Bognár Ferenc: A Magyarok Istene, avagy 4000 éves hun hagyományaink az ősnyelv tükrében

 

 

 

 

 

 

 

 

A nagybetűs Történelem, csalfa módon megtagadta elsőszülöttjét, a minden kezdet előtti matriarchátusi őskultúrát. Hatalmi érdekek szolgálatába szegődve szemérmesen hallgat az ismereti ellenpólusul szolgáló Ősanyák koráról, mert beszámítása teljes mértékben átírná a fejlődés menetét.

Ide a megtagadott Ősanyák korába érnek vissza történelmi szálaink, ezért hiába miénk az egyik legrégibb rováskultúra, nyelvét és kultúráját másoktól kikuncsorgó népnek hirdetnek azon az alapon, hogy Hungár és Magyar népnevünk nem szerepel az ókori historikusok palettáin. Persze a kereső fókusszal lehet baj, ha pl. az ógörög szövegekben nem is szerepelhetett Hungár népnevünk, mert akkoriban paleográfiai sajátosságként az NG hangpárost GG leirattal rögzítették.[1] Mivel tudósaink nyelvi alapon kényszerítettek a finn-ugor eredet skatulyájába, fogjuk vallatóra a nyelv mélyrétegét, mely híven őrzi a korábbi változások lenyomatát! Az eredmény forradalmian új lesz!

Először is tisztázzuk az alapokat

Az írásbeliség előtti képies megfogalmazással élő Biblia és a görög mítoszok, egybehangzóan állítják, hogy egykor Óriások, (Titánok és Gigászok) népesítették be a Földet, és a Biblia még azt is tudatja, hogy romlottságuk miatt lett elpusztítva az akkori emberiség. Lefordítva, az isteni harag nyílván a matriarchátusi világkorszak produktumai ellen irányult, ha akkoriban nők álltak a vallási és a társas élet élén, sőt nők őrizték és hirdették a Nagy Istenanya szent élettitkait. Biztosabbá teszi a dolgot, hogy a kérdéses idők Gi-gász/ Gé-gens gyermekeinek neve is eredetileg, a Föld (Földanya) Nemzetségét jelentette.[2] Vagyis ismérveiből a kultúra és tudás alapjául szolgáló kozmológiai csillagvallások békés földműves korszakára ismerhetünk, melyben mindenki egyenlőként szerepelt, (innen ered a székelyek kollektív nemessége,) és nem voltak még kiválók meg felsőbbrendűek. Az egyenlőségi gondolatra jellemzően, akkoriban az agy ,,homogén térlátó” fele vezényelte az Életet. Analógiás látásmódján, Isten meghatározhatatlanságát másolva, maga is kerülte a konkrét meghatározást, és helyette az analógiás párhuzamok képi megjelenítésére fektette a hangsúlyt. Úgy a közlés, mint az építészet és a díszítőművészet terén, a jelzés, a szimbolizálás, az utalás vált irányadóvá. Kőbe vésett emlékei, a bibliai ,,festett és faragott képek tilalma” okán megsemmisültek.

A képekből olvasva, Jahve régióiban özönvíz, Zeusz körében a Gigantomachia[3] törölte el az Ősanyák csillagvallásának bűnös egyenlőségi korszakát, ahová Nimród ősapánk gigászságán, és csillag-holdas Boldogasszony-hagyományainkon keresztül visszaérnek történelmi szálaink. E ,,női” korból vezetett át minket égi Csodaszarvasunk, ennek hagyatékán mértük szinte máig holdban a termőföldet, és innen eredt a hunok ,,holdfajúsága”[4] is, mert a legkorábbi női hagyományok bölcsei, analógiás egyezést láttak az íj, és a Hold-(anyák) íves égi alakja meg ajzó hatóereje között. Pl. az ógörög Iónok névadója Io, holdat, (égi) tehenet és egyben íjat is jelentett. Robert Graves könyveiből igazolhatóan, a hellének előtti homogén vallási helyzet az istenanyák tiszteletén alapult, és a ,,képies leírás” a Nagy Istenanyát, a világot tápláló Égi Tehén képében ábrázolta. Minden tehén-, és bika-utalás, a holdhoz való kapcsolatra utalt, lásd a mezopotámiai domborművek uralkodóinak bikaszarvait!

A női korszak hold-ideáján született íjász-hagyományok adnak magyarázatot a hunok holdfajúságára, valamint, hogy Hunor és Magor előképe is megjelent már jóval korábban, Hong/ Hang/ Hung[5] Holdanya személyében!!! Persze a Hong is csak egyik neve volt a hold soknevű gyökér-ideájának, melynek egy másik specializálódó fejlődési vonalán, a későbbi csillag-holdas Boldogasszonyt meg Szűz Máriát találjuk.[6]

Hajdani jelentőségére jellemzően, Ó-Egyiptomban a Hold nem csak az idő, de minden tudás Mérője lett, sőt, akaratának próféciáit Logosz-ként értelmezték! Egy thébai feliraton: ,,az Ő szava tetté lesz, és parancsa megvalósul.”[7] (Itt bocsánatot kérek a vallásos meggyőződésükben megbántottaktól, de történelmi nyomait tekintve, az Istenanyák korának szertartásaiban jelenik meg először a teremtő hang gondolata.)

Ezután jött egy új korszak, melynek harcos képviselői átrendezve a földi állapotokat, ,,égi és pokoli régiókra” tagozták a korábban egységes Létet. Elvetve a Világszülő Ős Szűzanyák történeteit, megtették etalonnak a nemes férfi ősökkel illetve a dicső Istenatyákkal indító történelem, – egyetlen igaz hagyományát. Az előd csillagvallás szereplőit pedig bűnösként az Alvilágba sorozták.

A hosszú és hullámzó eredményekkel zajló több lépcsős folyamatban, az új vallási elit, az Ős Szűzanyákat, – miként Szűz Máriát – szajhává degradálta. Egyenrangúságot valló, közös származástudatú gyermekei[8] korcs fattyúként irtandók lettek, és miután az íjász harcmodort meghaladta az idő, az Ősanyák szégyenletessé váló hagyományainak és kulturális vívmányainak még az emléke is törlődött.

És most jön a lényeg, még sem tűnt el minden nyomtalanul! A nyelv, a mitológiai képekkel összhangban, megőrizte a változás bizonyítékait! Ugyanis nyelvtörténeti jellegzetességként értékelhető, ahogy az ősi eszmények is át lettek polarizálva, és ellentétes értelemben kerültek használatba. Így lett a:

-ném. Magde = szűz és szolgáló, (ágyas) …  Dirne = lány, hajadon, és szolgálólány, kurva

-ang. Maiden = szűz és szolgáló (ágyas) … cseh Bohiné = Istennő, és Béhna = szajha,

-szlovén/ horv. Devica  és ukr. Diva = szűz, ám cseh Devka = szajha

-ógör. Partheniosz = szűz, Partheniasz = ágyas gyermeke (fattyú)

-ógör. Coré= hajadon, szűz, a Cár = hulladék, és szolga (ágyas)

-svéd:As és Ása = istenek, és As = dög, tetem, … szláv = dicsőséges, és szolga

Itt rátérhetünk végre arra a nyelvtörténeti gyökérpontra, melyre tanulmányunk épül

Az ősanyák korának analógiás látásmódján születtek az olyan sokatmondó kifejezések, mint: – ,,Miként fent, azon képen lent is,” avagy az ,,Isten képére teremtett ember,” és nagyon lényeges momentum, hogy az ősnyelvi kezdeteknél is analógiás törekvéseket találunk!

Ezért az ókori ember, a Logosz által teremtő Istent másolva, – beszédes szent nevéből képezte a vele rokon fogalmak neveit!

Ettől minden mai szó visszavezethető egy valamikori Istennek, vagy népnek a beszédes nevére, még akkor is, ha csak az eredeti névadás töredéke maradt felismerhető. Analógiás egyeztetés szülte Eroszról az erotika, Krónoszról a kronológia, Egyiptom Chem nevéről a chemia kifejezést, Magyar ősapánkról magyar nevünket és magyaráz szavunkat.[9] Ez tiszta sor. Az már kevésbé tetszetős, de immár érthető, hogy az ősfogalmak átértékelődésével az angol és német a Hungárról, megvetően a hungry/ hunger = éhes (,,éhenkórász”) fogalmát gyártotta! A nyelvfejlődésből kiolvashatóan, korábban még a Hong/ Hang néven tisztelt és Logosz-t hirdető dicsőséges Hold, valamint a tudását közvetítő népe is ,,angyalinak” azaz ,,közvetítőnek” volt tekintve,:

– Hiszen Perzsiából jőve, népnevünkről származtatható az ógörög Ang-aros = ,,perzsa lovasfutár, és hírt továbbító,” kifejezés, és lám ennek szinte szinonimája az Ang-elos = ,,hírnök, követ, küldött” szó.[10] Utóbb éhenkórásszá lettünk. Ugye tiszta történelem! (További megerősítésül lásd másik tanulmányomat.[11])

Térjünk most át a Hungár név történelmi hiányára!

Eltűnését illetően, azt a régi írások, G előtt jelöletlen N hangjának számlájára írhatjuk. Ennek folytán a Hungár már nagyon régen Hagar/ Agar/ Ogor alakot öltött,[12] és bizony eléggé történelemhamisítás szagú, ahogy a bibliai Hágárhoz fűződő 4000 éves kapcsolatunk emléke eltöröltetett. Szerencsére a messziről érkezett zsidóság tudva róla életben tartotta emlékét, és a középkorban Hungár szinonimájaként használták ránk Hágár nevét.

Az adatokat 1881-ben közlő Kohn Sámuel rabbi azonban,[13] bár a Hágár névnek a Hongroe formával az ókori Bibliában két ízben történt egyeztetését elismeri, de ezt csupán olyan elírásnak tartja, – amelyből a középkori zsidóság is tévesen következtetett a Hágár és a Hungár nevek közti azonosságra. A 2009-ben megjelent Hágár országa c. könyv is ezt a véleményt sulykolja, de mivel több irányból jövő adatok igazolják az egyeztetés helyességét, így a Hágár és a Hungár nevek azonossága által, 4000 éves múltunk bizonyítéka került elő!

Vegyük sorra az egyezés további bizonyítékait

– Nem csupán a héber, de a középkori keresztény források is (h)Agar-enusnak ismertek minket.[14]

– A Hágár név héber Futó jelentése[15] összecseng a népnevünkkel egyező görög Angaros = lovasfutár, (lovas Futó) szóval. (írva Aggaros)

-Továbbá a német nyelv is egyezést mutat a Hager és Hunger formák között:

Hunger = soványság, ínség, éhség,

Hager  sovány, ösztövér, cingár. És tovább pontosít a:

Mager= sovány, ösztövér, szintén, [16] ráadásul az angol változat megőrizte a görög GG-s formát: Haggard = sovány, ösztövér, szikár.  (A GG itt az NG-t takarja.)

 -A tévedés kizárására, hasonló változatok születtek történelmi Mogor nevünkről is! A mogorva angolul anger = harag, ill. ,,hágári változata” franciául a hagard = haragos, és chagrin = mogorva, haragos.  Mogorvává tehát elvesztett őspozíciónk okán váltunk!

osmagyar 1

 – Végezetül Hágár és Hungár egyezését a XII. sz-i hivatalos magyar állami használat is bizonyítja! II. Géza királyi pecsétjén, kb. 1160, országunk neve HUGARIE felirattal látható! [17] Továbbá a Gesta Ungarorum bécsi kéziratában, ,,HUGARII,” … a VII.sz-i Szent Isidornál ,,UGRIOS,”…  Georgikosz Monachosz Világtörténelmében, görög nyelven két GG-vel ,,OUGGRI,” … és az ebből merítő Nesztornál szláv módra már ,,UGRI,” … Teofülaktosz Szimokattánál ,,OUGOR” formában áll népnevünk. [18]

Tudósaink tehát Kohn Sámuel rabbi közléséből elfogadták az ,,ókori tévedés tényét,” és lezárva az ügyet, Hungár népnevünk Ábrahám korára vonatkozó, kora-középkori szövegkörnyezetben való előfordulását, vizsgálat nélkül hagyták. Vétkes mulasztás, hiszen kideríthető lett volna, hogy az arabok ősanyjaként ,,egyiptomi szolgálónak” lefestett Hágár, egy Nimródtól származó királylány volt, mi által közvetlenül is becsatlakozik nemzeti hagyományainkba!!!

osmagyar 2

Ezt pedig Némäti Kálmán fedezte fel 1912-ben

,A többnyelvű Szentbibliában sikerült felkutatnom a fényképen ide mellékelt Nimród-okmányt, melyet Jonathan ben Uziel, a Kr.u. VII. században összegyűjtött, régi zsidórabbi följegyzések alapján chald nyelven szerkesztett, ami hangtanilag meg jelentéstanilag dr. Krauss Samu rabbiképző tanár szives oktatása nyomán így szól:

,,És nem lesz szükségünk fiára Hágárnak, aki leánya Fáraonak, aki fia Nimródnak,” [19]

 Íme a már ismert képlet: a nimródi ,,óriások” elődműveltségéhez kapcsolódó Hágár/ Hungár Ősanya ,,Királylányi, Szűz” mivoltából, a későbbi latin és görög nyelvű biblia-változatokban rangvesztett Ágyas-szolgáló lett, aki a pusztába ,,futott.” A Biblia, Egyiptom (Micraim) és Nimród ősatyákat rokonná téve, Hágárnak is egyiptomi származást ad, a Targum ezt megtoldva, egy nimród-fi fáraó lányának ismeri.

Az iszlám hagyományokban Hágár, egyrészt szintén az egyiptomi fáraó lánya, másrészt a prófétákról szóló részben,[20] a (Nílustól Marokkóig terjedő) Magreb királyának lánya, aki csak apja halála után lett egyiptomi rabszolga. Ezen adat további pontosítást jelent, hiszen a maga is magrebi származású Al-Garnati szemtanú, (1150-1153 között átutazó) az árpádi Magyarország lakosságának jelentős részét, Észak-Afrika Magreb térségéből való magrebinek (arabul nyugati) ismerte fel.[21]

Kellett lennie egy az ismert földet körbevándorló néptömbünknek is, ha egyházi íróknál az Agarenusnak a Sarracenussal és az Izmaelitával való ókori rokonítása a középkorig tart, és a Magyar névvel való egyezésük bizonyságául, a HAGARENUS nép el-MAGAR-IN néven is említve volt.[22] Ráadásul az örmények, Hágár-fi Szaracén hódítóikat nem tartották semita népnek!!![23]

Több szál vezet tehát Ó-Egyiptomhoz

Nagy veszteségünkre az Egyiptom történelmével foglalkozó írások nem ismerik Hágár (a Futó, máshol a Vándor) személyét!

Nagy szerencsére viszont említenek egy másik Futót, Honsu (Chonsu/ Khonsu formával is) holdistent, időnként sólyomfejjel ábrázolva!!! (Mezopotámiában Ensi és Inzu néven.)

E Honsu tehát szintén egyiptomi és Futó, továbbá épp úgy holdisten, ahogy Hágár is.[24]

Az ilyen pontos megfelelések véletlensége matematikailag kizárható, így alaki eltérésük magyarázatában helyet kérnek a hangváltozások azon természetes folyamatai, melyek a Honsu és a Hong-(ár)-t egymás változatainak állítják! [25]

Hágár keleti utóélete

Hágárról, a népe elleni harcot kivéve, a Bibliában gyakorlatilag megszűnnek a hírek. Eltűnése ellenére jelentős karriert futott be az arab kultúrkörben, mellesleg jó példát adva az isten utáni névadásból is.  Nevét arabul még HAGIR, HAJAR és HADJARA, latin nyelvterületen HADZSAR leirattal adják meg, és az arab HAGAR = falu[26] jelentés alapján, a Hadzsar alak testvérének vehetőek a héber „major, tanya,” = HASZAR, meg a HACEROT = „majorság,” szavak.

Hágár 5000 éves tiszteletének régészeti emlékeit a róla elnevezett Hacor/ Hazor/ Khazor/ Kazor/ Chazor, ősi kánaáni királyi főváros romjai őrzik,[27] ami a Szentföld elnevezésére is fényt vet, hiszen a görög források Kánaánt Io holdanya földjének tartották.[28] (A nyelvtörténeti polarizálódásban, a holdfőváros Hacor nevének ,,hacorita/ haszarita” változata, később, a félművelt-félnomád népréteg jelölője lett.[29] )

Ahogy a kereszténység integrálta a Holdanya hagyományait, úgy az iszlám vallás is Hágárra épült. Az iszlám időszámítás a hidzsri holdnaptár, Mohamed és társainak, a mekkaiak üldözése elől Medinába való kivándorlásától/ ,,futásától” indul. Ez a vándorlás/ utazás, arabul Hidzsra/ Hijrah/ Hegira, és ebből lett Mohamed és társainak a Muhajir/ Mohajir/ Muhágir = bevándorló, neve. Látszólag persze semmi köze a a hajdani holdrituálékhoz, csak a medinai vándorút emléke szülte a kötelező mekkai zarándoklatot a haddzs-ot,  amely a a zarándok, = háddzsi, részéről, a hold alapján számolt  év 12. hónapjában (zu-l-hiddzsa) végzendő.

Ezek után talán meglepő sem lesz, hogy a főváros Mekka, az érintett Medina, továbbá a nagy kereskedőváros, Al-Hijr/ Hidzsr/Hagra/ Hegra (Madain Szalah,)[30] is az Arábia nyugati oldalán lévő Hedzsász/ Hidzsász/ Hejas tartományban fekszenek, és Mekkában őrzik Hágár és Izmael sírját. Sőt, az arabok nemzeti szentélyének számító Kaaba, – isten háza, – a Hágárral ott járt Ábrahám alapítása. Még a szentély keleti sarkába illesztett Kaaba kő neve is Hagar/ Hadzsar, mely állítólag egy meteorit maradványa, tehát beszédes módon ,,égi eredetű.” Hágár futásának emlékére kerülik meg ma is szent Zamzam-forrását, vagyis amint a történelem sok más esetében megtörtént, úgy itt is a női őst kiszorítandóan léptethették helyébe a hímnemű ős Ábrahám alakját.

Továbbá     

A Medinába menekült Mohamednek, az ott honos Hazradzs törzs egyik tagja, Abu Ajjúb Hálid ibn Zajd al-Hazradzsi al-Anszári lett a segítője, (anszár = segítő). E Hedzsasz tartományi arab Hazradzs törzs, a Hagarenus népnév Hazar-rá változását dokumentálja, és az Anszár formával való együttes szereplése, a Honsu forma N-es, és N hiányos változatait melléállítva mutatja a kettős névhasználatot.[31]

Mindezen szavak az isten utáni névadás analógiás szellemében születtek, a Vándorló/ Futó természetű Hold beszédes Hons és Hong névváltozatainak nyelvi bokrosodásával. Ősnyelvi alapon Hágár/ Hungár szóbokrához rendelhető az angol ,,hang” (kószál, lődörög, csatangol, lebzsel,) az ógör. Angariosz, (lovasfutár) a bizánci görög Honszariosz/ Hoszariosz, (könnyűlovasság) és Mátyás király könnyűlovasságának Hunzor/ Hunsor/ Husarion, meg ez utóbbinak mai Huszár alakja, az arab Anszár (segítő) szóval együtt.

A hold-idea specializálódása során, Hungár/ Hágárból egy felöl Hunor (Magor) ősapa lett, a nőiséghez ragaszkodó ágán pedig a csillag-holdas Boldogasszony és Szűz Mária maradt meg. Ez pedig különös értelmet ad a Szűz Máriává lett ősi holdistennő felé tett ország-felajánlásnak, ami csak megerősítő rituálé lehetett, ha már a rómaiak előtti Pannonia, Io holdanya földje( és a jón/ jas íjásznépek otthona volt). [32] (Mint Kánaán esetében is láttuk.)

Sajnos a nőelvű korszakkal együtt, Hágár/ Hungár emléke is elporladt az írástudók kezén, mi azonban sokáig megmaradtunk a Boldogasszony kozmológiai hagyományait közvetítő, bolyongó Népének. Ma persze már furcsán hat, hogy a boldogság fogalma, a vándor-lét eszményei közül való, ezért egyértelmű a haladni meg a ,,boldogulni valamivel.” Messziről hoztuk ezt, hiszen egy Hagarénus népágunk a távoli Boldog-földén, Boldog Arábiában, már jóval Krisztus előtt virágzó birodalmat hozott létre.

Íme, a mellékelt ókori térképen, K-Arábia partjainál Sinus Magorum, azaz Magor-öböl felirat látható.

osmagyar 3

Érdemes egy rövid arábiai kitérőt tenni

Régi időkben az egész Arábiai-félszigetre vonatkozott a Boldog Arábia kitétel,[33] és Kánaán is sábai kereskedelmi kapcsolatokat mutat.[34] Arábia nyugati felén lévő Hedzsasz (Hejas/ Hegas) tartomány (Mekkával) vélhetően Hagarenus ősnépünkről vette a nevét, keleten pedig a Magor-öböl, melynek környékén egy Macae nevű nép élt.[35] Délen, Jemen/ Yemenben nemrég tárták fel az ősi Sába egy i.e.V.sz.-i hold-szentélyét, amelyet Almaqah-nak neveztek. Etiópiában is volt almaqab templom Yahu-nál, (Jah az egyiptomi holdisten egyik neve), de a dél-arab/ etiópiai, mikrab szó is templomot jelent. Ismert még a régi sábai uralkodók mukarrib[36]címe, és a bibliai Sába királynőjének Makeda neve. Mekka régi Macoraba nevének[37] hasonlatosságán, ez is a sábai vándorkereskedők névadásának tűnik. A helyi istenekről elnevezett környező fogalmak őshagyománya, cáfolja azt a véletlen névtorlódást, amely itt adódik.

A prehellén mediterránumban a ,,magyar” szóval összecsengő Makar nevű istenben tisztelték a boldogság eszményképét, és a magát a Boldogasszony népének valló magyarok romlott hagarenus népneve felbukkan itt az ókori Boldog Arábiában, rokon alakú fogalmak gyűrűjében.

Az ősnyelvi logikára jellemzően, Boldog Arábiában adódhatott olyan időszak, amikor a Macae-k szóbokrával élve, Macoraba mikrabjának Mukarribje volt a környék uralkodója, akinek Mukar-rib címe a kor globális ősnyelvi egységén mukar-rib = Nagy Makar, tehát Nagy Boldogság jelentésű lehetett.

Említettem az ősanyai származásvonal ,,közösszármazás-tudatát, amely megvetett vegyülék voltukhoz vezetett. A Sába népnév alapjáául szolgáló arab saab = szövetség, közösség szó is ide vezethető vissza, melynek SAU/ SAV /SAB = fekete tagja is magyari párhuzamot ad, mert a kaukázusi Szabír/ Savarti magyarok neve az örmény krónikák szerint Szev-ordi/ Szev-orti = Fekete fiúk jelentésű. Ebből a Szev ( fekete) pedig az etiópiai Fekete Chus nevének fordítása,[38] előfordult Sava és Saba, ill. Seva és Seba alakban is.

A nyelvi maradványok olvasatában, elődeink egy ága az ó-egyiptomi holdvallásban tölthetett be hírnöki ,,magyarázó” szerepet, majd a harcos korszak beköszöntével hírvivő futárszolgálatra, illetve könnyűlovassági (huszár) bérkatonáskodásra specializált ,,mogorva” néppé vált. Mindez összhangban áll a finn-ugor rokonsággal, hiszen a finnek is egyiptomi származást vallanak.

A Hungár név Futó/ Vándor jelentésoldalának tükörfordítását adja a turk név,[39] és azok a turkok akiket mi Közép-Ázsiából származó nomádoknak könyveltünk el, valójában az archaikus holdtisztelő népek kultikus bolyongó életmódján, különféle nevek alatt bebarangolták (turolták = körölték, avagy végig túrázták) az ismert világot. Így kerülhet elő népnevünk minden felé a világból, ami persze régészetileg nem igazolható, mert a lokális régészeti anyagból beazonosíthatatlan az átmenő forgalom maradványa. Azonban a nyelv mélyrétegei megőrizték a hajdani állapotok lenyomatát, összhangban a mítoszi kiegészítéssel, mely távolról jött istenekben ill. kultúrhéroszokban jelöli meg a helyi ismeretek kútforrását. Leellenőrizhető tény az is, hogy a tudás alapjául szolgáló kozmológiai ismeretkincs, az ókorban, az istenként tisztelt hold alá volt rendelve. Ebből következően a hold után nevet nyert gigászivadék nomád-bolyongó Hongárok is hasonló műveltség-közvetítő szerepet tölthettek be, pláne, hogy csak a csillagok népe helyezné vezérét is (Csabát) a csillagok közé! A harcos időkben Hongár Holdistennő metamorfózisán Hunor alakja kelt életre, a békés földművesek azonban a Boldogasszony, illetve a keresztény kívánalmakra Szűz Mária képében konzerválták az Ég Királynőjének emlékét.

A hunok holdfajúságának párhuzamában előkerültek a Hungárok holdgyökerei is. Hely hiányában nem térhetünk ki arra a rengeteg adatra, amely bizonyítja, hogy a kb. 4000 éve tisztelt holdistennő rangvesztett módon lett Hágár az Ágyas. Mi pedig fiaiként, a bibliai zsidók fattyúnak tekintett féltestvéreiként szerepeltünk. Ám csillaghagyományaink az Istenatyák korát megelőző időkből erednek, amikor Hágár/ Hungár még Szűz volt és nem ágyas szolgáló, ezért tartjuk magunkat a Boldogasszony Szűz Mária népének.

A leszármazási vonalak testvériségére jellemzően, a zsidók is hold-tiszteleti alapokról indultak, ami 100 éve még nem is volt kérdéses,[40] hiszen minden nép a közös nőelvű körből indult. A szintén Egyiptomból származó Mózes, vélhetően az ottani Jah holdisten kultuszát hozta magával, és az ősi kollektív nemességből kiválva, a kiválasztottság tana mellett horgonyoztak le.

Tudományunk szellemi vezetői, finn-ugor eredetünk tényét minden féle régészeti bizonyíték nélkül, nyelvi alapon állapították meg, és tették megkérdőjelezhetetlen tantétellé. Íme a mélyebb nyelvi ellenérvek sora, egész más irányú végeredményt ad!                                          

 

[1] Lásd a Györkösy-Kapitány féle Ógörög-Magyar szótárt, (Bp, Akadémia Kiadó, 1990).

 

[2] Szintén az ógörög szótárban áll.

[3] Gigászok háborúja

[4] A kínai JUEH ,,hold” jelentésű, miért is a kínaiak HOLDFAJÚNAK nevezték, a Kína határvidékéről Perzsiába költözött JUEHTI, avagy JUECSI, hún népeket. Dr Blaskovich Lajos: Őshaza és Körösi Csoma S. célja,  47. old.

[5]A magánhangzók bizonytalansága a csak mássalhangzót jelölő régi írások miatt adódik. Az ,,ár” végződés, fi, fiak értelmű, és Hongár Hold szerepére mindjárt kitérünk.

[6] Hungáriát a képzőművészet is nőalakban ábrázolja. (Rév. Lex.)

[7] Dr. Fáy Elek, A Magyarok őshona, legrégibb nyomok, (Bp, 1910) 262.old. idézi  dr. prof. H Brugsch-t: Thot egyiptomi holdisten, a teremtett világ éltető lelkéül, mint Szt. János logosza = isteni igéje tiszteltetett. Egy thébai Khonsu-Thotra vonatkozó felirat szerint: ,,az Ő szava tetté lesz, és parancsa megvalósul.” …. A teliholdas éjszakákon sugallmazott hirdetményeiből eredhet a Hold Hong-ár nevének analógiás kapcsolata a magyar ,,hang” ősetimonnal.

[8] Ebből fakadt a székelyek kollektív nemességi hagyománya.

[9] Chemia = Egyiptom, (Ógörög-M. szótár) kémia = Chem (Révai Lex) és Chem ősapja Chám. Népről jött a vandál, a cimborál, a briganti, szlávról a szolga, stb. Lásd Isten képére, avagy a nyelv holografikus oldala c tanulmányt. (internet)

[10] Természetesen mindkettő GG-vel szerepel a szótárban! Bár az ,,angyali” származtatás az angolszászokhoz vezetne, de ők Atillával egy időben hódították meg Britanniát, és egy más irányú vizsgálatban magyar-rokon hun népnek mutatkoznak. A perzsa jelző viszont ül, hiszen onnan jöttünk.

[11] Lásd, Isten képére, avagy a nyelv holografikus oldala, c. másik tanulmányom,

[12] Az Ógörög Szótár elején álló felhívás szerint, a GG, (dupla G) helyesen NG olvasatot kíván, pl. Aggelos ejts Angelos = hírvivő, így lett a Hungárból ®Huggar ® Hagar, ill. szláv nyelvben Ugar, és a normann Varang ® Varég, stb.

[13] Kohn Sámuel, Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez, (1881) 158. o.: ,,Hagar pedig, mely a szent-irásban többször mint népnek neve fordul elő, annál inkább kínálkozott Magyarország  számára, mivel a szent-írás kaldeus fordítása, e szót két helyütt határozottan így fordítja: Hungróé.” ……  Némāti Kálmán, A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása, (Bp, 1912) 6. o. ,,a héber Hagrim, azaz Hágárok helyett, magában a többnyelvű Sz Biblia zsoltárainak meg I. Krónikáinak chald fordításaiban, úgyszintén a Wilkins féle, s Beck-féle Targum kiadásokban Hongroe, azaz Hungárok olvasható.”

[14] Pl. A Szent Galleni kalandozókat, Horvát István, A Magyarokról, mint Agarenusokról, (Pest, 1828) Annyi kiegészítéssel élünk itt, hogy az Agarenus és Hagarenus forma, mind az ókori, mind a középkori forrásokban azonosítva volt.

[15] A Révai Lexikoban: Szökő, máshol Vándor. A Hágár holdságával nem foglalkozó Némāti Kálmán, A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása (Bp, 1912) tanulmányában, a héber nyelvtanárral folytatott konzultációja után Futó-nak fordítja. Az örmény hagyományban (Szongott Kristóf, A magyarok eredete és őslaka, 1906.18.o.) Hágár héberül Jövevény, (tehát vándor), az arab hagyomány a mekkai zarándoklathoz kapcsolja (Higrá/ Hidzsrá) és a Biblia: ,,ő elfuta ő előle.” Majd: ,,Az elfutott Hágár visszatér.” (Mózes I. 16.6. Károli féle Szent Biblia) Mindezen jelentések szabatosan, a Vándor fogalmát körvonalazzák.

[16] Ballagi Mór, Német-Magyar Szótár. 1862

[17] A felirat: GEISA D(e)I GRA(tia) HVGARIE. DALMATIE. AD(qve) CROVATIE REX. . A HVGARIE név U-ján vonás jelöli az N-t. Horvát István, II Geisa és III. István Magy. Kir. Petsétnyomóikról és Petséteikről (tanulm) Tud. Gyűjt. 1835 

[18] Némäti Kálmán, Nagy-Magyarország ismeretlen törtémelmi okmánya, (Bp,1911) 26.o. – 33.o. – 39.o. – 36.o. – 40.o.

[19] Némāti, A Nimród-elmélet fölfedezett ismeretforrása (Bp, 1912) 5.old. Idézi: Waltoni Biblia Sacra Polygotta, Tomus IV. Genesis Caput XVI. Targum, Jonathan ben Uziel  

[20] Khiszasz al-Anbijja 

[21] (lásd Borbola János,Abu Hámid Al-Garnáti elgondolkodtató utazása. c. tanulmány). A magreb szó a szövegben, l-magáriba = Magariból származó, ’abná’u-l-magáriba = Magaribák fiai, és aulád al-magáriba = Magaribák gyermekei-ként fordul elő . Hivatkozik Bolsakov O.G. és Mongajt A.L. Abu-Hámid al-Garnáti utazása Kelet- és Közép-Európában 1131-1153 (Gondolat, Bp, 1985) 

[22] Szent Epiphanius: ,,Az Ismaelitákat és Agarenusokat, kik most Sarracenusoknak hivatnak.” (Horvát : A magyarokról, mint agarenusokról, Pest, 1828. 4. és 5. o.) …és J. Scaligeri, XVII. sz-i keletkutató: ,,A Hagarenusok hivatnak a Zsidóktól Hagrim néven is Ágártól Ábrahám Szolgáló Leányától, és maguktól az Arabsoktól Erab-el-Hagiari néven. Neveztetnek máskép el-Magar-in néven is.” (u.o. 11.o.)

[23] ,,A 693-ban egész Örményországot hatalmuk alá kerítő Szaracen-ok az örmény történelemben HÁGÁR-ok (hágáráczhikh és hákáráczvoch) néven fordulnak elő. …  Nem voltak ugyan semiták, de az arab pusztában Ruben, Gád héber törzsek szomszédságaiban laktak.” (Szongott Kristóf, A magyarok eredete és őslaka, 1906.18.o. lábjegyzet, Mechitár Lexikon adata.)

[24]Hágár a mezopotámiai Szin holdistennővel direkt módon azonosítva volt. Kitűnik Pál galatákhoz írt leveléből, (4:22-31) hogy az arábiai Sinai hegyet (azaz Hold-hegyet) egykor Hágár néven ismerték. … Szin :  – 1) babiloni holdisten, -2) Sinai hegy, az elnevezés az ottani Szín-kultuszra utaló. (Bibl. Lex.)

[25] Ugyanis a G ≈ DZS, a DZS ≈ ZS, és a ZS ≈ S, lneárisan G → DZS → ZS / S. A kentumos Honga azonos a satemes Honsu alakkal, és a szóvégi R hang eredetjelölő, lásd részletesebben interneten is elérhető tanulmányaimban.   

[26] Hagar = falu, (Graves-Patai: Héber mítoszok, 1969. 143. o). … Héber Hacerot „majorság,” a Haszar, „major, tanya,” ahol az emberek sátorban laktak, mint nomádok v. félnomádok. (Magy. Kat. Lex.) ….Az örményeknél Hágár = Ákár, ezért a Hacor is ad Hakor olvasatot, így a Hakor és a Hasor/ Hazor változatok a kentumos és satemes nyelvi állapotokat mutatja.

[27] Hacor: már Kr. e. 2700-tól lakott észak galileai város, a késő bronzkorban Józsue lerombolta. (Kr. e. 1230 k.)  A  feltárt szentély romjai között, az egyik Kr. e. 14–13. sz-ból származó kövön ábrázolt ülő alak, a holdisten felé nyújtja kezét. Hacor neve szerepel egy Kr.e. 18. sz.-ból való egyiptomi szövegben, a mari szövegekben  és az amarnai levelekben is. A hikszoszok idejében az ország legnagyobb városa volt. (Magy. Kat. Lex.) Lásd mégTell Hazor/ Hacor régészeti eredményeit. …

[28] A görög források görög névvel említik a holdat. Stephanus Bizantinus: ,,Beszélik nékik, hogy a Gázától Aegyptusik fekvő tenger is Ionium Tengernek hivatik.” (Horvát, Jászok II. Pest, 1830. 20. §.) …..Steph. Biz.: ,,Gáza, Phoenitzia városa, most Phalesztináé, a syrusok Azának hívják, hivatott Iónénak is, Ió-tól, aki oda hajózott, és ott maradott.”  (u.o. 47. §.)

[29] Héb. Hacerot „majorság,” Haszar, „major, tanya,” ahol az emberek sátorban laktak, mint félnomádok. (Magy. Kat. Lex.)

[30] A száznál több sziklába vájt monumentális sírépítménye miatt 2008-ban a kulturális világörökség része lett. Egyik valamivel távolabbra eső magaslatát szintén sírépítmények foglalják el, ezt Jabal Al-Mahjar-nak hívják.

[31] Hong = Hons, ® Hagar = Hasar/ Hazar, illetve eredeti formával Honsu = Hons-ár = Ansz-ár

[32] S. Bysantinus írta Moursa-ról, (Eszék) hogy az városa Ióniának, és Adriánus császár építtette. (Horvát István, Értekezés a Jászokról, II. (Pest, 1830) 30. §.) Pannonia = Pan-Ionia, pan = össz, mind, a jón = jász, lásd a Jász tanulmányom

[33] Ókori Lex. Arábia

[34] Bibliai Lex. Gáza: már a Kr. e. 18. sz.-ban nagy raktárai voltak itt a sábaiaknak. (gabona, bor, ezüst és fűszer)

[35] Ókori Lex. Arábia

[36] Eduard Glaser német történész szerint a mekkai Kaaba elnevezése a templom jelentésű dél-arab/ etiopiai, mikrab szóból ered. …  A legrégibb sábai feliratokon (Kr.e. 11.sz.) szerepel az uralkodói mukarrib cím. (Magy. Kat. Lex.: szabeusok)

[37] Ptolemaiosz  II.sz-i írásaiban találjuk, „Macoraba” néven. 

[38] Szongott Kristóf, A magyarok eredete és őslaka, (Szamosújvár, 1906, Auróra nyomda) 28.o.

[39] (arab) THARAKA = (semita) TARECH, TIRUCH = keleti TARAK-TEREK- és TARASZ-TERESZ = vándor, kivándorló, kiköltöző. (Horvát I. Jászokról, Mint Magyar Nyelvű Népről és Nyilazókról, Pest, 1829.  54. §)

[40] ,,Az izraeliták JHWH-jének tisztelete, – mint más helyütt kimerítően bizonyítjuk,- ugyancsak holdtisztelet volt.” (Mahler Ede: Babylonia és Assyria, 1906, MTA. 169.o.) ….Mahler Ede egy pozsonyi rabbi fiaként, filozófia doktori és tanári diplomát szerzett, az egyetemen észak-sémi, óegyiptomi és kopt nyelveket, meg ókori keleti archeológiát tanított, tagja lett az MTA-nak, több külföldi tudós társaságnak, ill. a Magyar Zsidó Szemléek. (Zsidó Lex.)

Címlapfotó:bollon.blogter.hu

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás