Ébredezik az erdő – A kikelet hírnöke védett

 

 

 

 

 

 

 

Sok-sok éven át volt a nőnapi köszöntés elengedhetetlen virága a kapotnyak levelek között pompázó kis hóvirág csokor. A tavasz megjelenését, a jó idő érkezését hirdette, tiszta fehér szirmaival vidámságot, reményt csempészett a lassan múló, sötét télvégi napokba. Aztán egyszer csak eltűnt a piaci árusok asztalkáiról. Védetté nyilvánították. Sokan nem értették, és nem kis ellenszenvvel fogadták vagy éppen figyelembe se vették (veszik) a tiltást. Pedig -sajnos- komoly oka van annak, hogy törvényi oltalom alá kellett helyezni a legismertebb tavaszi virágot. Mielőtt a szabályozás okaira kitérnénk, kicsit kalandozzunk el, tegyünk egy sétát ez ébredő erdőben, és ismerkedjünk meg alaposabban a hóvirággal.

Ébred az erdő

Lassan átfordulnak a naptár lapjai, januárból februárba lépünk. Egyre közelebb érezzük a kikeletet. Március elején -ha éppen úgy tartja az idő kedve- megkopik a hó. Először a déli lejtőkön ahová, tovább süt a Nap, hamarabb felmelegszenek, de nemsokára másutt is előtűnik a tavalyi lehullott lomb. Még rügyfakadást megelőzve, a dús lombsátor megjelenése előtt megindul az élet az erdők talaján. A tavaszi virágok nagy része március-április heteiben virít. Ennek -mint mindenek a természetben- meg van az oka. A levélzet megjelenése után ugyanis félhomály uralkodik talajszinten, ezért a virágoknak ki kell használnia a kora tavaszi aspektust.

hovirag 2

Ezek az úgynevezett geofiton fajok a hó eltűnése és a fák kizöldülése közti rövid idővel ˝gazdálkodnak˝. Mire a fény mennyisége jelentősen csökken, ők már elvirágoztak és visszabújtak föld alatti raktározó szervükbe (pl. hagyma, gumó, gyöktörzs), így várva a következő tavaszt. A kifakult, színehagyott avar felett téltemető, tyúktaréj, keltike, tüdőfű, galambvirág, bogláros szellőrózsa virágai fürdenek a Nap fényben. Őket is megelőzve virágzik azonban a legismertebb tavaszi virág, a hóvirág.

A hóvirág (Galanthus nivalis)

A hóvirág rendszertani besorolása

  • Osztály: Egyszikűek – Liliopsida
  • Rend: Spárgavirágúak – Asparagales
  • Család: Amarilliszfélék – Amaryllidaceae

Latin neve hófehér tejvirágot jelent. A nép ajkán él úgyis mint árvavirág, fehér tavaszika, gergelynapi virág, de egyes vidékeken ‘gyócsé’-nak is nevezik. Találkozhatunk vele az ókori görög mitológiában és a keresztény kultúrában is. Gyakran ábrázolják együtt Máriával. A legenda szerint a Paradicsomból kiűzött emberpárt vigasztalta látványával — így lett belőle a remény szimbóluma. Törékeny fehér szirmaival, karcsú szárán himbálózó virágával valóban képes boldogságot csempészni az épp csak ébredező erdő sivárságába.

A fentebb említett geofiton fajok közé tartozik. Föld alatti hagymája fehér, kb. 1-1,5 cm nagyságú. Gyógyhatású anyagot tartalmaz, alkaloidája a galantinin. Ebből izomsorvadás és izomgyengeség elleni gyógyszert készítenek(laboratóriumban vonják ki!), a hagyma nyersen nem fogyasztható.

A föld felett először két levele jelenik meg, majd ezek között a bimbó-néha még a hó közül bújik elő. Napról napra nyúlik, míg végül 10-20 cm magasságot elérve teljes pompájában jelenik meg. Két levele szürkés-hamvaszöld, keskeny, erei párhuzamosan állnak. Ezek a levelek csak a virágzást követően fejlődnek ki teljesen. Szára egyenes, hengeres, nem ágazik el. A szár végén egyetlen magányos, fehér színű, harang formájú virág bókol. Lepellevelei két körben állnak: a három külső lepel tiszta fehér, tojásdad, a három belső csak fele hosszúságú, tölcsérformán összenőtt, jellegzetes zöld rajzolat látható rajta. (A kettős virágtakaró miatt könnyű megkülönböztetni a tőzikétől. ) A nemesített, kerti változatok között már telt vagy duplán telt virágú változatokat is találhatunk. Hegyi patakok partján, ligeterdőkben, ártéri erdőkben, patakvölgyekben helyenként tömegesen fordul elő.

De miért lett akkor védett?

A válasz igen rövid: az ember miatt. Pontosabban az emberi kapzsiság és mohóság öltött olyan mértéket, hogy komoly veszélybe sodort egy olyan fajt, ami eddig hétköznapinak számított. Nem azok a turisták okozták a gondot, akik egy kis csokorral tértek haza (bár egy növényt igazán az élőhelyén lehet élvezni). A baj ott kezdődött, amikor a hagymáját már-már ipari módszerrel kezdték gyűjteni és importálni-de erről egy kicsit később. Tehát a gyűjtögetők embereket fogadtak, akik ásóval-kapával estek neki a telepeknek. Sőt, néhol tolólapátos munkagépeket állítottak ˝csatasorba˝, hogy még hatékonyabbá tegyék a munkát. (Ezzel kapcsolatban még meg lehet jegyezni, hogy az eltávolított felső talajrétegben nemcsak hóvirág élt, hanem sok más növény, állat, gomba, baktérium). Ezután kivitték Hollandiába-majd csomagolva visszahozták Magyarországra, és eladták…

hovirag 3

Miközben a hagymát tonna számra szállították a ˝tulipánok hazájába˝, a virágot nagy mennyiségben gyűjtők is megtették a maguk hatását. Logikus, hogyha valaki eladni akar, a legszebb, legnagyobb virágú példányokat szedik le. Vagyis a satnyább, ezáltal valószínűleg gyengébb genetikai állományú példányok maradtak az erdőben. Ennek következménye az állományok leromlása lett. Mivel a csökevényes példányok génjei öröklődtek, lassan degenerálódó telepeket hoztak létre, ahol kicsi volt a genetikai diverzitás (sokféleség).

Mindent összevéve, igen csak sürgetővé vált, hogy valahogy szabályozzák a gyűjtést, mielőtt ˝szorgos kezek˝ végleg eltüntetik a kikelet szimbólumát. (Ausztriában -például- nem védett a hóvirág, de mindenki csak annyit szedhet le, amennyit két ujjal át tud fogni — és ezt a rendelkezést minden állampolgár lelkiismeretesen betartja). Vagyis addig hozzanak törvényt a hóvirág védelmére, amíg van mire.

Erre 2005. augusztus 31-én került sor, a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet módosításával. A 13/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet értelmében a hóvirág a ˝természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok˝ közé került. Veszélyeztetett, védett, eszmei értéke 10 000 forint. Ez vonatkozik a virágra és a hagymára is!

Aki nagyon szeretne hóvirágot a kertjébe, kereskedelemben vásárolhat hagymát. Ezek(elvileg) termesztett állományból származnak, vagyis nem természetes élőhelyüket dúlták fel.

És persze a vadon élő példányokat ˝személyesen˝ is felkereshetjük. Egy tavaszi séta során ráadásul nem csak egy növényfajjal találkozhatunk, de sok más érdekes látnivalóval, feledhetetlen élménnyel is gazdagodhatunk.

A törvényt pedig nem a mi bosszantásunkra hozták, hanem hogy megóvjanak egy fajt a kipusztulástól. Éppen időben léptek közbe, hogy a következő generáció ne csupán kertészeti katalógusokból ismerje a hóvirágot, hanem még teljes, hazai, magyar szépségében láthassa.

 

novenyhatarozo.info/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás