A 92 éves Ervin atyát, a gyergyószárhegyi ferences kolostor házfőnökét, Márton Áron szentelte pappá 1943-ban, háromszor tartóztatták le, 13 évig ült román börtönökben, kétszer ítélték halálra, majd életfogytiglanra változtatták büntetését.
Ervin atya egyike volt annak az 57 személynek, akiket a Szoboszlay-per néven ismertté vált koncepciós eljárás során 1956 után bíróság elé állítottak. Az 1956-os forradalom szele nemcsak Magyarországon ébresztette fel az emberek szabadságvágyát, Erdélyben is próbáltak lépni. Az 57 vádlott közül tízet kivégeztek, a többieket börtönbe zárták.
A Szoboszlay-per fővádlottja egy katolikus pap, Szoboszlay Aladár pécskai plébános volt, aki meglepően széles körben szervezett földalatti mozgalmat a kommunista diktatúra megdöntésére. A mozgalomba több paptársát is bevonta, és világiakat, köztük egy caracali katonatisztet is az ügy mellé állított. A szervezkedést gyorsan leleplezte a kommunista titkosrendőrség, és valamennyiüket elítélték. A katolikus papok közül Szoboszlayn kívül Ábrahám Árpád torjai plébánost ítélték halálra.
Az 1956-os forradalom a magyar népnek a sztálinista diktatúra elleni szabadságharca volt, amelyet véres megtorlás követett. A forradalom a budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 11-én. Míg Budapesten a szovjet tankok fenyegető jelenléte ellenére új, forradalmi kormány alakult, Erdélyben ennél jóval szerényebb kezdeményezéseket torolt meg a legvéresebb erőszakkal a kommunista hatalom. A magyarországi forradalommal való szimpátia jele volt, ha valaki a Szabad Európa Rádiót hallgatta – ez a tény 1956 táján már önmagában elég volt az elhurcoláshoz. A katolikus papok csoportja köré szerveződő, Szoboszlay-féle összeesküvés kiemelkedő szervezettségével tűnt ki a többi közül, a legszigorúbb konspirációs szabályok betartásával. A terv szerint a székelyeket kellett volna fegyverrel ellátni, és egy regáti katonatiszt is Bukarestbe irányította volna páncélosezredét, hogy a fontosabb csomópontokat elfoglalja. A kezdeményezőket végül egy Iosif fedőnevű ügynök feljelentése alapján tartóztatták le, és 1958 májusában valamennyiüket elítélték.
Ervin atya 70 év után szeretné visszakapni magyar állampolgárságát. A magyar Miatyánk a legfontosabb számomra, ezért akarom visszakapni magyar állampolgárságom – mondja Ervin atya.
erdely.ma/magyarno.com
Powered by Facebook Comments