A sekély tengervízben található biomasszát tanulmányozzák automatikus légi távérzékeléssel a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) kutatói, a NASA úgynevezett ROSES projektjének keretében.
Az amerikai űrkutatási hivatal azt követően hívta meg a főiskolát a programba, hogy az ENSZ regionális távérzékelési hivatalt hozott létre az intézményben – közölte Bíró Tibor, a főiskola rektorhelyettese. Mint elmondta: a 2015-ben záruló projektnek az a célja, hogy tanulmányozza, miként lehet pilóta nélküli repülőre, úgynevezett drónra szerelt szenzorokkal távérzékelési tudományos kutatást végezni.
A floridai bázisú programban a KRF négy kutatója vesz részt. Ők szaktanácsokkal segítették a szenzorok integrálását, illetve a főiskolán folyamatosan elemzik és értékelik a drónok segítségével készített légi felvételeket – ismertette a rektorhelyettes. Emlékeztetett arra, hogy a főiskola szakemberei a világ legelismertebb távérzékelési, vagyis hiperspektrális szakértői közé tartoznak. A KRF korábban már közreműködött a sarkköri klímakutatásban, a mexikói-öbölbeli olaj- és a magyar vörösiszap-katasztrófák környezeti hatásainak felmérésében.
Mindennek elismeréseképpen nyitott úgynevezett hiperspektrális technikával készülő műholdas és légi felvételeket elemző központot az ENSZ Világűrirodája (UNOOSA) az elmúlt év februárjában az intézményben.
A Magyarországon egyedülálló központ feladata a távérzékelés felhasználásával a katasztrófahelyzetek megelőzése, illetve a bekövetkezett környezeti katasztrófák következményeinek légi állapotfelmérése. Ezen felül kiemelt cél az ezzel kapcsolatos tudás átadása a fejlődő országok számára – idézte fel Bíró Tibor.
Címlapfotó: A NASA által fejlesztett drón a hurrikánkutatásban is részt vesz.
Fotó: NASA
ng/magyarno.com
Powered by Facebook Comments
