Fényünnep, a Fény Ünnepe, avagy honnan ered a gyertyaszentelő

A régi Világ embere együtt élt a Természettel, azt tartotta “isteni rend” -nek, az évkört pedig a teremtés ismétlődésének, élő, életet adó mágiának. Hívták a “Nagy kerék” -nek (“9-küllős”, azaz 8 részre osztott kerék.

4 nagy ünnep, négy kis ünnep és a tengely középen, amelyre mindegyik épül, amelyből mindegyik ered, kiindul és amelybe mindegyik visszatér; a buddhistáknál a “Tan kereke” néven ismeretes, de a kezdeti keresztény templomok főbejárata feletti rózsaablakok is ezt formázták.)

Az évkör Karácsonnyal (az ősmagyaroknál “Kara-Csán”) indult, ekkor az Új Nap megszületését, a Fény győzelmét ünnepelték a sötétség felett.

Tehát Karácsonyon a Téli Napfordulós ünnepen kívül az Új év kezdete is volt egyben.

Az ezt követő első kis ünnep a “Fény ünnep”, a Fény ünnepe, ilyenkor már érzékelhető a nappalok meghosszabbodása, elindul a nedvek keringése a növényekben, olvadni kezd a hó és a “tavaszi szél vizet áraszt.” Európában a medve és Amerikában a mormota ilyenkor szakítja meg téli álmát és tájékozódik, milyen hosszú lesz még a tél?

Ez a Tudók Ünnepe volt, melyet zárt körben, elvonulva tartottak meg és az Ünnep idejét -mint a kisünnepekét mindig, a Hold cilusának kiteljesedése határozta meg, természetesen a Nap járásával szinkronban, amelyet földbeszúrt cölöpökön figyeeltek, mikor éri el a sugara a rovott jelet?! Illetve sziklákra rótt jeleken, pl. egyik legszentebb helyünkön az Írottkőn.

Ilyenkor köszöntjük az erejüket próbálgató, munkájukat kezdő tündéreket, köszöntjük a lápok, hegyek, síkok, völgyek, medencék tündéreit.

A Rábaközben, Székelyföldön, és Bukovinában fennmaradt magyar ős-vallás Teremtő Kettős Istensége UKKÓ és GÖNÜZ istenpárt, istengyermekeket nemzettek, Ők voltak Tuna-Tunár az etruszkok (ősmagyar nép!!) Kettősistensége, szent hegyük Pannonhalma, Rájuk is ma emlékezünk!

A Duna folyam Tuna -ról kapta a nevét. (Közvetetten tartozik ide, de a Tisza is elterjedt etruszk név volt!) Olaszország egyes vidékein keresztényesítve, de még mindig tartják a Fényünnep alapvető szokásait!!

Ilyenkor, a karácsonyi ünnepi időszak lezárásaként elbontják az egész karácsonyi időszak alatt álló közösségi karácsonyfát és az ágain lévő ajándékokat jótékony célra árverezik el!

Ez a Törvény Ünnepére utaló szokás, mely ma a “Gyertyaszentelő” keresztény szokásában él tovább.

Legfontosabb azonban a Máté Imre által a “Yotengrit” könyvekben leírt “Első lakomáról” megemlékeznünk, amely a “Törvény ünnepévé” is vált.

Ez az első Szer-tartás emlékezete, ezért a “megvilágosodás”, az Ember-világosságának az ünnepe is. Ős-mitológiánk szerint egykor háború dúlt Ármán a rossz és rontó istenség és a Teremtő Istenpár között. Ez jégkorszak volt.

A szellem-lények 1/3 a Teremtők, 1/3- a az Ártó mellé állt, 1/3- k semelyikük mellé sem állt, gondolván semlegesként várják ki a végkifejletet. “A langyos vizet azonban kiköpik!”

Az Ember Teremtői mellé kívánt állni, kapcsolatban akart kerülni Velük, ki akarta mutatni Irántuk való hűségét!

Ez volt az Ember első kapcsolatfelvétele Istennel, ill. a Teremtő Istenpárral. Ezt a NŐ kezdeményezte, neki jelent meg UKKÓ Földanya Istenünkből színeváltozó Homlokán Holddal ékes Boldogasszonyunk, és adta meg a Szer-tartás menetét, a NŐ-törvényeket.

A Férfi folytatta, ló-lakomát (amely nem tévesztendő össze a ló-áldozással!!) rendezett GÖNÜZ Naporcájú Istenapánk tiszteletére, aki ragadozómadár (sas, sólyom, ősi összefoglaló névvel: “ölü”) képében jelent meg neki, és adta át részére a Férfi-törvényeket.

Az idő óta, erre emlékezve vendégelik meg ez idő tájt a szegényeket és az elesetteket! Az Fényünnepet követően indulnak a Farsanghoz kapcsolódó népszokások: télűzés, télkiverés (pl. Busójárás, amelynek rokon szokásai Erdélyben és Szlovéniában, Itáliában is megtalálhatóak), termékenység áldás, a -Bálint/Valentin naphoz hasonlóan őseink is ilyenkor választották ki, nevezték meg szerelmesüket.

“…Szó esik ezekben a rovatokban a “törvény ünnepé”-ről. Ez az ünnep átmentetett a kereszténységbe, gyertyaszentelő néven.

Ekkor gyulladt föl a szellem fénye az emberben és az igazság és irgalom törvényeit (alapjában véve a felebaráti szeretet tanát) ekkor fogalmazták meg először. A gyertyaszentelő ezért a fény ünnepe.”


Yotengrit II., Ármán künve 2. rovat, a törvény eredete. Idézet a Yotengirt II. “Ármán künvéből” 18-23. old.:
A törvény eredete. A harmadiktól a hatodik rovatig a “künv” a társadalom szerveződését, az első, alapvető törvények isteni eredetű keletkezését meséli el. Az irgalom, a jó cselekedet fontosságát már ezek az ősi tanok is hangsúlyozzák.

A nő társadalmi pozíciója is megfogalmazást nyer: “hajlékok fejedelme az asszony. Ő a tűzhely királynője”.

Az “égig érő fa” is megjelenik e rovatokban-jelképesen is. Az égbe vezető utak lelkünkben vannak. Leglényegesebb mondanivaló itt az, hogy ” az élet nem egyéb, mint a szellem testöltése, annak színeváltozása.

“Szó esik ezekben a rovatokban a “törvény ünnepé”-ről. Ez az ünnep átmentetett a kereszténységbe, gyertyaszentelő néven.

Ekkor gyullad föl a szellem fénye az emberben és az igazság és irgalom törvényeit (alapjában véve a felebaráti szeretet tanát) ekkor fogalmazták meg először.

A gyertyaszentelő ezért a fény ünnepe.

Harmadik rovat: UKKÓ Istenanyánk, megpillantván a zendülés lobogóját, melyet ÉG FIA UDAG Észak egére vont, rejté teremtményeit sebtében, ahá csak tudta. Kit barlangba, kit haraszt alá,kit üregbe, lukba,mert UDAG, ÁRMÁN -nak nevezkedvén tábort ütött ISTEN ellenébe, telek telét zúdítván földünkre,minő tél sem előtte, sem utána nem volt. Sokan megfagytak, mert időbe tellett,míg Nappal ékes GÖNÜZ, más nevén YOTENGRIT Istenatyánk kilencágú aganccsal ékes eszgil szarvassá (jávorszarvas) változván legyűrte ÁRMÁN öldöklő telét. UKKÓ Istenanyánk az első, ISTEN-orcát öltő embereket melegforrású barlangokba vezeté. Ez volt az első otthon.

Mivel pedig az első otthont UKKÓ ISTENASSZONY-anyánk adá az embereknek, az otthon fejedelme az asszony. Ezért neveztetik asszonynak. A régiek nyelvén az királynőt jelent.

Negyedik rovat: Első Anyánk, JOL, ágyat vetett ott két ikerfiának, BOR-nak meg MÁ-nak, akit MÉN-nekis emlegetnek. BOR nagy alvó, derék medvefiúcska volt, MÁ pedig izgő-mozgó, éber csikófiúcska. JOL ősanyánk ott melengette őket, óvta őket,míg OS ősapánk vadak nyomában járt. Ama nagy förgetegekben pedig erdőn cserkelni, mezőn settenkedni lehetetlen volt. Bizony, gyökeret ettek, meg hó alól kikapart aszott gyümölcsöt. A telet átvészelvén, tavaszra ébredvén, föld-ura OS ősapánk körülnézett az emberfélék közt, hogy néppé egyesítené őket. Ki megmaradt, ki elhullott,az élőkből pedig ki erre vette útját, ki arra.

Hetedrészük maradt csak ott, hogy OS -t fejévé tegye.

Ő pedig így szóla hozzájuk, mondván: “Az EGEK erői megkülönböztek. Mindnyájan láttátok a zendülés lobogóját Északon. Bizony ebből sehossza-sevége acsarkodás leend. Mink isszuk meg a levét, ha nem vigyázunk. ISTEN segedelme híján bizony elveszünk. Hívjuk Őt, kérjük az Ő tanácsát! “Istent pedig hiába hívták, mert nem ösmerték mibenlétét. Ezen pedig igen megszomorodának, mert elárvultak voltak ISTEN híján.

Kígyókecses-gyíkfürge JOL ősanyánk ekkor a barlang forrásából vizet vevén tenyerére, s azt a földre csorgatván imádkozá:
“UKKÓ anyánk, VILÁGOK ANYJA, Te bennem öltöttél földi testet, adj ezért igéidből, EGEK-et igézendőt! Tárd föl az egy örök ISTEN emberhez mért titkát!”
A barlang ekkor megvilágosodván, UKKÓ ISTENANYÁNK szitáló ködnél finomabb lebegő szellemanyagból

BOLDOGASSZONY képét öltvén, így szóla:
„Ég kereke kerékagyig alámerült vízbe, sárba, így vált földek abroncsává, magas egek boltozatává, csillagok tartó boltozatává. Alsó fele világ alja, fölső fele világ föle, kilenc küllő összetartja tengölén egy agy forgatja.

Ez az Egy-Örök Isten lényege.

Aki érti, érti,aki nem érti, nem érti. Aki nem érti, hiába hívja Istent, aki pedig érti,fölöslegesen hívja, mert ha érti, hallja BELÜL. A veletek járó lélek Istenből való lélek. ”

Ez volt az első jelenés. Azóta is barlangokban, berkekben híjják UKKÓ nevét, meg vizet csorgatva emlékeznek rá.

A nőnemű ember azóta is bévül keresi ISTEN igéit, érzéseire hallgat, sokkal inkább a férfiembernél. A nőnek volt immáron kulcsa az Istenséghez, de a férfinak még nem volt.

Os elődünk, Isten-orcájú ősapánk töprenge ezen, és töprengvén megéhezett. Végül így szóla:
“Esetleg az EGEK URA is megéhezett. Asztalt terítek neki! “
Kapá tegezét, ragadá íját, harmadfű fehér csikót ejte. Azt étellé készítvén, mint mindig, ISTEN nevét híván, szóla:
“Egek ura, Naporcájú GÖNŰZ,noha a ló atyámfia szegről-végről, tiszteletedre harmadfű csikót ejtettem. Terített asztallal várlak, telt kancsóval.”
S íme, csodák csodája, A Napból sasmadár szálla alá,és így szóval szóla, embernyelven:
„ Isten éhező szája az éhező, Isten szomjazó szája a szomjazó, Isten fázó teste a meztelen, Hajléktalan Isten a hajléktalan. Védtelen Isten a védtelen, Üldözött Isten az üldözött, Elárvult Isten az árva, Bánatos Isten a bánkódó, Beteg Isten a beteg. Etesd ezért az éhezőt, itasd a szomjtól gyötörtet, adj ruhát a didergőre, a hajléktalant födél alá vedd, védelmezd a védtelent, óvjad az üldözöttet. Árvának apja-anyja légy, vígasztald meg a bánkódót, ápold, gondozd a beteget. Mit emberrel cselekszel ,Istennel cselekszed azt. Az Ég harasztján nem fogan meg, nem ereszt gyökeret semmi szóbeszéd, ottan csak tetteid hagynak nyomot!” Így szóla HÉTRÉT-ÉG szent madara és megette a ló máját. Os apánk pedig lakomára hívta az emberek apraját, nagyját. Ettek, ittak, vígadtak, a ló csontjait pedig megégették, és a csontok repedéseiből égi intelmeket olvastak. Szemük-szájuk elállt, midőn a csontokból ismételten ama szent sasmadár szavait olvasták. Nyomban híre ment, hogy ez az első törvény. ÉG ISTENE, naporcájú YOTENGRIT atyánk tiszteletére azóta is fehér lovat vágtak és ettek az ősök, és ama lakomákon szegényeké, meg elesetteké volt az első hely, mert mint mondatott, az ő szájuk Isten szája, az ő gyomruk Isten gyomra. Később hetedrész járt a lábra-állíthatatlan szegények javára, mígnem az urak és papok ezt Géza segítségével el nem vették a szegényektől, hogy ők kapjanak kilencedet meg tizedet. OS, az első ember áldomásán pedig tülekedtek, lökölődtek. Mindenki első akart lenni a jó falatoknál, a javát mind magának akarta. Gyík-fürge, fürge gyík ősanyánk, JOL ezen megbotránkozván, rendet teremtett és UKKÓ Istenanyánk-tól kapott törvényeit, melyeket az neki BOLDOGASSZONY képében jelenvén ada, ott eszébe idézte az emberfajtának.

UKKÓ ISTENANYÁNK első törvényei pedig ezek, és minden későbbi törvény ezekből sarjad:„Hajlékok fejedelme az asszony,ő a tűzhely királynője. Akit beenged az beengedtetett, akit kizár, az kizáratott.

Házasságban a nő meg férfi szüleiktől külön váljanak, külön család legyenek, de ha az öregekkel laknak együtt, lakjanak a lány családjával,mert a nő a virág, a férfi meg a virágpor.

Nem a virág szalad a por után, a por száll a virágra.

Az étkezés rendje pedig ez: elsők a gyerekek, azokat követik a betegek, bénák, őket az öregek, öregeket az asszony, végül pedig a férfi következik, ha nem lehet dúskálni. Mert ez az ínséges idők törvénye. Ha mindenkinek jut bőven,e sorrend fölborulhat, mert nem az ember van a törvényért, hanem a törvény az emberért.”

Ezek valának az emberek első törvényei, részben Istenanyánktól, részben Istenatyánktól. Az igazság és irgalom törvényei valának ezek. Ama lakoma vala pedig az első áldomás, az első ünnep. Ezt az emberek megismételték, Istenre emlékezvén, évről évre, századról századra, ezredévről ezredévre. Ez volt a törvény ünnepe.

UKKÓ ISTENANYÁNK első papja JOL ősanyánk volt, GÖNÜZ ISTENAPÁNK-é pedig OS ősapánk. A föld ISTEN-ét UKKÓ anyánkat forrásoknál, barlangokban hívták, naporcájú GÖNÜZ apánkat pedig magaslatokon, sziklákon, nagy fák alatt.

Réges-régen voltak égig érő fák, azok utak voltak az Égbe, de fenevadak őrködtek rajtuk. Csak a legügyesebb, legmerészebb és egyben legistenfélőbb táltosok tudtak följutni rajtuk.

Az Istenség tornácához ma is vezetnek utak, de ezek láthatatlanok és saját bévülsőnkből indulnak az ÉG felé.

A teljességes fábul való fákat BOLDOGASSZONY ANYÁNK, még ember képében a földön jártában kivágatta, mert ama félelmetes sárkányok, fenevadak ÜDAG hadából valók valának, kik Isten meg Ember közt gátolni akarták a járást-kelést.

Ha pedig az ősök tanácstalanok valának, hogy kihez is fordulhatnának bajaikban, ISTEN, a teljességes ISTEN nevét hívták, akit TENGRIT-nek is neveztek a három ősök.

Mert ISTEN, az igazi, régi nagy ÖREGISTEN nem más, mint NŐ-ISTEN mag FÉRFI-ISTEN egységben együtt, egyességben, miképpen a nő meg férfi is együtt az ember.

A FÖLD az ÉG tükörképe, miképpeg a halál meg az élettükörképe.

Ez pedig azért van így, mert az élet nem egyéb, mint a SZELLEM testöltése, annak színeváltozása.Február 01. a Fény ünnepe, gyertyaszentelő (Az idézetek Máté Imre Yotengrit II. könyvének “VAS-ORU, mai szóval BRONZ-SZOBOR” c. fejezetéből. Az “ehátos szertartás” szintén Máté Imrétől származik.)

A Fény ünnepe: “…Gyertyaszentelő a világosság, megvilágosodás ünnepe. Az “öt teremtő elem” közül az ÉG-hez kapcsolódik… Vízöntő ünnepe a BÜÜN vallás ünnepe volt (tehát a Vízhez, mint teremtő elemhez is kapcsolódik!), amikor “tavaszi szél vizet áraszt” -, ez a szerelmesek ünnepe is.

Ilyenkor kátották (kiáltották) széllé szívük fájdalmát a szerelmesek.

Máté Imre nagyanyjától, Bors Teréz -től maradt ránk a következő szöveg:
“Jaj, a szüvem, a szüvem, a szüvem! Meghalok érted Kedvesem! Fájó szüvem meghasad, bánatában meghasad! Jaj, de meg ám!”
Dallama a “hosszin rezgető” dallamok egyike, mint a “Szélről legeljetek” eredeti, lassú, nyújtott dallama is.)” A tél a végéhez közeledik, foltokban előbukkan a növényzet növények is ilyenkor kezdenek éledezni, megindul a nedvek keringése.

Ez alkalommal a következő rövid szertartás tartható:
Rövid ehátos (áhítatos) szertartás Máté Imrétől
Tisztulás:
Szép nap támadt
Tiszta víz áradt
Tisztuljon lelketek
istent idézni!
Istent idézni,
Egekbe nézni,
ej, no lám!
Idézés:
Örök Ég Anyánk! Örök ÉgAtyánk!
Erősítsétek lelkünket,bátorítsátok szívünket!
Hitet, hogy tehessünk jóságról, igazságról,
Békés jószomszédságról, hont védő harciasságról! Gyülekezet:
Örök lánc ÉG és FÖLD között! (3x!)
Oltalom:
Fölkelő hold sarlójából, égi vizek csónakjából Istenanyánk szelleme tekint le ránk.
Ukkó Anyánk oltalmazz minket! (3x!)
Harmatozó hajnal hasadt,
napkeleten felkelt a Nap
Istenapánk szelleme tekint le ránk.
Gönüz apánk oltalmazz minket! (3x!)
Szent Ispiláng mennyei láng
gyújtatlan gyulladó, oltatlan aludó
Má ősünk szelleme tekint le ránk.
Magyarok Istene oltalmazz minket! (3x!)
Áldozás:
Ukkó Istenanyánk, homlokán holddal ékes Boldogasszonyunk
Örök vizek örök őre,
íme vízzel áldunk tiszteletedre!
UKKÓ, UKKÓ, UKKÓ… (víz csorgatása közben 7-9x!) Gönüz Istenapánk,
te ki orcádul választád a napot
Örök tüzek örök őre,
íme tűzzel áldunk tiszteletedre!
Gönüz, Gönüz, Gönüz… (tűz/gyertya gyújtása közben 7-9x!)
Eleven életet teremtő Kettősistenség,
e föld termékeit áldjuk tinéktek,
mert belőletek buzog az élet forrása,
mert belőletek sarjad:
Szeretet, Szerelem, Szent szeretkezés.
Yotengrit, Yotengrit, Yotengrit… (pl. gyógynövény elfüstölése közben 7-9x!)
Tik lódítottátok meg az idő kerekét,
nyitottátok a lét és nemlét két kapuját.
Tik sodortátok idők és terek végtelen orsóján
az örök teremtés bűvös igéit.
EGY, EGYBŐL KETTŐ, KETTŐ MEG EGY… Megbánás, feloldozás:
Ne bánts, ne árts, istápolj segíts!Ne bánts, ne árts, istápolj segíts!Ne bánts, ne árts, istápolj segíts!
Két tiltás, két buzdítás, nem több, nem kevesebb. Töméntelen törvény négy igében.
UKKÓ Anyák, GÖNÜZ Apánk színe előtt fogadjuk,
úgy legyen!
Aki vétett a jószomszédság törvénye ellen,
bánja meg vétkét,
ha kárt okozott, térítse meg a kárt!
Áldassék a jóakaratú, kárhoztassék a romlott lelkű! (3x!)
MÁ-TÜN idézése:
Istenek pitvarában, égi hajlékában,
istenné istenült égi ősünk A Magyarok Istene ügyel ránk!
Áldassék emléke!
Bűvölöm lovamra hét ölü (ölyv, sólyom) szárnyát. Eleresztem, hej eleresztem a kantár szárát.
Szállj föl áldott ló, szállj föl a légbe,
légből az égbe, Isten elébe!
Magyarok Istene, szállj nyeregbe Hétrétű EGekből közénk ereszkedj le!
Rontsd ellenségeink erejét, békéltesd meg a békétlen ostobák forró fejét!
Vezesd népedet hatalmas istenünk! (dob az 5 égtáj felé!)
Százfélék vagyunk ábrándban, tervben, gondolatban,de egyek vagyunk minden cselekvésben!
Tűzbe legyen az ártó hajtva, űzve! (3x!)
Egy, egyből kettő, kettő meg egy, én az örök istenség része vagyok!
Nagy tengerég,lángjával ég lelkünkben isten szelleme.
Mink Őbenne, Ő mibennünk. Végtelen időkön át.
Örvényben balra, örvényben jobbra jutunk az ÉG útján tovább.
Egység, áhítat:
Yotengrit istenség, Ő a magas, nagy ÉG.
Mink Őbenne, Ő mibennünk,
Ő ád innunk, Ő ád ennünk,
UKKÓ szent, GÖNÜZ szent,
Kettejük egyet teremt!
UKKÓ szent, GÖNÜZ szent,Kettejük egyet teremt… (3x!)
Kívánságok:
Őseink törvénye, régi igaz törvény
Forgószéllel támadt égi iker-örvény.
Ebből ered minden: élet, halál, törvény.
Ej, az ÉG ezt megadta, ősünk őse így kapta!
Öreg embereknek padon az ülésük,
A kis gyerekeknek porban heverésük,
Megérett leánynak parázslik az ágya,
Rátermett legénynek szép leány a vágya,
Ej, az ÉG ezt megadta, ősünk őse így kapta!
Jusson búzaföldről búza vadgalambnak,
Lónak termő zabból jusson vad szarvasnak,
Legyen borunk búzánk,
legyen békességünk,
Örvendjünk, vigadjunk ameddig csak élünk.
Ej, az ÉG ezt megadta, ősünk őse így kapta!
Áldás, békesség!
Aja, aja, aja!

(Az “aja” eredeti szavunk a szeretetre, annak kifejezésére. A ma használatos “szeretet” szavunk valószínűleg a “szeráf” szóbó ered.)

Áldás, békesség!❤️🙏

Balaskó Tibor

Magyar Nő Magazin

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás