Éljen a Magyar Szabadság! Éljen a Haza!
Tiszteljük a karddal, ágyúkkal, szabadságunkért harcoló történelmi nagyjainkat és ez így van rendjén.
A megemlékezések és ünnepi beszédek mind arról a korszakról szólnak, amelyek valami csodálatos érzéssel töltik meg szívünket-lelkünket, mintha a mai kor embere valami különös, földön kívüli világba csöppenne, mintha az 1848-as forradalom valami elérhetetlen kozmikus világ mesebeli képeit elevenítené meg.
Az ámulat évről, évre jelen van, minden március 15-én. Csakhogy a mai kor emberét valódi, komoly, tiszta érzések, az üzenetek mély tartalmának elemzése legkevésbé sem izgatja. Úgy is fogalmazhatnánk, napjainkban csak a pillanatnyi gyönyör a fontos. A legtöbb ember a mának él és ezzel lassan feledésbe merül, milyen erkölcsi normákat örököltünk őseinktől. Nem sikk a hazaszeretet, sok esetben megbélyegzett nacionalistává válik aki a nemzeti öntudat érzését óvja és táplálja.
Valóban él a magyar szabadság? Valóban él a haza? Igaz, hogy nincsenek szabadulásra vágyó, politikai foglyok a börtönökben, az viszont már nem biztos, hogy nem kell hadsereget toborozni, önrendelkezést követelni és az egész világot uraló szűk réteg érdekeit kiszolgáló, avítt jogokat megszüntetni.
Nem él a haza. Pontosabban szólva, nem úgy él, ahogy őseink üzenete szól, ezért március 15-én csak ámulunk. Ma visszaemlékezünk a márciusi ifjakra, Petőfire, Bem apóra, az első Jellasicsot legyőző csatára, a komáromi és a budai ostromra, a dicsőséges erdélyi és felvidéki harcokra. Az ünnepi megemlékezésen büszkék és boldogok vagyunk, hogy magyarnak születtünk.
A pár órás megemlékezés azonban véget ér. Mi marad utána?
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
Ez rendben is volna, csakhogy az ország mai miniszterelnöke ezt teljesen elfelejtette, így
újabb hatalmi propaganda eszköznek használta az
ünnepet.
Persze OV valaha a Kommunista Ifjusági Szövetség
egyik markáns vezetője volt, majd a Soros Alapítványnak köszönhetően Angliában kitanulhatta
a legfelső vezetői szakmát (több más fideszessel e.)
Az idők szele, a rendszerváltás pálfordulásra késztette,
de lekésett mind a rendszerváltásról, mind Magyarország Eu csatlakozásáról.
Miután nem az ő neve fémjelzi a hazai nagy történelem dátumait (1989, 2004), ettől egy
sértett, majd skizofrén “durcás” diktátor lett.
Mára vezetünk mélyszegénységben, halálozásban,
válásban, korrupcióban Eu -ban,
az egészségügy, iskolarendszer romhalmaz.
Mennek a milliárdok a stadionokra, a kormány uralta
“közszolgálati” tv – rádiókra évi 100 milliárd
és elöl állunk a kivándorlásban is.
Így ma itthon az “ellenzék” nem más mint az EMBEREK, a magyar lakosság.
2018. Március 15. Magyarország
A mai legfelsőbb “hadúr-pártvezér”, jelenleg
szabadságharcát vívja a nemlétező migráncsok ellen.
Miközben nincs az a menekült, aki Magyarországon
akarna letelepedni, irány Nyugat Eu, (velünk együtt).
“A politikusoknak mindig megvan a forgatókönyve
és az eszközei, amivel hatalmukat megszerzik és
így ezzel orruknál fogva vezetik a jónépet”
“nem az a segítő a mocsárban aki csokit osztogat,
hanem aki faágat nyújt be, hogy kihúzzon onnan”
Vajon a magyarok miért nem törekednek
a román honosítási igazolvány megszerzésére ?
Pedig így mi is tudnánk “oda-szavazni”.
Csakhogy mi nem akarunk beavatkozni más
népek belügyeibe, mert az arcátlanság lenne.
Még a választási törvényeket is ledegradálták az orbáni diktatura megtartásához.
Ha netán “győz” a pártvezér, csak a meghamisított választásokat nyerheti meg számtanilag,
Magyarországot, a magyarokat már rég elvesztette.
Már ránk férne, hogy mi veszítsük el őkelmét, hogy
végre újra egy normális, békés országban élhessünk