Hány évezred öröksége Árpád népének, a magyar hazatérő népnek a csodaszarvas legenda? A választ talán hamarosan megtudjuk. Azonban pillanatok alatt kibontakozik a szkíta – szarmata – hun – magyar kapcsolat, ha egy kicsit gondosabban szemügyre vesszük az alábbi (már-már az absztraktba hajló) szkíta aranyakat…
Nem kenyerem a képek szimbólikáját újra feltalálni, megtették már azt sokan. Itt és most csak néhány megérzés jellegű gondolatot szeretnék az aranyakat szemlélve megosztani a Kedves Olvasóval.
Ezt a képet ismerik talán a legtöbben, de azt kevesen tudják, hogy szinte sorozatban készítették ezt a jellegzetes testtartású szarvas szimbólumot szkíta őseink. Hogy értékmérő szimbólum volt, arra bizonyíték jó néhány régészeti lelet. A fejedelmi szkíta sírok némelyikében akár százával fordul elő e gyönyörű arany plakett, sokszor egyetlen személy csúcsos süvegén, vagy egyéb ruházatokon. Miért kellett ennyit egyszerre a halotti ruhára ráhalmozni? Hordtak e életükben aranyban tobzódó viseletet? Vagy „csak” a halott iránti tisztelet mértéktelennek tetsző kifejeződése? A kérdésekre biztos válasz nincs, legfeljebb logikus feltételezés.
Közelebb kerülünk a válaszokhoz az alábbi szkíta-szarmata csodaszarvas láttán:
Ahogy egy mai absztrakt művész is tudatosan helyezi el szimbólum értékű jelzéseit alkotásán, úgy itt is ezt látjuk. Ez a szarvas már tényleg Csodaszarvas, hiszen testén különös spirál motívumok, fején pedig egy „égig érő” agancs ékeskedik.
De nem is agancs, hanem maga az égig érő világfa!
Tehát a Szarvas Ősanya tartja meg a Világot. Pontosabban az évezredeken át töretlenül összekötő közös szkíta-hun-avar-magyar hitvilág. Így válik érthetővé Csodaszarvas eredetmondánk valódi értelme. A szarvasűzés valójában új világok megismerése, pontosabban a világ végső megismerhetetlenségének szimbóluma, hiszen a szarvas eliramodik nyomtalanul.
Hunor és Magor a szarvast nem terítheti le, hiszen akkor vége is volna a világnak. Már csak azért sem, mert a szarvas mutatja nekik az utat egy új, szebb őshaza felé… Mutatja a sorsukat megváltó utat, de az új hazáért nekik kell megharcolni, addigra a szarvast elnyeli a köd. Mindez valahol a Caspi és Fekete tenger közti mocsaras ligetes ingoványban történik, feltehetőleg i.sz 600 és 700 közt. Akkoriban, amikor az oda a Kárpát-medencéből három emberölőnyi időre visszavonult hunok megújult erejével újból számolnia kell a világnak. Természetesen mindig más néven, (hiszen a „hun” és a „szkíta” egyaránt gyűjtő fogalom): – akkortájt éppen szabír népként éket alkotva az arab imperializmus és a Kazár birodalom közt.
A Világfa (Életfa) és a Csodaszarvas egyértelmű kapcsolatára nézzük e szkíta-szarmata koronázási ékszert:
Nem kell magyaráznom. az ábrázolás egy gyerek számára is érthető. Itt tehát a két szarvas az Életfával együtt alkotja a korona legfőbb hitbéli jelentését… Van ott még más is, és a leveles csüngők motivuma is csak a magyar Szent Koronára jellemző.
karahun/magyarno.com
Powered by Facebook Comments
