Gyakori, hogy szép, mutatós dossziéban, színes papírra, sok esetben éppen a dosszié borítójára nyomtatva kapjuk meg az ügylet igen fontos részét képező szerződés lényegét, az Általános Szerződési Feltételeket.
Mára már szinte teljesen elfogadottá és természetessé vált, hogy aláírjuk az általános szerződési feltételeket, ha igénybe szeretnénk venni egy szolgáltatást. Ám valóban tisztességes- e, és nem számít-e visszaélésnek, hogy akár több tíz oldalas papírköteget kell(ene) átolvasni és aláírni néhány perc alatt, ha ténylegesen és egy multinacionális vállalattól igényeljük a szolgáltatás nyújtását?
Az ügyfelek korlátozott lehetőségei
Az ÁSZF létrejöttéért egyértelműen a globalizáció és a modern kor elvárásai tehetők felelőssé, ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy a multinacionális vállalatok visszaélnek-e ezen igényekkel saját maguk javára. Mivel magyarázható emellett az a tény, hogy jelentős mennyiségű visszaélés történik, amelynek következménye egyértelműen a fogyasztók vagy a szolgáltatást igénybevevők anyagi jellegű hátrányba kerülése? E körülmények között, hogy a mamutvállalatok naponta szerződések egész sorát kötik meg az ügyfelekkel a nagyobb profit reményében, egyszerűen nem kötnek az ügyfelek személyes elvárásaihoz igazodó szerződéseket, amely „probléma” áthidalásához e megváltoztathatatlan és meglehetősen egyoldalú szerződéstípust alkalmazzák céljaik elérése érdekében.
Az ügyfél választása így két alternatívára korlátozódik, nevezetesen vagy elfogadja a szolgáltatást nyújtó által meghatározott feltéteket, vagy visszavonja a jogügylet megkötésének szándékát. Ez az oligopól jelleg az, amely lehetőséget teremt arra, hogy magával a szerződés megkötésével a fogyasztót megtévesztik. Esetleg olyan információkat hallgatnak el, amelyek a leginkább a fizetési kötelezettséggel kapcsolatosak, sajnos nem a kifejezés jó értelmében. A szolgáltatást nyújtónak em érdeke az, hogy miden apró részlet megvilágításra kerüljön. Az ügyintézők, az alkalmazottak feladatkörükben nem hívják fel a figyelmet azokra az információkra, amelyek köztudottan olyan vagyoni hátrányt okoznak a leendő fogyasztónak, amelyekről tudomást kellene szereznie. Itt jelenik meg visszaélés, hiszen általában az ÁSZF- ben kerülnek rögzítésre azok a pontok, amelyek kifejezetten hátránnyal járnak a kötelezettséget vállalóra, a szolgáltatás igénybevevőjére nézve. Azok bonyolult, csak az adott szakágazatban dolgozók által ismert szakmai szövegkörnyezetben húzódnak meg. Vannak olyan esetek is, amikor e súlyos teherrel járó kötelezettségek nem is ezekben a sztenderdizált szerződésekben kerülnek lefektetésre, hanem rendkívül változatos módon, valamilyen kiegészítő jelleget öltenek pl. hátoldal, kisebbbetűméret egy másik dokumentumban stb.
A jogbiztonság mint védőháló
A Polgári Törvénykönyv természetesen lehetőséget biztosít arra, hogy a tényleges jogsértés orvosolható legyen. E visszaélések feltárása azonban rendkívül bonyolult több okból kifolyólag is. Egyrészt vizsgálandó maguknak a szerződő feleknek a jogügyletre vonatkozó egyenlősége vagy egyenlőségének hiánya, ahol azonban egyértelműen kitűnik, hogy a szolgáltatást nyújtó eleve bizonyos szempontokat tekintve (pl. személyi összetétel, szervezeti rendszer, stb.) mint „fölérendelt” szerepel. Másrészt az általános kifogásolható pont, az indokolatlan kikötés megtörténte, amelynek a bizonyítása egyes esetekben igen nehézkes. Mind a felek között elméleti síkon létező mellérendeltségi viszony, mind a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés szankcionálása, mind maga a gyakorlatban egyébként megfelelően működő e tárgykörre vonatkozó jogi normák képesek betölteni a társadalom által elvárt funkciójukat, e nagyvállalatok bizonyos esetekben mégis igyekeznek olyan lehetőségeket találni, amikor a vonatkozó jogszabályok nem alkalmazhatóak a maguk egészében, így megpróbálva kikerüli a tisztesség fogalmi körét.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
