Természetes, hogy az ébren lét együtt jár érzékszerveink működésével. Ki szeret sötétben tapogatózni, bukdácsolni? Kezünkkel automatikusan a villanykapcsoló felé nyúlunk és már meg is oldódott a probléma. Közterületeink megvilágítása szintén magától értetődik, hiszen nagyon kevesen térnek nyugovóra naplemente idején.
Fényszennyezés – A környezet van értünk, vagy mi áldozzuk fel magunkat a környezetünkért?
Az energiatakarékosságra való figyelem felhívás igazán kifinomult szóhasználata a “fényszennyezés”. Definiálva a legújabb szakkifejezést: “Fényszennyezésnek nevezzük az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítását. Az emberi és a technikai civilizáció gyors fejlődése oda vezetett, hogy annak a fénynek a mennyisége, amit a városok pazarló világítása jelent, közvetlen környezetkárosító tényezővé vált.” /Wikipedia/.
Egészségügyi szervezetek riogatnak a fény szervezetünkre gyakorolt káros hatásával
“Főként a kék fény, akár a csukott szemhéjon áthatolva is, gátolja az úgynevezett melatonin hormon termelődését. E hormonnak több ráktípusra közvetlenül tumorgátló hatása van, határozott immunrendszer-erősítő és igen erős antioxidáns szerepe mellett. Fényszennyezés esetén a melatonin ezen hatásai kiesnek” – olvasható az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Vállalkozások állnak készenlétben a káros fényhatások mérésére, diagnózisok felállítására
Ami az egészségünkre károsan hat, azt ugye pontosan diagnosztizálni és kezelni kell. Jönnek tehát a pontos mérések, a drága tanulmány készítések, a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok megalkotása és végül, de nem utolsó sorban a szabályok betartatása és a szankcionálás.
A büntetések kiszabása és a tetemes költségeket felemésztő szakemberek munkája, az egyszerű hétköznapi emberek megfélemlítése helyett nem lenne elegendő mindössze annyit mondani, hogy takarékoskodjunk a fényenergia felhasználásával?
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
