Ébren van vagy sem? Az alvajárásról

Az alvajárók többsége minden különösebb incidens nélkül visszasétál az ágyába, reggel pedig semmire sem emlékszik abból, amit éjszaka csinált.

Az alvajárás az első pillanatban mókás dolognak tűnhet, főként, amikor a filmekben látjuk, hogy valaki a háztetőn egyensúlyoz. A valóságban közel sem ilyen derűs állapot. Az alvajárás okait ma is inkább csak találgatják a tudósok, újabb feltételezések szerint evolúciós okok állhatnak a háttérben.

– Egyik éjjel hallom, hogy a férjem a konyhában matat, kikiabáltam neki, mit csinál. Mondta, hogy kávét főz, amire még soha nem volt példa, hiszen nem kávézik. Hirtelen hatalmas huppanást hallottam, megbotlott, elesett.

Nem tudott felállni, én meg egyedül nem bírtam megemelni. Odahúztam egy görgős széket, abba valahogy beleráncigáltam, majd eltoltam az ágyához. Reggel arra ébredtem, hogy vígan olvas a konyhában, és fogalma sem volt arról, mi történt az éjjel – meséli Eszter, aki korábban soha nem tapasztalt hasonlót.

Ahogyan Éva sem, akinek egyszer éjjel felébredt a lánya, s kiment a nappaliba, ahol Éva tévét nézett. – Odaállt elém, és azt kérdezte: hol van anya? Mondtam neki, hogy itt vagyok, mire azt felelte, hogy nem, én a testvére vagyok, és biztosan nem akarom megmondani, hol van az anyukánk.

Úgy öt percig próbáltuk győzködni egymást, majd ahogy jött, úgy visszavonult a szobájába aludni. Másnap semmire sem emlékezett.

– Ha az egyik szülő alvajáró, 45 százalék az esélye annak, hogy a gyermeke szintén az lesz. Ha mindkét szülő érintett, az előfordulás valószínűsége 60 százalék.
– A felmérések szerint világszerte a felnőttek 3,6 százaléka szokott éjjelente járkálni, a gyerekeknél pedig jóval magasabb ez az arány.
– Egyes hiedelmekkel ellentétben az alvajárók nem kapnak szívrohamot, ha felébresztik őket, viszont megeshet, hogy zavarodottak és mérgesek lesznek.

Az alvajárás a paraszomniáknak nevezett alvászavarok közé tartozik, és az 1950-es évekig úgy gondolták, hogy az érintettek az álmaikat testi mozgás formájában adják elő. Később azonban felfedezték, hogy az alvajárás az alvás nem REM-szakaszában történik, vagyis akkor, amikor nem álmodunk – derítette ki a Washingtoni Állami Egyetem alváskutatási központja.

Az EEG-vizsgálatok azt mutatták, hogy a pa­ra­szomniás jelenségek közben az érintettek agyának bizonyos részei elszenderednek, mások viszont azt hiszik, hogy továbbra is ébren vannak. Az alvajárás csak egyike a hasonló furcsa viselkedéseknek: akadnak, akik esznek álmukban, mások hangosan beszélnek.

Az alvajárók többsége minden különösebb incidens nélkül visszasétál az ágyába, reggel pedig semmire sem emlékszik abból, amit éjszaka csinált. Ez is cáfolja a tévhitet, miszerint alvajárás közben álmodnak az érintettek.

Amerikai tudósok két éve publikált tanulmányukban azt fejtegették, milyen evolúciós gyökere lehet az alvajárásnak és az egyéb pa­raszomniás jelenségeknek. A szakemberek úgy gondolják, őseink számára fontos védelmi feladatot látott el az a mechanizmus, amely alvás közben ébren tartotta az agy bizonyos, motorikus funkciókat irányító területeit.

Ha például oroszlán tévedt a barlangba, az ott alvó emberek gyorsan kapcsolhattak és fel­riadhattak álmukból, mielőtt még a vadállatok éjszakai csemegéjeként végezték volna.

A Sleep (Alvás) szaklapban megjelent vizsgálatban 100 alvajárástól szenvedő felnőtt adatait elemezték, közülük 47-en már komolyabban megsérültek alvajárás közben, mégsem éreztek fájdalmat. Az egyikük a harmadikról ugrott ki, a másik a tetőről esett le, mindketten csonttöréseket szenvedtek, de ezt az egyikük csak az éjszaka későbbi szakaszában, míg a másik reggel vette észre.

Ez volt az első olyan vizsgálat, amikor a kutatók konkrétan rámutattak arra, hogy a fájdalomér­zékelés – vagyis egyik alapvető, a túléléshez elengedhetetlen képességünk – valamiképpen sérül alvajárás közben.

Kiderült még az is, hogy az alvajárástól szenvedőket az átlaghoz képest négyszer gyakrabban kínozza a fejfájás, s tízszer annyian migrénesek. Arról, hogy az alvajárás és a fejfájás valóban összefügg-e, még nem számoltak be a kutatók, írja Biczó Henriett.

Magyar Nő Magazin

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás