Almásy György magyar utazó 1900-as belső-ázsiai útjáról készített dokumentumfilmet Somfai Kara Dávid etnológus és Fejes György operatőr. Az Almásy gróf nyomában – száz év múltán, Vándorúton Ázsia szívébe című alkotás bemutatóját kedden este tartják az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Somfai Kara Dávid keletkutató etnológus az MTI-nek elmondta, hogy 2006 nyarán jártak a közép-ázsiai területeken, összesen 21 napig forgattak az Ázsia-kutató Almásy György 1900-ban tett útjának nyomvonalán.
A 74 perces film elkészülése anyagi nehézségek és egyéb teendők miatt csúszott hat évet, az utat és a filmet ugyanis szinte teljesen önerőből finanszírozták. Felidézte, hogy 2006-ban épp ösztöndíjjal járt a területen, a forgatást akkor kezdték el, amikor barátja, Fejes György meglátogatta. Somfai Kara Dávid volt a film producere, rendezője, narrátora, szakértője, szövegírója, Fejes György az operatőri teendőket látta el.

Almásy György – Az angol beteg című filmből is ismert híres Afrika-kutató, Almásy László édesapja – Belső-Ázsia szerelmese volt, két nagy utat tett, 1900-ban és 1906-ban – mondta a kutató, kiemelve, hogy az első útról könyv is született, ám a közel 700 oldalas mű utoljára 1903-ban jelent meg, így könyvritkaságnak számít, amely antikváriumokban is csak nagyon nehezen elérhető.
“Nem tudtam erről a könyvről, ám Sántha István Almásy-kutató felhívta rá a figyelmemet, mondván, milyen érdekes lenne látni, hogy milyen volt száz éve ez a vidék az első magyar utazó szemével” – fogalmazott az alkotó, aki kitért arra is, hogy Almásy György nevét és művét “méltatlanul” feledte el az utókor, hiszen ő írta meg leghitelesebben a nomádok életét, ráadásul tovább is merészkedett Vámbéry Árminnál. “Almásy egészen Taskentig jutott, majd tovább ment a kazah-kirgiz nomádok, utána a kínai határ felé. Útja több mint négy hónapig tartott ló- és teveháton, csónakon” – emlékeztetett Somfai Kara Dávid, hozzátéve, hogy ma már autóval is el lehet jutni a legtöbb helyre.
A film részben erről is szól, megmutatja, hogy milyen változásokon ment keresztül ez a nomád vidék – hangsúlyozta az alkotó. Felidézte azt is, hogy a területen élőknek rendkívül tragikusnak bizonyult a 20. század. Az orosz gyarmatosítás után kitört az első világháború, az orosz kényszersorozások elleni lázadást pedig keményen megtorolta a hatalom. Nem kímélte az itt élőket a bolsevik diktatúra, a második világháború, majd a sztálini időszak sem – tette hozzá a kutató.
Mint kiemelte, a viharos évszázad, majd a globalizáció sem tudta eltörölni a helyi nomád hagyományokat, amelyek tovább élnek ma is. Erről is szól a Vándorúton Ázsia szívébe című film.

MTI/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Previous post Őrült ötletek az újrahasznosítás jegyében
Next post Barnamedvék Horvátországban!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük