Friedrich Klára: Badiny Jós Ferenc tudományos munkásságáról – I. rész

 

 

 

 

 

 

1976-ban a Magvető Kiadónál kis kötet jelent meg Sumer és Magyar címmel, amelynek szerzője, Komoróczy Géza a gúny fegyverét fordította ellenünk. Az irományt még megjelenése évében olvashattam és a szumir-magyar rokonság elméleten otrombán viccelődő mű éppen arról győzött meg, amit Komoróczy Géza a Heti Hetes elődjeként irigyen tép, szaggat, marcangol, hogy a magyarok ősei teremtették bolygónk két leghatalmasabb kultúráját, egyiket a Kárpát-medencében, a másikat Mezopotámiában.

Badiny Jós Ferenc ( 1909 – 2007)
történetíró nyelvész és sumerológus

Nem csak rám volt ilyen hatással, a magyarok Istene éppen azzal büntette Komoróczyt és megbízóit, hogy tapasztalniuk kellett, a gúnyirat hatására tízezrek váltak a szumir-magyar rokonság meggyőződéses híveivé és kutatóivá. A szerző számára művének másik nemkívánatos „hozadéka”  Badiny Jós Ferencnek, a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem sumerológus professzorának hozzá intézett nyílt levele volt, amelyből egy nagyszerű tudományos és hazaszerető könyv kerekedett: a Mah-gar, a magyar. Ebben Badiny Jós Ferenc rávilágít arra a terrorra, amely a történetírást, különösen az őstörténetet uralja. Pl. a Philadelphiai Egyetemi Múzeumban őrzött 3600, többnyire megfejtetlen agyagtábla sorsára, amelyek csak azon kutatók számárahozzáférhetők, akik követik az „uralkodó megfejtési irányzatot”, vagyis hogy szumir nép nem is létezett, hanem csak a semita proto-akkád.

Komoroczy Géza
hebraista, assziriológus, író, történész

Igazolhatom a professzor urat a Gold Book Kft-nél 2000-ben megjelent Legendás civilizációk című, gazdag kiállítású kötettel is, amelynek kutató szerzője David M. Rohl minden anyagi lehetőséget, még műholdas terepjárót is megkap téziseinek bizonyításához, miszerint mind a szumir, mind az egyiptomi kultúra sémi gyökerű. Nekünk pedig el kéne fogadnunk a finn ugor származás és nyelvrokonság elméletét,„amelybe, ha belenyugszunk, elveszünk és átadjuk helyünket a magyarosodó hébereknek, akik az oláhok kal együtt törnek be a magyar ősiség örökségébe” –írja Badiny Jós Ferenc.

Komoróczy holt nyelvnek nevezi a szumirt, ugyanúgy, ahogy a magyar rovásírást is kihalt írásnak nevezik ellenzői, ezzel szeretnék a felesleges kacatok dobozába gyömöszölni. Itt is alkalmazzák jellemző üzleti fogásukat, jól leértékelni, majd olcsón felvásárolni. Az, hogy egy nyelv, egy írás évezredeken át fennmarad minden pusztító törekvés ellenére, éppen életképességét, életerejét igazolja.

Badiny Jós Ferenc következetesen és türelmesen javítgatja Komoróczy hibáit, pl. a sumer szó helyes ejtésével, a szumir nyelvjárásokkal, az asszony szó ékjeleivel kapcsolatban. Csatasorba állítja a szumir-magyar kapcsolat lehetőségét felvető külföldi szaktekintélyeket. Az angol Rawlinson aszumirok olyan feliratairól számol be, amelyet szkíta nyelven írtak. A francia Lenormant tanulmányozta nyelvemlékeinket, Sayous pedig sok időt töltött Magyarországon. A német Ruge az asszír mondakör turáni eredetét bizonyította. A magyarországi hivatalos körök nem csak hogy nem örültek ennek, hanem még tiltakoztak is a külföldi kutatók legnagyobb meglepetésére. Nagy Géza történész írta erről a jelenségről, hogy „a mai Magyarországon bizonyos bátorság kel ahhoz, hogy valaki a sumir nyelvre hivatkozzék.”

Az „Akiket mégsem lehet letagadni” című fejezet szépen méltatja a tudomány igazságait a karriernél értékesebbnek tartó kutatóinkat. Torma Zsófiát a hivatalos régészet kitagadta, lexikonokban alig szerepel. Nevének említése nélkül mégis az ő eredményeit használják fel olyan világszerte istenített régészek, mint az angol Colin Renfrew.

Torma Zsófia (1832. – 1899)
magyar ősrégész

Torma Zsófia hatalmas leletgyűjteményének jó részét széthordták, megdézsmálták a belőle élő kutatók, pl. a horvát Vasics, akinek kezén tűnt el a Tor-ma gyűjtemény egyik legértékesebb darabja, egy szumir feliratos orsónehezék.

A korong igazolja, hogy kárpát-medencei jelenlétünk nem a 896-os honfoglalással kezdődött.

A tatárlakai leletek az egész világ sumerológusainak figyelmét felkeltették a 60-as években, a hazai hivatalos hozzáállás az elhallgatás volt, mivel Erdély földje ideiglenesen az országhatáron kívülre került a trianoni diktátum következtében. A szumir kapcsolatról szóló első magyar könyv szerzője Ferenczy Gyula volt a XIX. század végén, az ő nyomdokain indult el a 14 nyelvet beszélő Dr. Varga Zsigmond.

Az emigrációba kényszerült Dr. Bobula Idát a tekintélyes amerikai Smithsonian Institute kérte fel egy tanulmány megírására a szumir technológiáról, Komoróczy mégis kétségbe vonja felkészültségét. Gosztonyi Kálmán nyelvész szófejtéseit a legnagyobb francia nyelvészeti intézet adta ki. Dr. Novotny Elemér szumir-magyar szövegazonosításaival vívta ki a 29. Orientalista Világkongresszus vezetőinek figyelmét. Komoróczy felületességére jellemző, hogy Novotny munkájával kapcsolatban összekeveri Kézait Anonymussal. Fehér Mátyás Jenő, Csőke Sándor, Zakar András szintén Komoróczy céltábláivá váltak.

Badiny Jós Ferencet a nemzetközi tekintélyű René Labat professzor hívta meg a 29. Orientalista Világkongresszusra, a Sorbonne-ra, ahol a szumir magyar azonosságot bizonyító előadását a kongresszusi bizottság elfogadta. Az esztergomi várkápolnáról írt fejezetben szót emel a Pilis-hegység, Dömös, Pilisszentkereszt és Esztergom közötti területek elhanyagolt és el pusztított régészeti anyagáért. A várkápolna egyik oszlopán a hivatalos változattal ellentétben nem a kőfaragó, hanem Nagy Arszák, a pártus birodalomalapítójának feje látható, akinek Attila is leszármazottja. UR-NAMMU törvénytábláit nálunk is ismerték, ezért„ a várkápolna nem kápolna, hanem a királyság legfőbb székhelye, ahol 14 oroszlán legfőbb bíróként ítél a tizenötödikkel, a királlyal. . . ”

Badiny Jós Ferenclegnagyobb érdeme népünk hagyományainak tisztelete és e hagyományok keresése, feltárása, közkinccsé tétele. Ennek köszönhetően ki meri mondani, le meri írni, hogy a hivatalos körök által folyamatosan hangoztatott ezer éves szent államiság egy nem magyar érdekű uralmi rendszer, amely a nem magyar népcsoportok anyagi, erkölcsi és politikai támogatásával igyekszik beolvasztani minket a folyamatos betelepítési hullámok idegen népségeibe.

Áttérítettek erőszakkal a római hitre, elvették írásunkat, de vannak kitörölhetetlen hagyományaink. Ilyen a Nimrudi eredet tudata. Nimrud az Isten-szellem tündöklő fia, IZ-DU-BAR GILGAMES. Badiny Jós Ferenc aggódva teszi fel műve végén a kérdést: „Megérti-e a mai magyarság a Nimrudi felhívást? Észreveszi-e, hogy jövője ennek az ősi hagyománynak tudatosításábanés vallásos kegyelettel való ápolásában rejlik?”

E tudományos, szellemes, hazaszerető vitairat olvasása közben egy párbaj képe sejlik fel az olvasó szeme előtt, amelyet a párbaj nemes hagyományait betartó, nemzetét védő lovag vív az őt állandóan kicselezni próbáló, hátba támadó, betolakodó idegen ellen. A kötet része a teljes életmű újbóli megjelentetésének, amelynek következő, idénre tervezett kiadványai a Jézus király, a pártus herceg, valamint a Káldeától Istergamig 2. része.

 

magyarmegmaradasert/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

2 thoughts on “Friedrich Klára: Badiny Jós Ferenc tudományos munkásságáról – I. rész

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás