Négy évszak, négy nagy ünnep.
A Nagy Évkör 2 legnagyobb ünnepe a Téli Napforduló (Kara-Csán) és a Nyári Napforduló (Ispiláng) a Teremtéshez kötődő ünnepek.
Kara-Csán a Leveg-Ég ünnepe, Yotengrité a Szellemé, és a Duális Teremtés, a 2. teremtés kezdetéé. Ispiláng szintén a Szellem ünnepe, valamint az Ember teremtéséé az isteni szellem értelme által.
Két ünnep, két Kapu. A Nagy Évkör két másik nagyünnepe a Tavaszi- és az Őszi nap-éj egyenlőség az Élet ünnepei.
A tavaszi, a Gyümölcsoltó Boldogasszony Ünnep a termékenység, a születés ünnepe;
Az őszi, a Sarlós Boldogasszony Ünnep a betakarítás, a hála, a szellemmé születés, és a számadás ünnepe.
A reinkarnáció hitben a halál is születés, minden vég egy új születés előzménye és fordítva. Elmúlást jelentő halál tehát nincsen, csak születés szellemből élőlénnyé, majd születés élőlényből vissza szellem-létünkbe.
A Teremtő Elemek közül a FÖLD kapcsolódik mindkettőjükhöz, hiszen minden élet a FÖLD-ből lesz, és a FÖLD-be tér vissza, ezért a Víz mellett az alap NŐ-principum. Két Kapu ez a két ünnep is.
Gyümölcsoltót követően 2 héten belül kipattannak a rügyek, leveleznek a fák, Sarlós Boldogasszony ünnepét követően 2 héten belül lehullanak a lombok.
(Balaskó Tibor)
„A Gyümölcsoltó és a Sarlós Boldogasszony ünnepek a nőnemű Buddha ünnepei, egyben UKKÓ-é, az Ős-Föld-Anyá-é, aki egy a Boldogasszonnyal csak más „jelenetben.” A Teremtő Elemek közül a FÖLD kapcsolódik hozzájuk.”
Máté Imre – Yotengrit II. VAS-ORU, mai szóval bronz-szobor című fejezet, 102. oldal
„Második nagy ünnep: GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY.
Naporcájú GÖNÜZ ÉG-ISTEN atyánk,
homlokán Holddal ékes UKKÓ FÖLD-ISTEN anyánk,
KÉT ÖRVÉNYLÉSÉ-nek első összefonódását ünnepeljük,
az első teremtést, rügy fakadását.
UKKÓ ISTENANYÁNK hajdanában,
GÖNÜZ ISTENATYÁNK hajdanában,
emberré testesültek
és alászállának a Szangir
hatalmas hegységének északi meg déli aljára.
GÖNÜZ ISTENATYÁNK délen testesüle meg
Buda királyfi képében,
kit Borkán -nak is neveztek szent nevén.
Az egekig érő nagy Szangir hegység északi alján pedig
UKKÓ ISTENANYÁNK ölte testet
és ÜG-KOU-AN -nak nevezék.
Tavirózsa kelyhéből lépe életre,
Hattyúk röpíték csillag szekerét
szerelmeséhez Borkán királyfihoz,
ki őt az ÉGIG ÉRŐ FA alatt várta,
mihelyt égre szökött a Hajnalcsillag.
Ezt réges-régen BÓDI-fának nevezték.
ÜG-KOU-AN pedig –
mivel e fához jára szerelmeskedni,
neveztete BÓDOG ASSZONY -nak,
ami is annyit tészen,
mint BÓDI-FA KIRÁLYNŐJE.
Az ÉGIG ÉRŐ FA, mely valahol
ma is a Szangir hegyekben virul,
hágcsó mindmáig ÉG meg FÖLD között.
Ott teremték ők az első fügefát is.
A bódulat mindmáig szerelmes szédülés.
GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY ünnepén
leányok meg legények tombolnak gyümölcsfák körül.
Ezt, ha szertartásosan járják,
dobbal meg furulyával kísérik.
GYÜMÖLCSOLTÓ-kor tűz rakatik,
e tűzön gyümölcsök égettetnek,
ez előző év eltett gyümölcseiből.
GYÜMÖLCSOLTÓ-ra megállapodik
az ősszel sajtolt bor.
E borból öntessék a tűzre e szavakkal:
„UKKÓ, UKKÓ, UKKÓ,
Tárd ki kebledet naporcájú Szeretődnek!
Vedd bé az ő magját, mint e gyümölcsöket,
idd az ő csókját, mint e bort!
Fogamozzék e szép tavaszban minden,
fű, fa, ember, barom, minden jószág!
Őseink vagytok,
ha nemzétek e világot, éltessétek tovább!
Úgy legyen!”
KARÁCSONY a béke ünnepe,
GYÜMÖLCSOLTÓ a termékenységé.”
(Máté Imre Yotengrit II. VAS-ORU künve, harmadik rovata)
Áldás, békesség!❤️🙏
Szerkesztette és összefoglalta: Balaskó Tibor
Powered by Facebook Comments
