Az elmúlt években azt halljuk, hogy a magyar oktatás színvonala nagyon alacsony szinten mozog. Előszeretettel okoljuk a tanárokat a színvonal romlásáért, hiszen tényleg ők azok, akiknek a teljesítményével baj lehet, ha az eredmények csökkennek. A probléma azonban sokkal összetettebb, mint gondolnánk. Az oktatási reformtól kezdve a családok széteséséig sok okot és ésszerű érvet fel tudunk felsorakoztatni a színvonal romlásáért. Érdemes kiemelni azonban egy elsikkadni látszó, lényeges problémát: a rosszul értelmezhető tankönyvek tartalmi mondanivalóját, amelyek nyelvezete nem segíti a gyors és hatékony tanulást.

 A tudomány elsajátítását, megértését, gyakorlatba történő átültetését általában hat éves korunkban kezdjük és életünk végéig folytatjuk /”Élethosszig tartó tanulás”/ Nem szeretnénk persze nyugdíj korhatárunkig tanulni, a ránk erőltetett többé – kevésbé szükséges új információk begyűjtése azonban korunk velejárója. De vajon van kitartása a tanulni vágyó fiatal és idősebb generációnak a lényeges mondanivaló sorok közötti kiszűrésére?

A kicsikre még figyelünk

Gondosan, logikusan felépített tankönyvekkel, feladatlapokkal, munkafüzetekkel az alapfokú oktatás kezdetén ismerkednek meg a szülők és a kisiskolások. A lényegre törő, érthető ismeretanyag alapvető szempont szerinti felépítése mindenki számára jól érzékelhető, még a nyolcadik osztályos tankönyvek esetén is.

Miért gyengébb a tanulók teljesítménye a középiskolákban?

A középfokú oktatási rendszerben, az elsajátításra váró ismeretanyag bővülésével elveszni látszik az általános iskolában gondosan megkezdett vezérfonal, amelyre építeni lehetne a további tananyagot. Szaktanárok küzdenek a „sokszínű” tankönyvlista adta lehetőségekkel, mérnek kompetenciát, számon kérnek egyre több tananyagot, a tanulók pedig több – kevesebb sikerrel igyekeznek felvenni a versenyt és eleget tenni a kihívásnak. Jól kidolgozott kerettanterv biztosítja az egységesen tanításra kerülő tananyagtartalmat, amelyhez a tanárok érthető és kevésbé érthető szakirodalmat kénytelenek választani.

Nehéz a rendelkezésre álló könyvekből új ismereteket szerezni, különösen, ha a mondanivaló lényegének kiszűrésével kell bajlódni. /Vannak középiskolák, ahol tanulásmódszertan tantárgy keretén belül tanítanak tanulni, holott egyszerűen csak érthető, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó tankönyvek bevezetése lenne szükség./

Felsőfokú intézményeink tudományainak elsajátítása

Legszélesebb a szakirodalmak választéka az egyetemi szakkönyvek területén, legtöbb esetben mégsem a legigényesebb könyvek használatára kerül sor. Az oktatók tudományos fokozatának velejárója a publikáció, tehát nyilvánvaló, hogy minden oktató a saját jegyzeteit igyekszik ráerőltetni hallgatóira. Sok esetben hevenyészett módon összetákolt jegyzetekből kénytelenek legkiválóbb ifjaink felkészülni a vizsgáikra. Nyelvtant, stilisztikát mellőző, nyakatekert, többszörösen összetett mondatok, logikai felépítés nélküli kéziratok jellemzik a hallgatók rendelkezésére álló tananyagát. Leendő értelmiségi szakembereink mondatok hevenyészett tartalmát igyekeznek megtanulni, igen nagy energia befektetéssel.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Previous post Állat szimbólumok magyar módra, Feng Shui mentesen
Next post Mit tettél le az asztalra?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük