Délvidék- Ősrégi téglahíd Székelykeve és Kevepallós között

Ősrégi téglahíd Dél-Bánságban, Al-Duna közelében fekszik, Székelykeve és Kevepallós között, a két falu határmezsgyéjén. Nincs megbízható adat arról, hogy ki és mikor építette.
A boltíves lyukakkal rendelkező, égetett téglából emelt híd a helyi hagyomány szerint Mária Terézia idejéből származik (népi elnevezése Mária Terézia-híd), ám ezt fenntartással kell kezelni.
Ugyanis, az itteni lakosság szinte minden jelentős épületet, amely a Kevevára Községben (amelyhez a két falu, és velük együtt a híd is közigazgatásilag tartozik) a Magyar Királyság idejében épült a Habsburg-ház talán legismertebb tagjának tulajdonítja.
A szántóföldek kellős közepén fekvő híd eredetileg a valamikor gazdag vízhozamú Panyócát ívelte át.
Ez a folyócska a Duna egyik mellékága volt, Dunadombótól indult, útközben érintve a Gálya és a Kisbálványos közti területrészt, Kevevárát, Székelykevét, Kevepallós, Omlód és Sándoregyháza közti területrészt, utána Tárcsót elhagyva torkollott a Dunába. Hajózható volt még 1915-ben is. Egy magyar hadászati beszámolóban említést nyert az I. Világháború idején, a Duna-Tisza-Duna-csatorna megépítésével azonban a Dunadombó és Beresztóc közé eső része holtággá degradálódott, idővel pedig eliszaposodott. Mai formájában természeti rezervátumként van jelen Beresztóc és Tárcsó között, megközelítőleg 10 km-es szakaszon, valamint a Dunadombó és Kevevára közti szakaszon az egykori medrében csatornák találhatóak, valamint a még létező mocsarak, vagy a kiszáradt meder és mocsarak üregei.
A romjaiban is impozáns híd valószínűleg hadi célokat szolgált és ebben kell keresni a megépítésének okát. A Panyóca mocsarai szélén Haram (Ráma), illetve Krassó várába lehetett eljutni, valamint e hadiút vezetett Kevétől északnyugatra a másik dunai átkelő, Vojla (Pancsova) érintésével Olnason át a titeli révhez, innen pedig a Béga mellett Nagybecskerekig elhaladva részben Óbecse felé, részben Homokréven át Csanádra vezetett, ugyanakkor a Keve és Szendrő vára közötti dunai átkelőhöz éppen itt vezetett a legrövidebb út.
Napjainkban meglehetősen lepusztult, tönkrement állapotban van, de így is fennséges, és az Érdsomlyó, Keve, Szendrő, Nándorfehérvár, Ráma és Galambóc várával együtt a délbánsági-aldunai magyar világ egyik legjelentősebb jelképe.