A Világörökség Bizottság 1987-ben vette fel a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt a Világörökségi Listára. Akkoriban a legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája volt, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.Vajon tényleg sikerült?

Viharvert cserép a tetőn, rongyos zászló fogadja az ófaluba látogatót
Viharvert cserép a tetőn, rongyos zászló fogadja az ófaluba látogatót

Elhagyott házak, sivár köves utcák, sehol egy látogató. A zászló rongyosan fogadja az ó falu utcácskájába tévedő turistát. A szabadtéri múzeum szemmel láthatóan végnapjait éli, hagyományörző lakói egyik napról a másikra próbálják átélni a gyötrelmeket. A valaha szebb napokat megélt falunak legendája  Hollókő váráról szól.

Nincs élet a házban. Valamikor muskátlik virítottak a tornácon és az ablakokban. Ma zárt kapuk jelzik, hogy a porta lakatlan.
Nincs élet a házban. Valamikor muskátlik virítottak a tornácon és az ablakokban. Ma zárt kapuk jelzik, hogy a porta lakatlan.

A tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen a vár. A sziklára épített erődítményhez egy réges-régi legenda fűződik, mely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. Történt egyszer, hogy bizonyos Kacsics András – a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak – elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülő várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki “mellékállásban” boszorkány volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette őt, hogy fiai változzanak hollóvá, és az asszonyt körülvevő erődítményt kőről kőre lebontva szabadítsák ki őt. A hollófiak így is tettek, ám – becsületükre legyen mondva – nem szórták csak úgy szerteszét a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett aztán Hollókő vára.

Néhány udvarban csak a gyomnövény virít.
Néhány udvarban csak a gyomnövény virít, a fű kiég a hőségben.
Az egyik ház tornácának omladozó vakolata teljes igénytelenségről árulkodik.
Az egyik ház tornácának omladozó vakolata teljes igénytelenségről árulkodik.

A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok (“hambitusok”) szegélyezik. A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is.

Az egyik ház utcára nyíló pince bejárata. Nem túl bizalomgerjesztő látvány tárul a látogató elé.
Az egyik ház utcára nyíló pince bejárata. Nem túl bizalomgerjesztő látvány tárul a látogató elé.

A falu lakói – 70 százalékuk nyugdíjas, az átlagéletkor 50 év felett van – a hollókoi hagyományok túlnyomó részét ma is gyakorolják. Ünnepi alkalmakkor (melyek közül a falu számára legfontosabb a húsvéti ünnepségek sorozata) ismét felöltik kézzel szőtt és hímzett népviseletüket. A tradicionális női öltözék a tarka színű szoknya, mely alatt munkához általában csak kettő, nagyobb ünnepeken viszont akár 20 alsószoknyát is viseltek. A fehér vászon ingváll fölé színes – az ünnepi viselethez gazdagon hímzett – “lajbit” öltöttek, de a palóc lányok és asszonyok legszembetűnőbb ékessége a színes szalagokkal, gyöngybefűzéssel készített főkötő volt.

Fazekas van, fazék nincs. Látogató sincs.
Fazekas van, fazék nincs. Látogató sincs.

Az ünnepnapoknak vége, a hagyományörző viseletek a szekrény sarkában porosodnak. Pezsgő életnek semmi jele, csak a sarki vendéglátó egység harsány zenéje enged arra következtetni, hogy húsvétkor talán mégsem állt meg teljesen az élet Hollókőn.

Valamikor csábító volt a kis fapad, a múzeumok látogatása után megfáradt vendégek egymásnak adták át helyüket.
Valamikor csábító volt a kis fapad, a múzeumok látogatása után megfáradt vendégek egymásnak adták át helyüket.
Turisztikai szálláshelyeket kínál a tábla. Van aki igénybe veszi a szolgáltatást?
Turisztikai szálláshelyeket kínál a tábla. Van aki igénybe veszi a szolgáltatást?
Minden pénz kérdése.
Minden pénz kérdése.
Ajtó, ablak, kapu zárva. Elkeseredve vár sorsára.
Ajtó, ablak, kapu zárva. A ház elkeseredve vár sorsára.

 

 

 

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Previous post Mézédeset, lékelve!
Next post Víz közelében

One thought on “Hollókő – Már nem a világörökség része?”

  1. De a pénz ömlik más országokba.

    Össze kéne fogni megmenteni, nem cask

    Hollókőt,hanem minden falüt.

    Szép vagy gyönorű vagy Magyarorszég

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük