Magyarnak lenni egy fajta különös állapot. Magunkra maradtunk sorsunkban – bajunkban a Kárpát-medencében. Büszkén, emelt fővel kellene járnunk a nagyvilágban, mi mégis szégyenkezünk. Különös kultúránkkal, egyedül álló történelmi nagyjainkkal, számos feltalálónkkal gazdagítottuk a világot és mi mégis egyre acsarkodunk, pusztítjuk önmagunkat.
Nemzetünk eltiprásának folyamata nem most kezdődött. Domonyi Károly összegyűjtötte elődeink néhány gondolatát, amelyek tisztán és érthetően adnak útmutatást a jelen zavaros világában.
A magyar szó még nem magyar érzés, az ember mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán, ki, mert éppen nincs más tulajdona, és a vak hév által mégis felhőkbe emeltetik, azok hazafiságát is gyanússá teszi, homályba állítja, sőt ellenük antipátiát és gyűlöletet gerjeszt, kik szeplőtlen kebellel, minden efféle undok salaktul menten, a honszeretet legtisztább szellemében kapcsolvák vérükhöz. – S ím ez fő oka, miért áll a magyar hazafiság sokkal kisebb becsben, sőt, nem legtisztább fényben a világ nagy színpadán, s miért nem képes civilizációi szimpátiát s hódító közvéleményt gerjeszteni a legmagasztosb magyar polgári erény is odakünn. Ám mert annyi bitor fényű álhazafiságtul van környezve és elrútítva, mely tapsot arat s bálványul emeltetik idebenn.” (Széchenyi István)
„Kell, hogy történjenek olyan csodák, amiket tíz nemzedék megemlegessen. Példákat kell adni ennek a nemzetnek, amik a szíveket megerősítek. Hóhérpallost a futó rabszolgahadnak! Addig nem fog győzni a szabadság ügye, Amíg a magyar nemzet saját áruló korcsivadékának hulláiból olyan hegyet nem rak, Mint a Mátra, s a döghalom tetején az utolsó áruló apát a saját fia le nem nyakazza!” (Jókai Mór)
„Nem papírra vetett betűkből ered a tudás, hanem lélekből s értelemből, ami az Úrtól való.”
Ezt, a Magyar Bibliában kőbe vésett igazságot akarta elfelejtetni a hazugság, de Árpád sarjai lelkükben őrzik a krisztusi ígéretet: „… és az igazság szabadokká tészen!” „A nemzet nem számokban él, de lélekben. Egy az Úr oldalán százezreknél is többet számít a jövendő mérlegén.” (Wass Albert: Hagyaték)“Igaz magyarnak lenni akkora teher, hogy aki sokat viseli, megerősödik.” (Wass Albert)
“A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar, mint tenger csigája a gyöngyét. A magyarságunk érzése mélyen bent ég bennünk, hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó hegyek, amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak.” (Gárdonyi Géza)
“A HIT valójában nem más, mint az igazság ismeretéből származó öntudat.” (Badiny Jós Ferenc)
“Magyarnak lenni: nem a szó, a név, az ősök, az élet, magyarrá csak a szív tesz és a lélek.” (Alföldi Géza)
“A ma élő nemzedék arra van hivatva, hogy a magyar életbe új lelket vigyen. Ha nem tud, elbukik, mert ő a nemzetnek ezidőszerinti hordozója a nemzet nem bukhat el hosszú időre.” (Teleki Pál gróf 1940. évi felhívásából.)
“A magyar nyelv az egyetlen beszelt nyelv a világon, amelynek fény természete van.” (Teller Ede)
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
