Blank Judit: Fény

 

 

 

 

 

 

 

 

– Nézd, milyen gyönyörű ott az ég! – kiáltottál fel, s csokis mazsolát szorongató kezed is megállt félúton a szád felé, melyet már éppen nagyra nyitottál a finom édesség befogadására.
Követtem a tekinteted.
– Valóban! Olyan, mintha két felhő közül hirtelen nagy erővel előtörne a Nap! A felhők is milyen érdekes alakúak! Mint két sötét sziget a kéklő tengeren!
Áhítattal néztük a természet esti csodáját. Te inkább a felhőket, én a fényt, ami szikrázva áradt közülük.
– Figyeld a madarat! – szóltál – a felhő szélére száll! (persze, tudtuk mindketten, hogy messze van tőle, csak innen lentről tűnt úgy.)

madar
– Most pedig irányt változtat és a fény felé repül.
Egy darabig szurkoltunk a madárnak, a létéért viaskodó szikrázó napsugárnak, aztán hirtelen elcsendesedtünk. Halkan megkérdezted:
– Te hova szálltál volna a madár helyébe? A felhő szélére, vagy a fénybe?
– De hát a felhő nem egy sziget, ahol esetleg leülünk és lábunkat a vízbe lógatjuk…a fény sem…
– Tudom, tudom. Persze, hogy tudom. De mégis. Hova szálltál volna?
– A fénybe – válaszoltam kapásból.
– Én szeretem a félhomályt. Olyan jó néha begubózni, kicsit befelé nézni. Magunkba. Majd elképzelni dolgokat a világról. Emberekről. Ilyenkor mindig mosolyogni látom őket.
– Igen. Az én is nagyon szeretem.
– Mégis a fényt választod…
– Tudod, mit? Edd inkább meg már azt a csokis mazsolát. Majd máskor…
Igen, majd egyszer elmesélem neked, hogy mennyire gyönyörűnek láttam ott akkor a napfényt. Mintha nem is napfény lett volna, hanem valami mindenáron élni akaró aranyló áradat! Magamban azt kívántam, bárcsak áradna szét a hazánk felett! Vagy inkább, mintha az lett volna a hazánk a fekete felhők között! Közrefogták a sötét alakok, de olyan hirtelen tört elő közülük, olyan hihetetlen erővel, hogy úgy éreztem, nem is a lenyugvó napot látom, hanem a hosszú álmából felkelőt. Mögötte sötét, előtte rózsaszín volt az ég.
– Mindig szerettem a fényeket. A csillagfényt is. A pislákoló gyertyafényt is. – mondtam, mert láttam csalódott arcodon a válaszra várakozást. – Szétárad bennem. Olyan, mint az élet. Ragyogó meleg, majd eltűnik. És jön a sötétség. De olyankor is vannak aprócska fények. Világítanak, reményt adnak.
– Szétárad felettünk, és sose gondolunk rá, hogy ez is egy csoda! Egy hétköznapi, mégis hihetetlenül nagy csoda. A hétköznapi dolgokban rejlik a legtöbb csoda. Csak észre sem vesszük.
Gondolatban ismét bearanyoztam szeretett hazámat és a rajta élő embereket. Van, akinek már csak egy félig vagy csonkig égett gyertyaláng jut. Akkor az ragyogjon minél melegebb lánggal! Minél fényesebben!
– Fények- életek. Hasonló hangzásúak is.
Valahova távolba néztél. Talán abba a meghitt félhomályodba, ahol annyira szerettél lenni.

Jó pár hónap, talán egy év is eltelt, hogy ismét összefutottunk. Bevásárló szatyor volt nálad, szememmel akaratlanul is a csokis mazsolát kerestem…
– Ó, már leszoktam az édességről! – találtad ki gondolatomat – összenevettünk.
S mintha csak tegnap váltunk volna el, azt mondtad:
– Fényt és félhomályt kívánok neked. Fényt az életedbe, félhomályt az esti csendedbe. Mert a csend, ha olyan meghitt és kellemes, mindig félhomályba burkolódzik.
Valahol megkondult egy templomharang. A lábunk előtt egy galamb reppent fel, s mi együtt indultunk tovább a déli napsütésben.

 

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post Klasszikus vasárnapi desszert – Aranygaluska
Next post Tavaszi dekoráció gyerekeknek

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás