Badiny-Jós Ferenc: Egyedül maradtam, mégis féltek tőlem?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyetlen megmaradt, Ister-gami oroszlán himnusza

 

Régen volt az, mikor minket

 

Leküldtek az égből . . .

 

Az örökké tartó nagy-nagy fényességből

 

 

 

Vagy tán nem is küldtek . . .

 

Az okosok hoztak,

 

Látók, Bölcsek, akik

 

Sokat imádkoztak.

 

Akik a lelkükkel felértek az égig

 

Igazságot kérve – az Ég Istenéig.

 

 

 

Mondták: „Az Igazság a Hatalom éke!

 

Igazságból pedig lesz a földi Béke.

 

Igazság és Tudás – Isten ajándéka.

 

Csak is ezzel élhet ember s ivadéka.”

 

 

 

Így jött a sugallat táltosok fejébe:

 

„Az ég oroszlánja – Hatalom jelképe”.

 

Hiszen a Napkirály legerősebb fénye

 

Oroszlán csillagból jön földtetejére.

 

 

 

Megtudták a bölcsek, hogy mi oroszlánok

 

A Napkirályt védjük és az Igazságot.

 

Az Igazság s a Fény így örök testvérek,

 

Nélkülük nincsen más csak bűn, szenny és vétek.

 

 

 

De a földi fényhez, hogy az teljes legyen

 

Tizennégy nap is kell.  Tizenötödiken

 

A tele-holdfénye éjjel is jól éltet.

 

Napkirály nem tűri az ármányt, sötétet.

 

 

 

Mind a tizennégy nap így a Fénynek örül . . .

 

Tizennégy oroszlán a Nap trónja körül,

 

Így épült aztán Igazság Szentélye

 

— A Sugallat vétele után nyomban –

 

A királyi várban – mai Esztergomban.

 

 

 

ISTER-GAM volt akkor e városnak neve,

 

A nagy Duna-kanyart kifejezve vele.

 

 

 

Valósággá lettek sugallatos álmok

 

És mi – „Tizennégyen” égi Oroszlánok

 

A szentély falára lettünk oda festve . . .

 

Csillagokat hordva mindegyikünk teste.

 

 

 

A rejteki nyelven rajtunk minden titok.

 

Csak táltos ismeri, ami rejtek ott.

 

 

 

Igazság Szentélye – Ország Középpontja

 

Igazságot, Törvényt mindenkire ontja

 

Amikor a király „tizennégy” bíró

 

Dicséretet hirdet, ítéletet kiró

 

Égen is – Földön is tizennégy oroszlán

 

Napkirály fényében Igazságot osztván.

 

 

ister-gam

Századok múltak el ily nagy békességben.

 

Az Égi Igazság volt az Úr a Népen.

 

Lélekben összeforrt a szorgalmas magyar

 

S mindig jó volt nekik, mit a Király akar.

 

 

 

Ha jött az ellenség – acél kardok verték.

 

A magyarok földjén halálokat lelték.

 

Mind azokat, kik a Földünket akarták

 

Árpád népének a seregei várták.

 

 

 

Ott őrködtünk együtt a Magyar Egységen . . .

 

Oroszlánok Földön – Oroszlánok Égen.

 

Nem volt a magyar sors egyszer se mostoha,

 

Árulót sem ismert a Magyar Nép Soha.

 

 

 

Imádkozott a Nép – arccal Kelet felé . . .

 

Alázattal borult Felkelő Nap elé.

 

Hálaimát zengett a városunk, tanyánk

 

Oltalmadat kérve Boldogasszony Anyánk!

 

Egy akarat, egy hit vitt minket az Éghez . . .

 

A minden Magyarok Igaz Istenéhez.

 

                               

 

 Jól tudtuk,

 

Hogy innen szakadt a legszebbik Virága . . .

 

Az örök Igazság – Világnak Világa . . .

 

A jó „Názáreti”, aki feltámadott

 

S magyarnak – életre – mindig erőt adott.

 

 

 

És mi – tizennégyen – Királyi Szentélyben,

 

Az úri Igazság szent, igaz Fényében

 

Büszkén álltunk ottan, jobbunkat emelve . . .

 

Tudtuk – Őt jelentjük titkon, rejtekelve.

 

 

 

 

Európa sok népe irigykedve nézte

 

Miként uralkodik a jólét s a béke

 

Magyarok honában – egész Magyar Földön,

 

Hol Isten Áldása volt minden göröngyön.

 

 

 

Nem bírták jól nézni, hogy kicsinye-nagyja

 

A minden magyarnak – csak „egyet” akarva –

 

Dolgozik és termel, megosztva mindenét . . .

 

S boldog életével imádja Istenét.

 

 

Nem tudjuk hogy történt,

 

 

Mert a szentély falán

 

Álltunk – s nekünk talány:

 

„Hol nem tudtak győzni az acélos kardok . . .

 

A római ármány diadallal járt ott.” 

 

 

 

Kőmivesek jöttek. – Habarcsot kevertek

 

Minket a vakolat alá betemettek.

 

Római szenteket festettek a falra

 

És mi ott maradtunk – szentekkel takarva . . .

 

 

 

Ám az idő haladt.  Ezer év elszaladt

 

Amíg mi ott voltunk a vakolat alatt.

 

Láttunk elpustúlni sok magyar életet

 

Kik fölött

 

Idegen püspökök hoztak ítéletet.

 

 

 

Igazság szentélye – halál tornáca lett,

 

Hogy idegen pallos vág le magyar fejet . . .

 

Aztán a felejtés csöndje reánk borult

 

S rajtunk a por s penész egyre jobban szorult.

 

 

 

Elég volt a pokol sok kínja mi rajtunk!

 

Idegen uraknak fejet már nem hajtunk.

 

Megráztuk bőrünket, mely szenvedett sokat . . .

 

S így hullott le róla a szentelt vakolat.

 

 

 

Egyre többen jöttek simogató kezek.

 

Tisztítottak – mondva: „oroszlánok ezek

 

Az ősi Hitünkből, az ősi világból . . .

 

Íme visszatértek a múlt távolából.”

 

istergami oroszlán 1 

 

 

 

De mások is jöttek. Magyarul beszéltek.

 

Egymás közt sok éles szerszámot cseréltek.

 

Pusztuljanak el az Oroszlánok innét

 

Mert „magyari voltuk” majd feltámad ismét.

 

 

 

Mi még Babilonban – jó messze odaát

 

E hagyomány kincsnek elszedtük a javát.

 

Jól át is formáltuk észjárásunk szerint

 

S hagyjuk, hogy most ezek visszavegyék  megint . . .?

 

 

 

Lerázzák a béklyót, mit nyakukba tettünk

 

S Dávidnak fiával az uraik lettünk . . .

 

Most az oroszlánok feltámadásával

 

Szembe szálljunk megint magyarok hadával. ?

 

 

 

Elpusztult késükkel a jó „tizenhárom”. . .

 

S mikor – utolsóként – halálomat várom:

 

„Ez csak maradjon itt! – Legyen ez a  kegy-folt”.

 

Magyarnak meg hirdesd: Itt csak ez az „egy volt”.

 

 

 

Így szólt a pusztító – így ítélt felettem –

 

S most az ős-hagyomány hirdetője lettem . . .

 

Egyedül díszítvén az ősi, szent falat,

 

Igazságért küzdve itt az üveg alatt.

 

 

 

Egyedül maradtam – csillag kapu mellett

 

A mély sebeimnek behegedni kellett.

 

Mert nem gyógyítottak semmit se én rajtam.

 

Nem baj – mert mégis csak életben maradtam.

 

 

 

Tudom, hogy jó sokan, akik rám találtak

 

Elvittek magukkal. – a lelkükbe zártak.

 

Velem díszítik fel az ős Igazságot,

 

Mert „egységben” tartom a jó Magyarságot.

 

 

 

Így írja a Törvény s ahol megjelenek,

 

Ott feltámadnak mind az igaz jellemek,

 

Akik úgy, mint egykor a Magyar acélkard

 

Erőben tartják meg a Magyar Védőkart.

 

 

 

Megteremtik megint Nagy Magyarországot,

 

Amit mi majd őrzünk – égi oroszlánok.

 


 

De ti rombolók.

 

Lelki süketek, kiknek szájából a magyar szó is

 

Dicstelen,

 

Mert magyarul hazudtok

 

Szüntelen . . .

 

Miért féltek tőlem . . .?

 

Hiszen csak egyedül vagyok.

 

Tán azért féltek, mert megölt párom

 

Ott fenn az égen jól ragyog . . .?

 

Féltek, hogy rátok hull az ezeréves átok,

 

Mit a sok szenvedő kiáltott rátok . . .?

 

Féltek, hogy fejetekre üt

 

A feltámadt Magyarság acélja. . .?

 

Féltek – bár megvett titeket

 

Sok ellenségünk gonosz célja.

 

Szolgák lettetek.

 

Irányítanak a megtömött hasak,

 

Acél-erőtök nincsen többé.

 

Nem vagytok más, mint

 

Az érdek vizében elrozsdúlt vasak. . .

 

Ócska, elkorhadt vasak. . .

 

 

 

 

Egyedül maradtam Ister-gamban.

 

Nem védenek az erős karok.

 

Kik azok hát, kik félnek tőlem?

 

 

 

MAGYAROK?

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

One thought on “Badiny-Jós Ferenc: Egyedül maradtam, mégis féltek tőlem?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post Aquaparkok a nagyvilágban
Next post Közel nyolcezren úszták át a Balatont

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás