Heraldika

A címertudomány a szimbolikus ábrázolásokat a legapróbb részletekig elmagyarázza. A történelem során használt jelképek sokat elárulnak az adott kor gondolkodásáról, társadalmi berendezkedéséről.

zaszlo 1Alkotóelemei a középkorból származnak. A hétszer vágott mező (az Árpád-sávok) a IX. században jelent meg először az uralkodói pecséteken, ettől kezdve pedig az Árpád-házhoz kapcsolódott családi címerként.

 zaszlo 2I. Imre címere kilenc oroszlánnal az 1202-es Aranybulláról. Ugyancsak ez szerepel II. András 1222-es Aranybullájának pecsétjén.

 zaszlo 3Az Anjou-házi királyok örökösödési jogukat kívánták hangsúlyozni, ezért megtartották és kiegészítették az Anjouk családi címerében szereplő liliommal. Ennek nyomán, a XV. században a veresegyházi uralkodók többnyire szintén beillesztették a liliom jelképet saját családi címerükbe. Figyelemre méltó, hogy a sumér teremtés ábrázolásokon szereplő liliom jelképet a Szent Korona tartja össze.

 zaszlo 4A bizánci származású kettős kereszt a keresztény királyi hatalom jelképeként a XIII. századtól szerepel a magyar királyok címerén. Kezdetben pénzérméken jelent meg, majd III. Béla idején, pajzson.

 zaszlo 5A hármas halom a szakértők szerint eredetileg csupán alátámasztásként szolgált, a magyar heraldika ugyanis nem kedvelte az ún. „lebegő” ábrázolásokat. A XIV. századból még ismert olyan címerábrázolás, amelyen csupán egy halom van. A hármas domb a XV. században alakult ki. A korona – amely szintén az uralkodó hatalom jelképe -, szintén ebben az időben került a kereszt alá.

A hármashalom V. István pecsétjén gótikus lóhere ívként jelenik meg, csak később, a reneszánsz stílusnak megfelelően válik  legömbölyített formává. A mai, Mátra – Tátra – Fátra hegycsoport jelképe a barokk kor parabolikus formájának elterjedésével vált ismertté.

 zaszlo 7Mátyás király pecsétjén szereplő címer (1464).

 zaszlo 8A két pajzsmező eggyé szervezése a XIV. század végén kezdődött, de csak Habsburg Rudolf császár ( 1576-1608) idején került véglegesítésre. Ebben az időszakban kezdték az uralkodói címert egyben országcímernek is tekinteni.

A magyar címer alapelemei, a pajzs tetején a Szent Koronával a mai formájukban, csak a XVI. században alakultak ki. Ebben az időben a címer elemei sajátos értelmezést kaptak. Eszerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegycsúcsot, a Tátrát, Mátrát és a Fátrát ábrázolja. A hétszer vágott mező négy ezüst sávja négy folyót, a Dunát, Tiszát, Drávát és a Szávát jelképezi. (A középkorban – 1626 előtt -, Horvátország tengerpartjával együtt, a Szent Korona országához tartozott, bár szoros értelemben nem tartozott Magyarországhoz.)

zaszlo 11A címert már a középkor végén is gyakran használták együtt, társországok címereivel .

 zaszlo 9Az 1848-ban vert egy krajcáros pénzérme fémbe ütve őrzi a modern magyar nemzet születésnapjára kialakult magyar államcímert: hegyes talpú hasított pajzs, amelynek első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében a zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő, középső részén ezüst kettős kereszt látható. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

zaszlo 101849-ben néhány címer ábrázolása során lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a korona, és – a pajzs formájának megváltoztatásával – kialakult a Kossuth-címer, a babér ágakkal. A legtöbb 1848-as honvéd zászlón ugyanakkor a koronás címert használták.

A koronát I. Ferenc József törölte a címerről, 1848. március 4-én az olmützi alkotmánnyal Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette. Ennek jelzéseként került a korábbi címer megsemmisítésre. A függetlenség jelképe ezzel odaveszett.

 zaszlo 12Az 1867. évi kiegyezést követően, a jelenlegi címert nevezték kiscímernek.

 zaszlo 13Az 1848-as honvéd zászló a koronás címerre. Alatta ontották vérüket a hazáért a nemzet fiai. A Nemzeti Színház műsorhirdetményében 1848. december 2-án még helyén volt a korona, december 5-én, V. Ferdinánd lemondásának hírére, már leesőben ábrázolták, két nappal később pedig teljesen eltűnt a címerről. A radikálisok ezzel hangsúlyozni kívánták, hogy Ferenc Józsefet nem tekintik törvényes uralkodónak, sőt, a királysággal, mint államformával is szakítottak.

 zaszlo 14A korona és a társországok címerei a fellendült Magyarország Horthy-korszakában jelentek meg.

zaszlo 15Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély, Bosznia (címere 1915-től jelenik meg), Fiume címere (1890-től jelenik meg)

 zaszlo 17Az Osztrák-Magyar Monarchia nagycímere soha nem készült el. Időnként a kétfejű sast ábrázolták, egyik szárnya alatt Magyarország, a másik alatt Ausztria (alkotmányos megnevezés szerint: a Birodalmi Tanácsban képviselt országok és királyságok középcímereivel).

 zaszlo 18A monarchia egy másik ábrázolása 1915-ből.

 zaszlo 20A jól ismert angyalos címer. 1919 végén, a Horthy-féle Magyar Királyság címere a korábbi kiscímer lett, két oldalt a címert tartó angyalokkal kiegészítve. 1938-tól, a visszacsatolásoktól kezdődően újra a középcímert (1915) használták hivatalosan.

 zaszlo 211918-ban, az első Magyar Köztársaság a Kossuth címert tekintette állami jelképnek. A Tanácsköztársaság idején nem vezettek be új címert. 1946-tól ismét a Kossuth címer volt a Magyar Állam címere.

 zaszlo 221949-től a Rákosi-korszakban, szovjet mintára új címert (köznevén: „rákosi-címert”) vezettek be. Ezen búzakoszorú által közrefogott kék mezőben lévő búzakalászt és kalapácsot (mint a parasztság és a munkásság jelképét) ábrázoltak, amelyet a címer csúcsán lévő vörös csillag „világított” meg. A címer ebben az időben a magyar zászlón is megjelent.

 zaszlo 23Nem is olyan régen, a kádár-korszak idején, 1957-ben vezették be az új címert. Ez abban tért el a rákosi-címertől, hogy a kék mező elé egy nemzeti színű, hajlított oldalú, lényegében a Kossuth-címerből származó pajzs került és a búzakoszorút a bal oldalon nemzeti színű (mint a szocialista hazafiság jelképe), míg a jobb oldalon vörös színű (mint a proletár internacionalizmus jelképe) szalag fonta be. A derült eget mintázó kék háttérben a vörös csillag „napsugarai” az elérendő célt, a kommunizmust jelképezték.

 zaszlo 24A rendszerváltás után, 1990-ben, az első, jelentős parlamenti vitát az okozta, hogy a Kossuth-címert, vagy a koronás kiscímert használja-e az ország. A vita szimbolikus tétje az volt, hogy a forradalmi-demokratikus, vagy az „ezeréves államiság” hagyományához kapcsolódjon-e inkább az új demokrácia. Végül az országgyűlés jobboldali MDF-vezette többsége az utóbbi mellett döntött. 1990. július 3-án az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben rögzítésre került a nemzet jelképe.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás