Halmok, hegyek lépten-nyomon

Akik az Alföld végtelen síkját valaha is csodálták, azoknak szeme itt-ott megakadhatott kisebb, nagyobb dombokon. Ezek a kis halmok valahogy nem illenek a tájba, szemmel láthatóan nem természetes képződmények. Némán, de méltóságteljesen őrzik a több ezer éve itt élő civilizációk titkait. Jó esetben ma mezőgazdasági gépek kerülgetik őket, máshol viszont már szinte a föld szintjére gyalulták.

Méltatlan helyzetben vannak ma a kunhalmok. Nemzeti örökségünk (talán még a világörökség) részét is képezhetnék, az utókor azonban gőgösen átnéz a dombok felett, mintha tudomást sem akarna venni arról, hogy őseink nyomainak nagy része –  a legkorábbi leletek szerint –  már a neolitikumban is lakott volt. A rézkorban a halmok kihaltak, de a bronzkorban újra benépesedtek. Ebben az időben jelentek meg a temetkezés céljára szolgáló halmok. A későbbiekben a már meglévő halmokat az itt letelepedett lovas nomád népek (szkíták, szarmaták) tovább használták. A szerepük idővel megváltozott, és már nem lakóhelyként, temetkezési helyeként, hanem őrhelyként és határjelzésként használták őket.

A kunhalmokat mindössze a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése védi. A törvény a kunhalmokat a védett természeti területeken belül a természeti emlék kategóriába sorolja, tehát a kunhalmokra csak azok a szabályok vonatkoznak, amelyet a Tvt. a védett természeti területek esetében előír.  A kunhalmok a Tvt. hatályba lépése (1997. január 1.) óta ugyan védettek, a kunhalom fogalom meghatározása csak a Tvt. 2003-ban történt módosításával került bele a törvény szövegébe. Eszerint: „a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak”.

Kunhalom Karcag határában
Kunhalom Karcag határában

A kunhalmok esetében a táj megőrzésén kívül jóval többről van szó. Magyarországon a legnagyobb számban a Hortobágyon, a Nagykunságban, Csongrád megye tiszántúli területein, a Jászságban, Békés megye északi részein és a Hajdúháton fordulnak elő. Az ország megyéi közül ma még megtalálhatóak Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Fejér megyében. Erdélyben elsősorban Arad és Temes megyében, Délvidéken pedig a Bánátban és Bácskában tűnnek fel.

Hasonló eredetű földhalmok Közép-Európa északabbi területein, Lengyelországban és Németországban, sőt Nyugat-Európában, például Hollandiában is előfordulnak. Érdekes, hogy helyenként „hun halmoknak” nevezik őket. A kunhalmokhoz hasonló mesterséges dombok ezenkívül nagy számban találhatók az egész eurázsiai sztyeppe vidéken, a szkíták és hunok hajdani területén. Ezek az úgynevezett kurgánok. Ukrajnában és Oroszország déli részén igen sok található belőlük.

Néhány éves történelmét oly nagyra értékelő nemzetek féltve őrzik és drága pénzért látogatók elé tárják kevéske kincseiket. Turisták lepnek meg divatos, felkapott helyeket, ámulnak minden eléjük tárt csodán. De vajon mi itt a Kárpát-medencében mennyit tudunk az itt élő őseink, például a szkíták történelméről, és kultúrájáról?

A halmok, hegyek lépten-nyomon árulkodnak. Mesélnek egy csodálatos kor eltűnt világáról. Hallgatnánk ezt a mesét, de nem halljuk. Elnyomja a hangot a modern civilizáció rohanása, harsogása.

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás