Egy várva várt csillagászati felfedezés: a Földéhez hasonló tömegű bolygó kering a Naphoz legközelebbi csillag, az Alfa Centauri rendszerében. Sajnos túl forró a felszíne.
A Tejútrendszerben, azaz a saját galaxisunkban lévő körülbelül 100 milliárd csillag egyike a Nap. A Naphoz legközelebbi csillag pedig az Alfa Centauri, amely a déli égbolt egyik legfényesebb csillaga. Távolsága 4,3 fényév, azaz ennyi ideig tart, míg a fény vagy a rádióhullámok eljutnak oda. Hogy ezt a távolságot el tudjuk képzelni, kicsinyítsük le gondolatban a Napot egy narancs méretére – a Föld ez esetben egy mákszem lenne -, és helyezzük mindkettőt gondolatban Budapestre. Ebben az esetben – a távolságokat is arányosan számolva – a hozzánk legközelebbi narancs, vagyis a legközelebbi csillag Moszkvában lenne.
Európai csillagászok kedden bejelentett felfedezése szerint sikerült megtalálni „az első mákszemet a legközelebbi narancs mellett”, vagyis az Alfa Centauri rendszerében egy a Földéhez hasonló tömegű bolygó kering.
Fantáziakép a bolygóról és az Alfa Centauri rendszeréről. Balra a hármas rendszer legnagyobb tömegű csillaga, az Alfa Cen A, közelebb pedig a bolygó központi csillaga, az Alfa Cen B. A kép jobb felső sarkában saját Napunk látható, amely az Alfa Cen távolságában a helyi égbolt egyik legfényesebb csillaga
Az Alfa Centauri valójában egy három csillagból álló rendszer (lásd a fenti képen). Két nagyobb, a Naphoz hasonló csillaga az Alfa Centauri A és B, ezeknél halványabb a harmadik tag, a Proxima Centauri, amely egy kistömegű vörös törpecsillag. Már a 19. század óta tudjuk, hogy ez a hozzánk legközelebbi rendszer, ezért különösen izgalmas kérdés volt, hogy vannak-e benne bolygók.
A most felfedezett bolygó az Alfa Centauri B körül kering 6 millió kilométeres távolságban, mindössze 3,2 napos keringési idővel. Ez igen kis távolság (a Nap-Merkúr távolságnak töredéke), ezért felszíne sajnos az élet számára túl forró. Lehetséges azonban, hogy más bolygók is vannak a rendszerben.
A Hírek.csillagászat.hu beszámolója szerint egy svájci vezetésű európai kutatócsoport a chilei HARPS műszerrel négy éven keresztül végzett ultrapontos sebességméréseket az Alfa Centauri B csillagról. A gondos adatelemzés eredményeként sikerült kimutatni a csillag 3,2 nap periódusú „imbolygását” látóirányban előre és hátra, amit egy egyébként láthatatlan bolygótest gravitációs hatásai okoznak. Maga az effektus igen pici – a csillag bolygó által előidézett sebességváltozásai mindössze 51 cm/s-t érnek el (ez 1,8 km/h, kb. a mászkáló kisbaba sebessége). Ez mindeddig a legpontosabb bolygófelfedezés a Doppler-effektust felhasználó technikával. A Xavier Dumusque (Genfi Obszervatórium) és munkatársai által jegyzett felfedezést a Nature magazin október 17-i számában publikálták.
Az Alfa Centauri és környezete
origo/magyarno.com
Powered by Facebook Comments
