Bálint, a született betyár

 

 

 

 

 

 

 

Bálint csak 6 éves volt, amikor először kedvet kapott az ostorcsettintgetéshez.

– Adjon Isten! Kunsági Bogár Bálint vagyok – mutatkozik be határozott kézfogással az idegent fogadó fekete betyárgúnyás legény.
– Megtudhatom a böcsületes neved is? – kérdem a gyors megismerkedést követően a fiútól aki kissé szúrós, de csibészes tekintettel azonnal rávágja:  „A betyárt úgy szólítják, ahogy a betyár mondja!”
No, ennek már fele sem tréfa – gondoltam –, és illik alkalmazkodni a helyzethez, mert itt megadják a tisztelet a viseletnek. A kisszállási Újfaluban lévő ház portáján sudár zászlórúdon három zászlót – egy magyart, egy árpádsávost és egy székelyt – lenget a szél, ami lakói elkötelezettségét is szimbolizálja. A virágmotívumokkal díszített, kézzel festett tornácról és házszám tábláról később kiderül, apa és fia közös munkája.

– Miért lettél éppen betyár? – kérdem a 10 éves Bálinttól, akivel egy diófa alatti asztalnál folytatjuk az ismerkedést.
– Mert egyetértek velük, mert ők a szabadságért küzdöttek az osztrák elnyomás ellen. Én ezekre a betyárokra büszke vagyok. Tudom, hogy akadtak olyanok is, akik gyilkoltak, de azok nem igazi betyárok, hanem haramiák voltak. Nekem a szabadságharcos betyárok a példaképeim, mint például Rózsa Sándor, csak sajnos sokan félreismerik őket.

Megtudom, Bálint rengeteget olvasott már a korszak történelméről, amit a barátai is tőle ismertek meg. Rózsa Sándort például annyira tiszteli, amikor csak Ásotthalom felé járnak, mindig megállnak annál a szürke nyárnál, amelyen ez elbeszélések szerint elrejtőzött az üldözői elől.
Bálintról sokan azt tartják, hogy született betyár, akinek a kezében a karikás ostor szinte egyből engedelmeskedett. Holott csak 6 éves volt, amikor először kipróbálta. „Nem volt ennek a gyereknek köldökzsinórja, hanem ostorszíj volt helyette” – tréfálkoztak már vele kapcsolatban az idősebb ostorforgatók, akik mind elismeréssel szólnak kisszállási betyárfi figurázásairól. Kunsági Bogár Bálint ugyanis rendszeresen jár bemutatókra, hagyományőrző találkozókra és versenyekre. A karikás ostorozók világbajnokságán a 2. helyezést is begyűjtötte. A ház mögötti legelőn naponta egy óra gyakorlás a penzuma, de néha még ennél is több.

– Nem fárasztó ez és nem megy a tanulás rovására?
– Egyáltalán nem, mert én ezt szeretem csinálni. Persze a „telefonos gyerekeknek” ez nehéz lenne, meg akit nem érdekel annak is. A tanulással amúgy semmi gondom, jeles voltam. Könnyen tanulok, a rovásírás jeleket egy-két hét alatt megértettem és már kiolvastam a rovásírással készült Egri csillagokat is.

 

– Adjon Isten! Kunsági Bogár Bálint vagyok – mutatkozik be határozott kézfogással az idegent fogadó fekete betyárgúnyás legény.
– Megtudhatom a böcsületes neved is? – kérdem a gyors megismerkedést követően a fiútól aki kissé szúrós, de csibészes tekintettel azonnal rávágja:  „A betyárt úgy szólítják, ahogy a betyár mondja!”
No, ennek már fele sem tréfa – gondoltam –, és illik alkalmazkodni a helyzethez, mert itt megadják a tisztelet a viseletnek. A kisszállási Újfaluban lévő ház portáján sudár zászlórúdon három zászlót – egy magyart, egy árpádsávost és egy székelyt – lenget a szél, ami lakói elkötelezettségét is szimbolizálja. A virágmotívumokkal díszített, kézzel festett tornácról és házszám tábláról később kiderül, apa és fia közös munkája.

– Miért lettél éppen betyár? – kérdem a 10 éves Bálinttól, akivel egy diófa alatti asztalnál folytatjuk az ismerkedést.
– Mert egyetértek velük, mert ők a szabadságért küzdöttek az osztrák elnyomás ellen. Én ezekre a betyárokra büszke vagyok. Tudom, hogy akadtak olyanok is, akik gyilkoltak, de azok nem igazi betyárok, hanem haramiák voltak. Nekem a szabadságharcos betyárok a példaképeim, mint például Rózsa Sándor, csak sajnos sokan félreismerik őket.

 

Bálint a karikás ostorozók világbajnokságán a második helyezést is begyűjtötte
Bálint a karikás ostorozók világbajnokságán a második helyezést is begyűjtötte

Megtudom, Bálint rengeteget olvasott már a korszak történelméről, amit a barátai is tőle ismertek meg. Rózsa Sándort például annyira tiszteli, amikor csak Ásotthalom felé járnak, mindig megállnak annál a szürke nyárnál, amelyen ez elbeszélések szerint elrejtőzött az üldözői elől.
Bálintról sokan azt tartják, hogy született betyár, akinek a kezében a karikás ostor szinte egyből engedelmeskedett. Holott csak 6 éves volt, amikor először kipróbálta. „Nem volt ennek a gyereknek köldökzsinórja, hanem ostorszíj volt helyette” – tréfálkoztak már vele kapcsolatban az idősebb ostorforgatók, akik mind elismeréssel szólnak kisszállási betyárfi figurázásairól. Kunsági Bogár Bálint ugyanis rendszeresen jár bemutatókra, hagyományőrző találkozókra és versenyekre. A karikás ostorozók világbajnokságán a 2. helyezést is begyűjtötte. A ház mögötti legelőn naponta egy óra gyakorlás a penzuma, de néha még ennél is több.

– Nem fárasztó ez és nem megy a tanulás rovására?
– Egyáltalán nem, mert én ezt szeretem csinálni. Persze a „telefonos gyerekeknek” ez nehéz lenne, meg akit nem érdekel annak is. A tanulással amúgy semmi gondom, jeles voltam. Könnyen tanulok, a rovásírás jeleket egy-két hét alatt megértettem és már kiolvastam a rovásírással készült Egri csillagokat is.

– Rengeteg figurát tudsz már az ostorral, mi a végcél?
– Mindig van hová fejlődni. Nincs olyan, hogy mindenki mindent tud, akad még bőven ellesni való másoktól. Azt tudom, hogy mindenképpen ostorozni szeretnék majd későbbiekben is. Valami szakmát is kitanulok mellette, de célom, hogy minél több embert tanítsak meg a karikás ostorral bánni.

– Az ostorozás mellett jut idő másra is?
– Járok dzsúdózni, mert egy betyárnak meg kell védenie magát puszta kézzel, de szeretek focizni is. A tompai U11-es csapatban a jobb oldali támadó posztot kedvelem leginkább. Persze a számítógépezés is megkerülhetetlen, de csak a legszükségesebb dolgokra használom az internetet.

Közben elindulunk a legelőre a rackák között, amik napi ellátása a kis betyár kötelességei közé tartoznak. – Nem teher ez, meg amúgy is igénytelen állatok, csak vizük legyen – mondja Bálint, miközben megismertet ruházatának kiegészítőivel az ivószaruval, az erszénnyel, amiben a tapló van, a körmölővel és a jókora bicskájával. Büszkén hordja a Mihalkó-féle kalapját és a színezüst pitykés, zsinóros lajbiját is, de természetesen a legnagyobb becsben a karikás ostorait tartja. Nyolc van neki belőlük, de a bemutatókon az aranypatkós, iker ostorokat használja, amiket a számára készített Bohos Tamás bőrdíszműves.

 

(BAON)

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

2 thoughts on “Bálint, a született betyár

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás