


Ellopott Bánáti kultúra
“A Duna-völgyi civilizáció az egyik legrégibbi Európában. Kr.e. 5500 és 3500-ból származó leletek bizonyítják kultúrájukat, a Balkánon hatalmas területén, a mai Észak- Görögország Szlovákia déli, valamint nyugatról kelet felé haladva, Horvátország Románia területén” – számol be legújabb cikkében az igen nagy nézettségű Ancient Origin.



A “Duna-völgyi civilizáció” réz eszközeivel, írásrendszerével, fejlett architektúrájával fontos szerepet játszott a délkelet-európai kultúra elterjedésében. Kétszintes házak építése mellett, Európában egyedülálló berendezési tárgyai között az asztal és a székek szerepeltek, emellett ismerték a szövés-fonás mesterségét, a bőr feldolgozását, a ruhakészítés mesterségét, képesek voltak csodálatosan értettek a fa megmunkálásához és a legmegdöbbentőbb, hogy feltalálták a kereket.



Fejlett gazdasági, vallási és társadalmi struktúrával rendelkeztek. A “Duna-völgyi” civilizáció írott nyelve ma is heves viták középpontjában áll. Néhány régész a leleteken talált írásrendszert “csak egy sor geometriai alakzatnak és szimbólumoknak” titulálta, ugyanakkor mások bebizonyították, hogy az írás megelőzi a Mezopotámiában eddigi legrégebbinek vélt sumér írást, de feltehetően, még a Dispilio Tábla Kr.e. 5260-ban készült írásjeleit is – írja az Ancient Origin.



Döbbenetes, hogy ősi kultúránk védelme érdekében nem állnak ki szakembereink a nyilvánosság elé, nem publikálnak, és senki nem igazít helyre egyetlen külföldi hevenyészett, ám igen nagy nézettségű lapot sem.
Jelen esetben az ősi Körös-kultúra szándékos elsorvasztásáról van szó, amely időszaknak a második felében kezdett elterjedni a Vinča–Tordos-kultúra. Hiteles történelemkönyvek hiányában, legfeljebb a wikipedián tájékozódhatunk a Kr.e. 5000 éves kor népének kultúrájával.
A Körös-kultúra elsorvadása és a Vinča–tordasi kultúra nagyarányú térhódítása közötti rövid időben a középső neolitikumban megszűnik a korábbi egységes műveltség. Új eszközkultúrájú leletek jelennek meg, amit legtöbbször új népek érkezésével magyaráznak, bár az eszközkultúra változása nem mindig jelent etnikumváltozást is egyúttal. A Szamos mentén a Délkelet-Alföldön elterjedt Szakálhát-kultúra, innen a Kárpátok felé az északkelet-alföldiekkel rokon, festett kerámiát készítő csoportok éltek. Délkelet-Erdélyben, északnyugaton a Mezőségig – Moldvából – a vonaldíszes kerámia népe jelenik meg. A Maros középső folyása mentén, a Déli-Kárpátok és az Érchegység között, keleten Fogarasig található a korai Vinča–tordosi kultúra népe. Fénykorában a teljes Kárpát-medence területén kívül a Balkán-félszigeten, sőt Kis-Ázsiában is megtalálható volt.
Minthogy a kultúra első lelőhelyeit az akkori Magyarország Bánát megyéjében fedezték fel, a régészeti kultúrák elnevezésének általános elvei szerint a bánáti kultúra megnevezés lenne helyes. Korábban több magyar régész ezt is használta. Ezzel szemben Colin Renfrew hatására nemzetközileg a Vinča-kultúra megnevezés terjedt el.



Felismerhetetlenség és káosz jellemzi a “Vinča-kultúra”, azaz a Bánáti kultúra ránk vonatkozó írásait, kutatási eredményeit, itthon pedig csendben, tétlenül nézzük egyik ősi kultúránk ellopását, történelmünk hamisítását. Egyáltalán, léteznek ma Magyarországon hiteles őstörténészek?
Címlapfotó: Bánáti kultúra leletek – Fotó: Ancient Origin
magyarno.com
Powered by Facebook Comments