokat telepített uradalmára. Akkortájt Bánát Európa jelentős gabonapiaca volt, ahonnan különböző irányba szállították a búzát, főképpen hajókkal, az akkori központi kikötőből Törökbecséről. Éppen ezért bővítette ki György a saját kikötőjét a Tiszán, Törökkanizsánál (a mai Vadászotthon helyén) és ettől fogva Észak-Bánát összes búzáját az ö kikötőjén keresztül szállították el, miközben annak forgalma nem sokkal maradt le a törökbecsei mögött. Bővítve kereskedelmi tevékenységét később sertés- és marhakereskedéssel is foglalkozott.

A helyi óvodában cseperedik az új magyar generáció.
A helyi óvodában cseperedik az új magyar generáció.

1837-ben kezdték meg a katolikus templom építését, melyhez nagymértékben hozzájárult Szerviczky György (1780-1854) Törökkanizsa ura. Az oltárképet, melyen Szent György látható amint átdöfi lándzsájával a sárkány szívét, a híres festő Székely Bertalan remeke, a mellékoltárokon Thán Mór festményei helyezkednek el (Szent Anna).

Kevés olyan vajdasági helység létezik, amelynek múltjában annyi nemesi családdal találkozunk, mint Törökkanizsán. A 18. századtól a 19. századig e viszonylag kis kiterjedésű területen, érdekes körülmények között jött létre a legbefolyásosabb és leggazdagabb nemesek bánáti központja. A kiváltságosok e körének megalapítója a Szerviczky család volt. Törökkanizsa és a birtok megvételével a Szerviczkyek megvetették az alapját e vidék első nagybirtokának hűbéruradalmát. Családi kapcsolatainak szerteágazása folytán telepedik le majd itt később a Schulpe, a Tallián, a Maldegheim és a Feilitzsch nemesi család.

Tallian Emil emlékmű - Tallian Emil nevéhez fűződik többek közt az általános iskola, kórház és még a községháza megépítése.
Tallian Emil emlékmű – Tallian Emil főszolgabíró nevéhez fűződik többek közt az általános iskola, kórház és a községháza megépítése.

Városunk mai képének kialakulásához nagyban hozzájárult Tallián Emil  (1859-1914) főszolgabíró, világutazó és vadász, aki a Szerviczky család  későbbi sarja.  Tallián Emil érdeme az akkori általános iskola, kórház és még a községháza megépítése, mely az akkori főszolgabíróság épülete volt. Tallián Emil nevéhez fűződik a vasútállomás kiépítése, ami számos kalandjának kiindulópontja volt.  A XIX. század végén és a XX. század elején világutazó vadászunk megjárta India, Ceylon, Dél-Amerika, Afrika és a Ferenc József-föld  vadászparadicsomait, s rendszerint megannyi ritka trófeával tért haza. Utazásai során városunk szívébe gyűjtötte össze a legritkább fafajtákat, ezzel kialakítva egy varázslatos parkot. Parkunk egzotikus fáinak lombjai között talán ma is Tallián Emil szelleme kószál, s némán figyeli az õ hőn szeretett városa sorsának alakulását. Tallián Emil halála után tiszteletére a  főutcát róla nevezték el, (mely ma már sajnos átnevezésre került)  s emlékművet állítottak neki. Az emlékművön a vadászat istennője Diana volt látható, valamint Tallián Emil arcának bronzmása. A szobor sorsa az első világháború után megpecsételődött, megrongálódott és a város központjából kihelyezték a Tallián-féle nagy majorba, úgy, hogy az  Törökkanizsa felé nézzen. Diana istennő karcsú alakját megcsonkították, Tallián Emil bronz arcmása pedig eltűnt. Az emlékmű városon kívül volt, mígnem 2002-ben új bronz arcképpel végre visszakerült méltó helyére.

Katolikus templom Törökkanizsán.
Katolikus templom Törökkanizsán.
A templom a magyar lelkek béke és megnyugvás szigete.
A templom a magyar lelkek béke és megnyugvás szigete.

1918-tól az SZHSZ királyság része, majd 1941–44 között német közigazgatás alá került. A II. világháború végén a bevonuló szerb partizánok visszaemlékezések szerint mintegy 50-60 helyi lakost végeztek ki, akiket 2 tömegsírban temettek el.

2008-tól a község magyarsága a gyakorlatban is kiveheti részét az önkormányzati hatalomgyakorlásból, Újhelyi Nándor lett a községi képviselő testület elnöke.

A helyi iskola épülete - A magyar ifjúság oktatásának színtere.
A helyi iskola épülete – A magyar ifjúság oktatásának színtere.

2010. március 20-án került ki a helységnévtáblára szeretett városunk szép magyar neve.

Törökkanizsa 1899.-ben Tallián Béla birtokán, szőlőtelepítést megelőző földmunkák közben, több kort képviselő leletet találtak. A talált szerény leletanyag, köznépi sírokból származik. Ezekből került elő, egy kissé gazdagabb női sírból a hajfonat korongpár. (törökkanizsai hajfonatkorong)

A helyi könyvtár épülete őrzi történelmi és irodalmi emlékeinket.
A helyi könyvtár épülete őrzi történelmi és irodalmi emlékeinket.

Híres személyek:  

          Feilitzsch Arthur – földművelésügyi miniszter

          Feilitzsch Bertold – Szabolcs vármegye főispánja

          Gergely Boriska – irodalmár

          dr. Gubás Jenő, – orvos író, az Aracs folyóirat és az Aracs Társadalmi Szervezet elnöke

          Komlóssy Ede – festőművész

          László Sándor – az újvidéki Magyar Színház igazgatója

          Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke

          Rákóczy – Parcsetich Hugó – címzetes nemzetőr őrnagy

          Romhányi Ibi – a vajdasági színészvilág egyik legfényesebben szárnyaló csillaga.

          Tallián Béla – mezőgazdasági miniszter

          Tallián Emil – a törökkanizsai járás főszolgabírója

          Tallián Andor – ezredparancsnok

Tánctalálkozók szervezésével a hagyományok őrzése mellett a közösségi élet is felpezsdül.
Tánctalálkozók szervezésével a hagyományok őrzése mellett a közösségi élet is felpezsdül.

Állandó események:

          március 15.-i megemlékezés

          április – Észak-bánáti Néptánctalálkozó

          húsvét előtt – „Megöntözlek szépen az ég harmatával” című locsoló- és húsvéti versek versenye

          húsvét hétfő – locsolkodás

          május – Anyák napi műsor

          augusztus 20 – Szent István nap

          szeptember – Firigyháziak találkozója

Törökkanizsa, ahol ugyanaz a Tisza folyik.
Törökkanizsa, ahol ugyanaz a Tisza folyik
és ugyanúgy virágzik.
és ugyanúgy virágzik.

Egyesületek:

          Tiszagyöngye Művelődési Egyesület

          Kéknefelejcs Egyesület

          Törökkanizsáért Egyesület

          Vadvirágok Rábé Művelődési Egyesület

          dr. Batthyány-Strattmann László Művelődési Egyesület

          Ablak Színház Egyesület

 

Törökkanizsa magyar nyelvű honlapja: www.torokkanizsa.hu

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Egyre több gondot okoznak a Dunakanyarban a vaddisznók

hét okt 21 , 2013
              Több lakossági panasz érkezett az elmúlt időszakban a Pest megyei, főként a Dunakanyarban lévő települések önkormányzataihoz a belterületi kertekben megjelenő vaddisznókról, a gondot több helyen kilövéssel orvosolják – tudta meg az érintett városok hivatalos közleményeiből, a Pilisi Parkerdő Zrt.-től, illetve a rendőrségtől az […]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás