Borosjenői Kádár István: Urartui emlékek – részlet

 

 

 

 

 

 

Urartu mint egy ország neve először Kr..e. 1275 körül szerepel írásos emléken. Mint szervezett királyságról, királyai évszámos listájáról Kr.e. 850-től a királyság megszűnéséig, Kr. e 585-ig van tudomásunk. Ez az időszak rövidnek tűnik, de Urartu semmi esetre sem jelentéktelen az emberi történelemben, különösen nem, ha az urartui kultúra kialakulásához szükséges megelőző századokat és ha az urartui kultúra hatásának korban és térben való későbbi kiterjedését figyelemmel kísérjük.

Törökország keleti vége, Örményország, Irán nyugati vége és Irak északi sarka a mai politikai térképen Urartu területe. A hegy és vízrajzi térkép szerint a Tigris és Eufrátesz forrásvidéke, az Ararát hegység, három magasan fekvő tó: a Van, az Urmia, és a Sevan tó területe és környéke, tehát a Kaukázustól délre fekvő terület.

Urartui Királyság Kr. e. 715 - 713-ig
Urartui Királyság Kr. e. 715 – 713-ig

Az urartui nemzet a nagy hurri népcsalád egy jelentős késői képviselője és mint ilyen befogadója lett a szumir, az egyiptomi, a krétai és a hettita civilizáció hatásainak. A hurri közösséget szellemi érettsége és nyelve különbözteti meg kora és a középkelet népei között. A nyelv ragozó, tehát sem az indoeurópai, sem a szemita nyelvekkel nem rokon. Írásos emlékeik az asszírok ékírásával, de saját nyelvükön kőbe és bronz tárgyakba vésve maradtak fenn.

Urartuiak nagyállattartás, fejlett, öntözött mezőgazdaság, a szőlőtermesztés és a fémmegmunkálás területén hozták létre az élethez szükséges javakat és értek el kimagasló, korban és térben messzeható eredményeket. A Van tó környékén megépített vízvezeték rendszerük még ma is ivóvizet szolgáltat a sós vize miatt ihatatlan tó körül lakóknak. Fejlett bronzmegmunkálásuk gyártmányai távoli országokban kerülnek elő. A nemesfémeken kívül tizennégy különböző bronzanyagot ismertek, azonkívül előállították a vasat, sőt már az acélt is. Jerevántól, vagyis az urartui Ere-bunitól nyugatra szovjet kutatók huszonöt kohót tártak fel és becslések szerint még további kétszáz még mindig feltáratlan. (Chahin 137.old.)

Urartui bronzokat találtak Cipruson, Görögországban, Etruriában sőt Kelet-Franciaországban is. Ezen leletek közül egyik leghíresebb az etruszk Barberini sírban talált bronzüst, mely keletkezése időpontjáról több vita folyt, de valószínű, hogy Kr. e. VII. század terméke, ha nem korábbi.

Az építészet területén az épületek fennmaradt romjain és alapfalain kívül is több jelentős tárgyi emlék mutat az urartui kultúra magas szintjére. Ezek egyike a musasiri templomról készült asszír dombormű, mely Kr. e. 714-ben egy hatoszlopos Tympanonos homlokzatú templomépületet mutat (Piotrovskij 1967. 2. ábra). Egy másik érdekes emlék a Toprak-Kaléban talált bronz épületmodell, mely egy pártázott tetejű, kétemeletes épület homlokzatát mutatja. Karmir Blurban egy szintén többemeletes toronyépület elefántcsont faragványát találták meg. (ld.m. 41. és 40. ábrák). Van Loon hat fejezetben tárgyalja Urartu építészetét, külön részletesen foglalkozik erődítésekkel, templomokkal valamint palotákkal, igazgatási épületekkel. magán házakkal és temetkezési építményekkel. Számos helyszíni feltárás eredményét összegzi.

Fennmaradt építészet
Fennmaradt építészet

A királyság kultúrájának nagy hatása volt nemcsak a környezetében lévő szkíták, médek, perzsák, frígiaiak körében, de a görög, az etruszk, és ezeken keresztül a római és az egész európai műveltségre. A történetírók Urartu egyik legnagyobb eredményének tartják azt, hogy évszázadokon keresztül sikeresen ellenállt a vérengző és kegyetlen asszír hódításoknak és az emberségesebb hatalom lezárta Asszíria északkeleti határát és ezzel korlátolta annak imperialista terjeszkedését.

A Kr. e. VIII. században az urartui királyok uralmukat kiterjesztették az iráni kereskedelmi utak mentén, az Urmia  tó és a tőle keletre lévő hegyvidék között a Mannának nevezett területig, nyugaton pedig behatoltak Észak-Szíriába így félig körbekerítettékAsszíriát. Van várának első építője, I. Sardur király kőbe vésett írásaiban magát – nairi föld királyának – vagy – Hurri királynak – és – a négy sarok (égtáj) királyának nevezte (Barnett).

Urartiai herceg szobra arany mellvédővel
Urartui herceg szobra arany mellvédővel

Az urartui királyok uralkodási évszámai két forrásmunka szerint:

 urartui kiralyok

Mindkét szerző hangsúlyozza a megadott évszámok körülbelüli értékét

 

A könyv elektronikus formában itt  letölthető.

kincseslada.hu/magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás