Dr. Endrey Antal: A Nimród-monda háttere

Középkori krónikáink a magyarság első őseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród először Kézai Simon, Kún László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorumában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után kétszázegy évvel az óriás Nimród (ki a kéziratok egy részében Ménrót néven szerepel) egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, mely Perzsia egyik tartománya, és ott felesége, Enéh két ikerfiút szült neki, Hunort és Magyart.

Ettől a két fiútól és a szolgálatukban álló vitézektől származtak a hunok és a magyarok. Ezt a történetet több mint húsz középkori magyar krónika megismétli, sőt, még egy német krónikás is átvette.

Ki volt Nimród? Neve már a Bibliában is szerepel, mint Noé legrosszabb fiának, Kámnak egyik leszármazottja. A Biblia első könyve, a Genezis, ezt írja róla: „Nimród volt az első uralkodó a földön. Hatalmas vadász volt az Úr előtt, innen a mondás, ‘Akárcsak Nimród, hatalmas vadász az Úr előtt’.
Birodalmához tartozott Bábel, Erek és Akkád, valamennyi Sinár földjén.” A Genezist kb. Kr. e. 950-ben írták. Az idézett szöveg arra utal, hogy Nimród már akkor is legendás hírű személy volt, ki már kissé elmosódott a történelem homályában.

A modern történettudomány minden különösebb vizsgálat nélkül „szép mesének” nyilvánította a magyar Nimród-mondát, Kézait pedig azzal vádolta meg, hogy Nimródot egyszerűen csak „kölcsönvette” az Ószövetségből, hogy a magyarságnak elfogadható bibliai őst szerezzen.

A feltételezett kölcsönzésnek azonban sok akadálya van. Nimród ugyanis mint Kám leszármazottja szerepel a Bibliában, viszont a keresztény egyházatyák, kiket Kézai jól ismert, a magyarokat és a hunokat egyöntetűen Noé másik fiától, Jáfettöl származatták. Ha tehát Kézai egyszerűen a Bibliából szedte volna Nimródot, az egyház tanítása ellen járt volna el, Kám nemzetségében keresve őst nemzetének. Ezt, pedig mint katolikus pap, főként, mint a király saját lelkésze, nem tehette meg.

A Biblia arról sem tud, hogy a bábeli tornyot Nimród építette volna. Viszont az araboknak van egy ősrégi mondájuk, hogy a bábeli tornyot Nimród építette, mert meg akarta látni Ábrahám Istenét. Hasonló mondák más népek közt is maradtak fenn Mezopotámiában és a Közel keleten. Ezekről azonban Kézai nem tudhatott. Honnan került tehát ez a motívum krónikájába?

babel
A modern bibliatudomány azt is megállapította, hogy a Genezisben Noé leszármazottaiként szereplő személyek nem egyéneket képviselnek, hanem népeket és országokat, s hogy az ószövetségi zsidók Kám nemzetségébe azokat a népeket sorolták, melyek legveszedelmesebb ellenségeik voltak.

Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyeznünk, hogy Nimród a régi arab legendákban következetesen, mint Ábrahám ellensége szerepel. Minthogy Ábrahámot az arabok éppúgy ősüknek tekintették, mint a zsidók, ez a szembeállítás arra utal, hogy Nimród népe a szemita népeknek igen veszedelmes ellensége lehetett és felettük uralkodott is.

Nimródnak ez az ellenszenves beállítása a későbbi zsidó irodalomban is megmaradt és a korai keresztény egyházatyák is átvették. Így pl. a ‘Naftali testamentuma’ címü apokrif zsidó irat az istentelen Nimródról beszél, aki a népeket Isten ellen lázadásra vezette. Szent Izidor szerint Nimród tanította a perzsákat a tűz imádatára, „a fekete Kus fia  fedezte fel a csillagászatnak és mágiának gonosz tanait.”

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

2 thoughts on “Dr. Endrey Antal: A Nimród-monda háttere

  1. Azt szeretném kérdeznii, hogy lehet a Bibliai Nimród Hunor és Magyar atyja, mikor a Bibliai Nimród a vizözön előtt élt a Hunor és Magyar meg a víözön után sokkal késöbb?

    1. A Biblia nem lehet forrása a történelmi hivatkozásoknak! Plágiumok tömkelege, és vágyak kivetülése, amely csak egy népcsoportra vonatkozik! Évszámok nélküli mesekönyv, melyhez ezer év kellett, hogy elnyomja a valódi történelmi leírásokat. Tibeti, egyiptomi, görög, hun, magyar leírásokat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post A bocskai viselet több, mint történelmi jelkép
Next post Az ünnepi hangulat ártalmatlan felszámolása

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás