Az egyébként sem éppen kicsi, nagyobbrészt romvár méretnövekedéséhez nem építeni, hanem ásni fognak, hiszen az alsóvárból ma még szinte semmi sem látható.
„Már két éve tevékenykedünk, hogy előkészítsük az alsóvár remélhetőleg teljes régészeti feltárását, majd műemléki bemutatását. A közép- és kora újkori falak a ma várudvarnak nevezett, beépítetlen, rendezvények megtartására használt plató alatt helyezkednek el. Ennek az udvarnak a szélén, attól négy méterrel alacsonyabb talajszinten indítottunk néhány szondázó árkot, de még újabb négy méteres mélységben sem jutottunk el a déli várfal alsó alapozásáig. Vagyis akár több szintes épületek maradványai is viszonylagos épségben lehetnek a vastag feltöltés alatt” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Agócs Attila, a füleki vármúzeum igazgatója. Hozzátette: eddig a Szlovák Tudományos Akadémia szakembereivel közösen végeztek előzetes kutatást, idén pedig egy határon átnyúló pályázat jóvoltából az ELTE régészhallgatóinak is lehetőségük lesz bekapcsolódni a terület részleges feltárásába.
A füleki vár a történelmi Nógrád megye legnagyobb közép- és kora újkori erőssége volt. Igen korai a kővárak között, hiszen a várhegy tetején az első várat még a tatárjárás előtt kezdte el építeni a Kacsics-nemzetség. Ezután királyi birtok lett, majd a Perényiek kapták meg, de Mátyás visszavette, aztán a 16. század derekán a Bebekekhez került. Ekkorra tehető a nagyobb kiépítése is: a vulkáni csúcsról lefelé terjeszkedett a vár, így került sor a középső és az alsóvár kiépítésére is. A török korban sokáig végvárként használták – bár 1554-ben a törökök csellel bevették és 1593-ig a kezükön is maradt –, s annyira jól védhetőnek és biztonságosnak tartották, hogy a 17. században ide költöztették több vármegye, így Nógrád, Pest és Heves levéltárát is.
Füleket a legnagyobb csapás 1682-ben érte, amikor a felső-magyarországi hadjárat során felvonult ellene az Ibrahim pasa budai seregeiből, Thököly Imre kurucaiból és I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem csapataiból összeállt közös haderő. A várat ostrom alá vették, majd miután elfoglalták, nagyrészt felgyújtották, miközben a várost is szinte a földdel tették egyenlővé. Az ostrom során pusztult el a levéltár anyaga is, ami a magyar középkor-kutatás pótolhatatlan vesztesége. A későbbiekben az immár romvárnak nem jutott hadi szerep, a mai Bebek-torony is azért maradt meg viszonylagos épségben, mert magtárként használták.
„Az egykori alsóvár gigantikus méreteit jól érzékelteti, hogy egyik bástyája kétszer, két és félszer nagyobb alapterületű volt, amint a Bebek-torony” – tette hozzá Agócs Attila. Az igazgató úgy véli, hogy ennek a bástyának és a déli falnak (amely a vár mostani bejárata irányába vezet) a feltárása és bemutatása lehetne az első ütem, amelyet a többi alsóvári építmény kutatása követne. Nagy szerencse, hogy a területet egyáltalán nem építették be, így az a vármúzeum tulajdonában van.
A feltárással és helyreállítással kétszeresére nőne a füleki vár alapterülete. A romantikus romvár és a vármúzeum ugyancsak vonzó turistacélpont, ahová – bár Szlovákiában, a határtól néhány kilométerre található – Magyarországról érkezik a látogatók többsége.
Forrás:muemlekem.hu
magyarno.com
Powered by Facebook Comments
